Nincs olyan, hogy nem terepjáró

2014.10.18. 06:34
A sztori úgy kezdődött, hogy a Nissan hazai képviselete kitalálta: kicsit kavarjuk fel az unalmas autóteszt-állóvizet azzal, hogy ritkán (vagy sosem) látott helyekre mennénk el egy új X-Trail-el.

Remek, gondoltuk magunkban, ha túra kell jó helyre, akkor megkapják. Nem kellett sokat agyalnunk Winklerrel azon, hogy - természetesen - Norvégiába megyünk egy jó pár napra, amelybe belefér egy egész Formula Offroad-hétvége és temérdek érdekes helyszín felkeresése Skien vonzáskörzetében. Hopp, ripsz-ropsz kidolgoztuk a projektet, aztán ment mindenki a dolgára, mert messze még az ősz.

Messze volt bizony, aztán közel, aztán lassan vége lett, kicsit már meg is feledkeztünk az egészről, amikor jött a nagy, marketing-osztályokon és cégvezetéseken átívelő oké: zöldet kapott a projekt. Király, csak közben véget ért a versenyszezon. Sebaj, kitalálunk valami mást. Megy ez nekünk, hülyeségben azért még ott vagyunk a szeren, mit nekünk Norvégia, mikor itt van Magyarország! Zách Danival öt perc alatt felépítettük a sztori gerincét. Van itt is annyi érdekes hely, amit alig ismernek az emberek és ha kellően megnehezítjük saját dolgunkat, akkor még időbe is telik, amíg elérünk oda. Kaland, játék, kockázat, tilos dolgok? Naná, csináljuk!

Keressük fel az ország pár érdekes, mára már lepusztult vagy éppen megmentés alatt álló katonai (jellemzően szovjet vonatkozású) objektumát, közben ismerjünk meg érdekes helyeket, aludjunk sátorban-autóban, legyünk teljesen önellátóak mindenben és hogy szívjunk is egy mókásat: minden helyszínt csak földúton és papírtérképet használva közelítsünk meg!

Ezt a tervet egy kicsit megkavarta a tény, hogy az autó egy Qashqaira változott időközben. Istenem, majd meghúzzuk magunkat... gondoltuk még ekkor.

A fantasztikusan érdekes Falanszter blog és annak gazdája, Jamrik Levente segítségével kiválasztottuk azokat a helyszíneket, amelyeket majd felkeresünk, örök hála neki, hiszen ő kötött össze minket hozzáértő történészekkel és helyi szakértőkkel, akik nem egy esetben óva intettek minket a dologtól, ugyanakkor ahol tudtak, segítettek. Reméljük, hogy az elkövetkező héten önök is megismerik ezeket a remek embereket.

De vissza a sztorihoz. Az beton, hogy nincs beton: ahol csak egy mód van rá, földút, dűlő, kaptató, akármi lesz a kerekek alatt, aszfaltút csak akkor, ha tényleg nincs más megoldás. Az is biztos, hogy nem használunk navigációt, csak papírtérképet. Egyedül egy GPS-iránytűt engedélyeztünk magunknak, amely a célpont irányát és távolságát mutatja, ezt is javarészt azért, hogy alkalomadtán visszataláljunk az autóhoz, ha netán több kilométert kéne gyalogolnunk, mert mondjuk úttorlaszba ütköztünk. Vagy felborultunk. Vagy felültünk, vagy elsüllyedtünk, vagy meglőttek az orvvadászok, vagy Daniért eljött a nyáriruhás, halott kislány a rohadt dakszlijával a pórázon. Ilyesmi.

Kicsit furcsállottuk, hogy a Nissan a Qashqai mellett döntött, de gondoltuk, csak tudják, mit csinálnak és végül is új modell. De azért voltak kétségeink, az mégis csak egy városi crossover, itt meg azért nem árt, ha van némi hasmagasság, legalább valami szimbolikus kartervédő vagy valami. A Jóisten tudja, hol fogunk mi járni, de azt az elején kikötöttük, hogy amíg megy a kerekén, önerőből az autó, addig mi megyünk, az hétszentség. Nyilván nem az a célunk, hogy (Danit idézve) hengerbucskázzunk a hegyoldalból, de egy repedt lökhárító vagy letört tükör bizony nem fog visszatartani minket. Ezek a játékszabályok, ezeket tisztázzuk az elején és akkor remek kaland lesz.

A biztonság kedvéért azért telefonon egyeztettünk még egy utolsót a Nissannal és nagyon hamar egyetértettünk abban, hogy a tesztautóként flottába állított, elsőkerekes, hófehér Qashqai nem jó ötlet. Mert oké, egy átlagos SUV az esetek kilencven százalékában egy életen át nem lát terepet, de mi most itt elhagyjuk a komfortzónánkat és elhagyja az alapvetően nem arra kitalált autó is, ezért csak jó lenne, ha összkerekes lenne.

És lett. Egy X-Trail. Aminek örültünk, mert abban tán elalszom kényelmesen, mivel Dániel a sátor mellett döntött. Ráhagytam, mert szeret sátrazni, na meg - bár nem hegyomlásnyi srác - annyi időt csak nyerek azzal, amíg őt rágja a medve, hogy elővegyem a fényképezőgépet vagy valami e célból rendszeresített eszközt és rábírjam Micimackót a távozásra... (Nyugi, Danit paráztatom csak ezzel, mert biztosan olvassa. Nincsenek is medvék, csak a mesékben.)

Mondjuk, nem gondoltam volna, hogy a pontos terv vázolása után lesz annyi mersze a márka hazai képviseletének, hogy kitartanak, de becsületükre legyen mondva, bevállalták. Vagy őrültek, vagy nagyon bíznak az X-Trailben, nem tudjuk. Mert mi megyünk, akár nyári gumin is, velúrbelsővel, ha kell. Az ezerhatos dCi-t ha kiveri a veríték, akkor nem lesz, aki letörölje róla, a mi céljaink világosak és el akarjuk érni őket, az autó ebben eszköz lesz és bizonyíthat. Egyelőre zokszó nélkül elnyelte mindazt a cuccot, amit másik két támogatónk, a Decathlon és az Auchan biztosított egy általunk összeállított kívánságlista alapján. Ne gondoljanak semmi komolyra és/vagy irreálisan drága motyóra, mindent költséghatékonyan és az ár/érték arányt szem előtt tartva választottunk ki.

Csak olyan dolgok, amelyekre okvetlenül szükségünk lesz. Tudják, mint a Dumb és Dumberben. De erről majd Dániel számol be holnap.

Október 18-án, szombaton délután kettőtől ötig az utolsó Parkoló Parádé a Hungexpón. Ott lesz a Totálsár-túra X-Trail-je is. Nézd meg élőben! Gyere!

Hétfőn indulunk és toljuk a tartalmat ezerrel. Két mobilneten, széles- és keskenysávon, erdőből-mezőről, bunkerből és fa tetejéről, az ország minden szegletéből, itt, a Totalsár-rovatban napi két beszámolóval, a Totalcar Facebook-oldalán pedig folyamatosan. A KBAE-túra (a rövidítés helyes megfejtéséért egy fél kiló csokis keksz jár) hétfőn indul. Keressük a bajt és szembenézünk vele!

A túráról készült összes cikkünket megtalálja ezen a linken.