Nem volt egyszerű, hiszen úgy kellett pontos ütemtervet készíteni, hogy tudtuk: rögtönözni kell, különben elmarad a spontaneitás. Tudtuk, hogy nem marad majd sok időnk, mielőtt elrontják a mókát, ezért mindennek készen kellett lennie, mire Kennyt beimádkozzuk az autóba.
Ezért Sipos úr szögelt, hegesztett, matricát nyomtatott és takarított, Stump Bandi minden meggyőzőképességét latba vetette, ehhez pedig boldogan asszisztáltam: aki közel jött hozzánk, azzal éreztettük, hogy mi innen nem megyünk úgy haza, hogy ne ültessük bele az embert az autóba.
Nem volt választása, hiszen ha nem mer, akkor senki nem mossa le róla azt, hogy puhapöcs, ha pedig beül, akkor nyertünk, megcsináltuk.
Aztán kiderült, hogy Ken a valóságban egy abszolút laza ember és bár eleinte hitetlenkedett, a végére minden más lett...
Büszkék vagyunk magunkra, ez eddig így, ebben a formában senkinek nem sikerült. Semmi gyakorlás, nincs ismétlés, csak a hegesztett difi és az ember.
Akit esetleg a teljesen angol változat érdekel, az megtalálja a Totalcarmagazine.com-on.
