Az S80 után már a V70-hez is van állítható futómű, komfort, sport és advanced állással. Comfortban tökéletes lebegős városi autó, Sportban már országúton is keletkezik valami kis kapcsolat az úttal, az Advanced pedig decensen sportos, nem durva, nem inspiráló, épp csak jobban esik vele gyorsabban menni. A V70 beltere tökéletes, a motor-váltó-futómű mind jó. Kétszer másfél órát vezettük, a második kör végére megőrültem a nyugalomtól. Nem viccelek, a komplett tesztút alatt hármat vert a szívem, abból is kettőt akkor, amikor végre ki lehetett szállni. Ilyennek képzelem egy jóléti szociális állam gumiszobáját.

Az XC70

A legizgalmasabb új Volvo az XC70. Az izgalom forrása az épített utak elhagyásának lehetősége. Egyébként mindenben megegyezik a V70-nel, csak 8 centivel magasabb és összkerekes. Van rajta némi műanyag optikai terepjárósítás, és vaskosabbak a kerekei. Igazából az XC se terepjáró, de a terepszögei kicsit javultak az előzőhöz képest, azaz meredekebb emelkedőnek tud nekivágni anélkül, hogy odaverné az orrát, vagy fennakasztaná a fenekét a túloldalon. Belekerült a Land Roverekből ismert HDC nevű automatika, ami szép lassan lehozza a csúszós meredélyeken, anélkül, hogy bármelyik pedált meg kéne nyomni.

Országúton a D5 pont olyan, mint a V70-ben, csak kicsit még kevésbé vehemens. Próbáltuk a 3,2 literes, 238 lóerős benzinmotorral is, ami a dízelnél határozottan fürgébb, de valójában ezzel se hat gyorsnak. Forog-forog, de meglódulás, nagy megindulás sehol sincs. 100-ra 8,1 másodperc alatt gyorsul, hogy ezt mennyire nem érezni, arra nincsenek is szavak.

Ugyanúgy állítható a futóműve, mint a V70-nek, de mivel eleve magasabb és ettől billenősebb, bólogatósabb, így ebben kanyargós autóútra az Advanced beállítás esett a legjobban. Még ilyenkor se ráz durván, de sokkal magabiztosabban fordul. Sportolásra mind teljesen alkalmatlan, nem technikai, hanem hangulati értelemben.

Voltunk vele terepezni egy ázott kertben, amit direkt erre a célra alakítottak ki a sajtóbemutatóra. Itt annyi derült ki, hogy nagyobbacska gödrökön simán átmegy, és ha valami szörnyű véletlen folytán az egyik kereke a levegőbe emelkedne, nem akad el, hanem szépen kihúzza magát a maradék hárommal. Télire, rózsadombi emelkedőre, etyeki szőlőskertünk megközelítésére, istenverte fekvőrendőrös utcákra tökéletes választás.

Mindhárom új Volvo jó autó. Mind elsősorban általános kiforrottság- és minőségérzetben fejlődött, mostanra képtelenség azt mondani, hogy a nagy németek bármivel elegánsabbak volnának, a Volvo egyszerűen más. Én pont úgy voltam velük, mint a tejbegrízzel, amit imádok, de egy egész tányért nem tudok megenni, mert a homogén kiválósága elveszi az lelkesedésem. Operatőrünkkel, Csabival összesen 7 órát töltöttünk bennük. Az utolsó hat és félben már beszélgetni se volt kedvünk, csak bámultunk kifelé a szürke Köln környéki tájakra. Biztonságban voltunk.