Olcsó poénok, de mi jól szórakoztunk

- Szia Tom, kéne egy olyan montázs, hogy odaraksz egy predátort a Lexus mellé, mert érted, ugyanolyan a szájuk, szóval légyszi dobj össze egy ilyet!

Tom kolléga mint a Totalcar grafikusa/webszerkesztője/megoldója naponta kap ilyen, és ennél lényegesen homályosabb kéréseket a kollégáktól. Aztán sóhajt egyet, mi meg dőlünk a röhögéstől, amikor a cikkbe aztán bekerül ez:

Jó, simán lehet, hogy ennyi a szellemi horizontom, azért szórakozom ezeken ennyire jól, de hátha vannak az olvasók között is rajongói az egyszerű humornak, ez az anyag nekik szól!

Apokrif címlapkép a MűhelyPRN-hoz

Bár végül nem ezzel a képpel ment ki az anyag, annyit röhögtünk rajta, hogy nem volt kérdés, itt a helye.

A Gittelőfantom

Tisztán emlékszem, hogy ezt telefonon rendeltem meg az Autórevizor cikkéhez, amiben jóhiszemű volt, és feltételezte, hogy egy kereskedő nem hazudik, szóval csak is az történhetett, hogy az éj leple alatt valaki vastagon telibeglettelt és fényezett egy amúgy sérülésmentes autót. A végeredmény minden várakozásomat felülmúlta.

Az utánégetős lepke

A történészeknek ezzel könnyű dolguk volt, mert a keletkezésének története alaposan dokumentált a szerkesztőségi levlistán:

PT: Csináltam egy RSVPTC-t. Tom csinálhatna még egy képet, hogy a lepke végére retusálja egy felszálló vadászgép utánégetős gázsugarát.

Tom: Készítem.

PT: ha lenne Oscar lepkefingábrázolásra, a tiéd lenne Tom!

Olaj és gumi temploma

Erről fogalmam sincs, mihez készült, viszont műelemzésileg arra jutottam, a gumikkal és az olajokkal kapcsolatos hitbéli meggyőződést akarhattuk ábrázolni, és valószínűleg remekül sikerült. De még annál is sokkal jobban foglalkoztat, hogy vajon milyen instrukciók alapján gyártotta le ezt Tom?

(Közben Tom segített, ez a Miért gyártanak szerelhetetlen autókat? című Égéstérhez készült.)

A kézi váltó temetése

Papp Tibi remek publijához remek címlapkép dukált, ennél a szerző elég pontosan elmagyarázta, hogy a ravatalon szeretne látni egy kézi váltót, virágokkal.

Abbey Road

Mint az eddigi mintából kirajzolódik, kreatív címlapképre leginkább publicisztikához és Égéstérhez van szükség - ezekhez ugyanis általában nincs fotóanyag, hiszen az egyiknél az újságíró elmondja a véleményét, a másik pedig a világ legkevésbé fotogén műfaja, emberek ülnek egy szűk stúdióban. Ezen a konkrét címlapképen sokat kellett gondolkodnom, hogy mihez készült - motoros, meg könnyűzenei utalás, ebből már biztos voltam, hogy az én ötletem volt, na de mihez? Aztán beugrott, hogy egy motoros Égéstérhez készült, amelyben Bisteiék elmesélik, amint egy túrán a zebrán ütöttek el gyalogost. Ha nem lett volna felvételük az ártatlanságukról, egészen biztosan a helyszínen lincselik meg őket.

A köcsög esete az előzéssel

Mondtam, az Égésterek és a publik mágnesként vonzzák a grafikus művészetet, PT a Ha előzlek, mér' gyorsítol?! cikkéhez rendelte meg egy klasszikus feldolgozását.

"Én se rúdtáncolok vele, ő se jön velem autózni"

Ezt az Égésteret nem hallgattam meg, úgyhogy nem is tudok róla többet, de azért elképzeltem a rúdtáncoló Antit. Vagy Karottát. Mondom, nem hallgattam meg.

Becsületesnepper vs. Autórevizor

Ehhez az adáshoz direkt bénán photoshopolt képet kértem, szarul körbevágott fejekkel.

H-i-b-á-t-l-a-n  l-e-t-t.

Spoiler: a nagy összecsapás elmaradt, jó viszonyban vannak.

Siker, fuksz, arany

Na, megvan, hogy ez mihez készült?

Bankrablók a stúdióban

Az év utolsó Égéstér-felvétele volt (a tegnapi órás Égésteret pár órával előtte vettük fel), szerintem érezni is rajta, hogy már fáradt voltam. Bezzeg Tom! Ő keményen odarakta mellé a címlapképet!