hirdetés

Utoljára azt hiszem 10 évesen éreztem úgy, hogy a csalódottságtól elsírom magam. Aztán múlt vasárnap, ráadásul mindezt egy rohadt nyeregcső miatt. Most egy remek Canyon Strive enduro bringám van, ennek lényege, hogy elég rendesen lehet vele gurulni terepen lefelé, viszont az áttételezés, a futómű és a geometria is alkalmas arra, hogy feltekerjek a hegyre. Svájci bicska, imádom.

Egy ilyen bringának az egyik fő eleme az úgynevezett dropper post, melynek a legkevésbé béna magyar fordítása talán a visszatolható nyeregcső. Ez azért jó, mert amikor mászunk, kitolva magasan áll, így nyújtott lábbal, hatékonyan tekerhetünk. Viszont amikor jön a lejtő, egy ilyen magas nyeregpozíció csak zavar, ezt a fajta nyerget viszont gombnyomással le lehet süllyeszteni. Vagyis leszállás, gyors zár oldás, nyeregcső tologatás nélkül, menet közben a terepviszonyokhoz lehet állítani a nyeregmagasságot.

Egy ilyen nyeregcső drága, 60 ezer forint alatt használtat sem találtam, márpedig ennyit nem ér. Viszont pár napja beesett egy új TranzX cső, alig 30 ezerért, ráadásul a nekem kellő ritkábbik, 30,9-es átmérővel. Lendületből ütöttem le, vasárnap még ebéd előtt le akartam tudni a beszerelést, ezért átmentem Tokodra a haverokhoz. Az első nehézségre számítottunk, be kellett fűzni a nyeregcsövet vezérlő bovdent a vázba, ami azért nehéz, mert nincs szerelőablak sehol, viszont az alsócső-nyeregvázcső találkozásánál egy cirka 6 milliméteres furaton kellett átjátszani a bovdent. Így:

Két órával, és három Torrente-filmnyi káromkodással később bent volt a bovden, így már csak a cső beszerelése és az önfeledt bringázás volt hátra. És ekkor történt a katasztrófa: a cső nem ment be a vázba. Nem értettük, ott a gravírozás, 30,9 mm csőátmérő, akkor csak a vázzal lehet a baj. Lemértük, nyilván ugyanúgy 30,9-en állt a tolómérő, mint amikor fél éve megvettem. Akkor próbáld erősebben! Nem. Akkor mozgasd, próbáld bejátszani! Semmi. A cső nem ment be.

A jelenlévő három ember összesen legalább 40 éve szerel bringákat, nem értettük, hogy mi lehet a hiba a mátrixban, utolsó elkeseredésünkben lemértük a nyeregcső külső átmérőjét: 31,6 milliméter. Megsemmisültem. Ez a következő, ma talán legelterjedtebb csőméret, ránk viszont továbbra is röhögött a csövön a 30,9 millimétert jelző felirat. Még csak azt sem mondhattuk, hogy egy rohadt matricát ragasztottak rossz helyre, mert gravírozott felirat volt, csak álltam, és ismétlés nélkül káromkodtam. Drága volt, új volt, nem tudtam használni, ráadásul két hónapja kergettem, most meg legfeljebb levélnehezéknek jó.

Mert persze, lemérhettem volna, de hát ott volt a felirat, miért is tettem volna. Mindegy, az egyik barátom átvette a csövet, az ő bringájába passzolt, a tanulság pedig legyen az: mindegy mit vesz az ember, hiába stimmel a sorozatszám, méretezés, bármi, igenis le kell mérni, vagy be kell próbálni beszerelés előtt.

Viszont azóta nekem is lett egy nyeregcsövem.