A Yaris I-ből 1999 óta világszerte 1,2 millió darabot adtak el, a dicső előd Európában és Japánban is az év autója lett. A Toyota nagy reményeket fűz az utódhoz, ezt a bemutató kicsit sem költségkímélő mivolta is alátámasztja.
A kiasutók egyre gyorsabb tempóban nőnek, a Grande Punto és a Clio III. után a Yaris is nagyot nőtt. Meg is teheti, meg muszáj is neki, mert mióta bejött az Aygo, más lett a legkisebb Toyota.
Ha a Yaris lányautó lenne, és lennének fiúautók is, hogy is kéne egyértelműen, mégsem közönségesen megfogalmazni, na. Szóval ezek a fiúautók intenzívebb élményben részesülhetnének, ha nem konvencionálisan, hanem bizonyos hátsó traktusok felől érdeklődnének nála. Hiszen az új Yaris elülső üregét alaposan kitágították, viszont hátulra alig fér neki be valami. Az autó hossza 110, szélessége 35, magassága 30 mm-rel nőtt az előzőhöz képest, ami felér egy kategóriaváltással. Az utasok kényelemérzetét a csípőtávolság szélesítésével is igyekeztek biztosítani.
Nem elég, hogy laikus vagyok, de ráadásul lány, ami megannyi
sztereotípiával jár, és pont egy autóteszt az olyan szituáció, ami
számos jogos hímsoviniszta megjegyzést generál.
Például amikor az ember lánya megpróbál okoskodni, és azt
mondja, milyen hangos a motor, a mellette ülő férfi udvariasan
megjegyzi, hogy mert hármasban hagytam, pedig már lassan százzal
megyünk.
A nép nem ítélte el
A franciák a közhit szerint nem tudnak megbízható autót gyártani, de ez valószínűleg csak a szakszervezeti tagokkal dolgoztató gyárakban van így. A Toyota kezdettől Valenciennes-ben, Franciaországban gyártja a Yarist, de a szájhagyomány nem ismer olyan megkülönböztetést francia és japán Toyoták között, amilyet sokat hallani angol-japán Nissan relációban.Népítélet rovatunk hozzászólói között akad, aki primitív japán szemétnek titulálja, vagy a márkaszervizt szidja, de a túlnyomó többség tökéletesen meg van vele elégedve. Nyilván a japánok is, hiszen a Yaris II. is Valenciennes-ben készül.
Az előjáték a kulccsal zajlott. Tapogattam, nézegettem, kétségbeesésemben már majdnem elkezdtem nyalogatni, de csak nem találtam rajta a szokásos kiálló fémrészt. A smart key-vel látszólag csak nyitni és zárni lehet. Önök már a kulcsból is kikövetkeztethették, hogy az új Yaris egyik hi-tech fejlesztése (az opcionális) gombos indítás. Az ajtót a kilincsben található érzékelőrendszer nyitja.
A begyújtás élményét feldolgozva a nizzai repülőtérről elindultam a harminc kilométeres úton a monte-carlói Beach Plaza Hotelbe, végig úgy érezve magam, mint egy nett autóreklámban. Az úton többször is hangosan felsóhajtottam, de nem az autó miatt, hanem mert eddig nem tudtam, Monte-Carlo pont olyan király hely, mint amilyennek hangzik. Még a Spar áruház is arannyal van bevonva, a Nap fényesebben süt, de a legcsodálatosabb, hogy nincsenek csövesek.
Dízelt választottam, 1,4-es háromhengerest, mert autós szaktársaim meggyőztek, hogy dízelségét meghazudtolóan jól gyorsul (gyári tesztek alapján 10,7 másodperc alatt éri el a 100 kilométeres sebességet). A maximális sebességnek megadott 175 km/h lemérésre sajnos nem adódott alkalmam, pedig egy alagútban egyszer már jóval a vége előtt megláttam a fényt: az arcomba villant egy vaku.
Az autó külseje nem minden tesztpartnert győzött meg. Volt, akinek kifejezetten tetszett a Toyota nizzai stúdiójának munkája, mások szerint csúnya az eredmény. Én inkább azt mondanám, elmegy, ügyes munkát végeztek a formatervezők, de azért nem sikerült különösebben izgalomba hozniuk. Az utcán sem fordult meg utánunk senki. Illetve a Yaris után.
