Jó játék, rossz autó

2006.06.14. 08:46
A Zsiguli olasz eredetije, a 124-es Fiat 1967-ben lett az Év Autója. Harminckilenc éve. Tesztautónk is betöltötte már harmincadik évét. Csoda-e hát, hogy közúti közlekedésre szinte alkalmatlan? Nem. Az viszont csoda, hogy még mindig milyen páratlanul jó játék!

Épp két autó között vagyok. Végletesen lepusztult dízel Tipómtól már megszabadultam, álmaim olcsó, de jó 123-as Mercedesét, 524td E28-as BMW-jét, esetleg 760-as turbódízel Volvóját pedig egyelőre hiába keresem (ajánlatokat a racz@mail.totalcar.hu-ra szívesen fogadok). Így aztán gyakran ülök be a Totalcar történelmének első company car-jába, a sárga Zsiguliba. Idősebb nálam pár nappal: forgalmi engedélyében első forgalomba helyezésként '76 június 4-e szerepel (az enyémben július). Azaz a Zsiga épp a napokban volt harminc éves: Isten éltesse!

Jól tartja magát. Nincs olyan fitt, mint Medveczky Ilona , de lényegesen egészségesebb látványt nyújt, mint Zalatnay Cini. Itt-ott feltörő rozsdaráncait vastag festékréteggel próbálta eltakarni, vezetőülésének felfeslett ugyan a varrása, de a műbőr kárpit még a fenekek által leginkább masszírozott felületeken is töretlenül sima.

Lada-kalendárium

Tavaly a Zsiguli 35 éves születésnapjára átfogó tanulmányt publikáltunk autóról, gyárról, emberekről. Ami abból hiányzott, most pótoljuk. Íme egy rövid kronológia a Ladáról:

1966 A.M. Tarasov szovjet autóipari miniszter és Vittorio Valletta Fiat-vezér megállapodik egy autógyár építéséről a Szovjetunióban
1967: A Fiat 124 az Év Autója lesz
1970: Megkezdődik a 2101-es és 2102-es VAZ, a Zsiguli limuzin és kombi gyártása Togliattiban, egy olasz kommunistáról elkeresztelt, pardon, elnevezett városban.
1972: Jön a 2103-as, az Ezerötös, dupla kereklámpával, 75 lóerős motorral.
1974: VAZ 2101 frissítés, megjelenik az 1,3-as motor
1976: VAZ 2106, modernebb dupla kereklámpás 1,3, 1,5, 1,6 literes motorokkal, exportra ötsebességes váltóval. A 2102-es kombi is megkapja a szedán frissítését
1978: Az első nem-Fiat-származék Lada, a Niva születése
1980: Elkészül az első kockalada, a 2105-ös
1982: A "parasztmerci" néven is emlegetett kró, hűtőmaszkos 2107-es kockalada megjelenése
1984: VAZ 2104, a 2105-ös kombi változata is elkészül
1984: Itt az első fronthajtású Lada, a Szamara, bonyolultabb nevén VAZ 21083. Az autó kezdetben még a büszke Szputnyik nevet viselte.
1987: Elkészül az ötajtós Szamara, a VAZ 21093
1988: A VAZ 1111 OKA miniautó bemutatása, az autót egy fél Szamara-motor hajtja
1990: A gyönyörűséges Szamara szedán, a VAZ 21099 piacra dobása.
1995: Elkészül az első, 1,5 literes injektoros Lada-motor.
1995: Ötajtós Niva: VAZ 2131
1996: Elkészül a VAZ 2110, amit a mai napig csak új Ladaként, esetleg 110-esként emlegetünk itthon. Pedig van újabb!
1998: VAZ 2111, az új Lada kombi változata
1998: A VAZ 2120 Nagyezsda egyterű megalkotása.
2001: VAZ 2112, a ferde hátú új Lada.
2001: A Szamarák felfrissítve, Lada 2114 és 2115 néven készülnek tovább
2004: VAZ 2113: még frissebb ferde hátú Szamara
2004: VAZ 1118 kódnéven elkészül a Lada Kalina, amit még sosem láttunk, de nagyon szeretnénk.

És még szeretnénk látni: Szamara pickupot, Wankel-motoros rendőr-Ladát is, mert ilyenek is voltak, bizony!

Skodákban cseperedtem, Zastavában értem férfivá, Suzuki volt az első nyugatink (végül is nyugat felé is el lehet jutni Japánba). Soha nem volt Zsiguli a családunkban. Életemben ezidáig mindössze egyszer vezettem Ladát: unokatestvérem 2107-esét vittem el egy télen, hogy milyen jó lesz a hóban csapatni vele. Az első lámpánál elkapart egy jégfolton, negyedóráig kínlódtam, mire le tudtam róla tolni. Megfordultam, visszamentem, a kocsibehajtón újra elakadtam, keresztanyám és keresztapám emelték vissza az útra szemrehányó pillantások közepette, és azóta sem ültem VAZ-kormány mögött, légyen az bár két, akár négyküllős.

Mivel semmilyen érzelmi, történelmi szál nem fűz Togliatti büszkeségéhez, talán én tudom a szerkesztőségben a leginkább objektívan megítélni, mit is ér egy Zsiguli a mai világban. Hogy az irgalmatlan racionalitás mellett a szív is megszólalhasson, megkértem Gellér Zoltán korrektor kollégát, aki régi zsigulis: segítsen ellenpontozni az első országúti túrán kialakult mély ellenszenvemet a 2101 iránt.

RT: Próbáljunk meg leszakítani keleti blokkos szemünk elöl minden hályogot, amit a történelem borított rá és nézzük meg úgy a Zsigulit, mintha most látnánk először! Tipikus háromdobozos autó, amilyet egy gyerek rajzol. Krómkeretes szemekkel, króm dísztárcsa, krómkilincs, krómsíp, krómdob, króm nádihegedű, ahogy azt a kor megkívánta. Gyári állapotában mai szemmel nézve nem annyira klasszikusan szép, mint az ezerötös, inkább meglehetősen unalmas, bamba jószág. Azért látszik rajta, hogy egy kis sárhányó-szélesítéssel, ültetéssel kifejezetten stílusos suttyó vadállatot építhet belőle, akit nem szédített meg a rendszerváltás utáni GTI-GSI-RS-áradat.

GZ: Minden szentnek maga felé hajlik a bimetálja, így vagyok én is a Ladámmal. 1981 végén gördült le a futószalagról, így néhány részletben eltér az RT által említettektől, de ezekre úgy is kitérek. Fogj egy 2101-es Ladát. Állj vele szembe, kábé méterre a lökhárítótól, és nézz a szemébe. A két lámpa joviális és barátságos mosolya mindig örömmel tölt el, ennyi év után is remekül beállíthatók, az izzócsere gyakorlottabb kézzel öt perc. Régi, mégis megbízható konstrukció, amely meghálálja a karbantartást és a gondoskodást.

RT: A belső dizájn már jóval egyértelműbb: öreguras, kispolgári, fantáziátlan. Akadnak érdekes részletei, mint a bordás alubetét a műszerfalon (amit épp most fedezett fel újra az Alfa a 159-ben), a krómcsíkok az ajtókon, a nosztalgiát keltő valódi fémből készült kilincsek, de összességében nem tetszik. Nem szeretem a széles, semmi tartást nem adó, hosszú távon puhaságuk ellenére kényelmetlen, izzasztó műbőrbe csomagolt foteleket, a vékony karimájú, kétküllős kormányt, a csúnya kárpitozást, a téglalap alakú műszeregységet. Autónak kényelmetlen és régi, veteránnak kommersz és darabos.

GZ: Az ülések kényelmi szintje 40-50 kilométernyi utat tesz egy etapban elfogadhatóvá, többet én sem szeretek egyszerre menni. Ebben persze igazából a motorház-kialakítás a ludas, hiszen a pőre motorháztető még fel is erősíti a motorzajt. Üzemanyagszint-jelző, kilométer-számláló, sebességmérő, és persze a vízhőfok mutatója, alattuk a hat kis bűnjel visszajelzője. Jól áttekinthető, letisztult, egyszerű, ami csak a javára válik.

RT: Büdös. Valami meghatározhatatlan meleg műanyagszag terjeng benne. Ilyennek képzelném egy plasztiktáplálékra szakosodott alternatív életforma öblös büfögését valami jó kis olvasztott tejfölöspohárral leöntött bakelitzúzalék-vacsora után. Tudom, mesélték, és néhány gyerekkori taxis emlékből is dereng, hogy a Zsigulik mindig jellegzetes szagukról voltak híresek, de hogy harminc év alatt se tudta kipárologni, elképesztő! Tankolás után pedig, amíg az üzemanyagszint le nem esik háromnegyed alá, minden lögybölődést (kanyar, gázadás, fékezés) benzingőz-beáramlás követ, akár nyitva, akár zárva tartjuk az ablakokat.

GZ: Ha kinn hagyod a napon egy-két órára, nincs az az autóbelső, ami ne kezdene el ilyen idős korában érdekes illatokat árasztani. A tető belső szigetelése, illetve a műszerfalborítás egy része szivacsos anyagból készült, ami esős időben a levegő páratartalmát előszeretettel abszorbeálja, majd jobb időben némi infravörös sugárzás hatására emittálja. Ilyen egyszerű.
Hogy benzingőz? Tankoláskor igen. A rendesen visszatett tanksapka és a motortérben levő sértetlen üzemanyagcső, illetve a jó állapotú AC-pumpa csodákra képes.