Rejtélyes okból kifolyólag a koreai autóipar ezekre a hetekre időzítette új és megújult modelljeinek bemutatóit. Június végén megismerhettük a Daewoo Nubirát és a Kia Opirust, július elején mostohaöccsét, a Hyundai Elantrát mutatták be. Az Európában használt típusnév (Koreában Avante XD) kezdőbetűjének jövőbeni sorsa egyelőre ismeretlen előttünk.

hirdetés

A kérdést a sajtóanyagok is bizonytalanul kezelik; hazánkban
a nyugatabbra fekvő országoktól eltérően ezidáig Lantra néven
forgalmazták az elődmodellt. A bemutatott járműveken és nemzetközi
anyagokon is az E betűs változat szerepelt, ami se nem ront, se nem
javít az autó azon tulajdonságain. A Getz (Get) példájából tudjuk,
hogy a Hyundai más típusai is elvéreztek már a magyar nyelv
oltárán, ami érthető is, ezzel szemben az Elantra szó számunkra
semmilyen gondolattársításra nem ad okot.

Akinek ismeretségi körében nincs Lantra tulajdonos és nem is
Hyundai fan, valószínűleg észre sem veszi az új és a korábbi modell
közti különbségeket,
hacsak nem a nyolc új szín feltűnéséből kezd gyanakodni.
Egyéb, kívülről észrevehető változások a hűtőmaszkon, mindkét
karosszéria változat első, valamint a négy ajtós hátsó lámpáin, a
projektoros első ködlámpán, a lökhárítókon és a külső méretek
minimális növekedésében jelentkeznek. Mostantól rendelhető hátsó
légterelő is, amivel igazán sportossá tehető az autó egyébként is
tetszetős fara. Ez a ferdehátú változaton, a belső
visszapillantóból nézve lábremegést okozhat még a mindeddig
pedánsan viselkedő családapáknak is.

Az ötajtós 25, míg a lépcsőshátú karosszériája 15 mm-rel lett
hosszabb. Ez utóbbi tetejét a koreai mérnökök -valamilyen különös
indíttatástól vezérelve - 5 mm-rel közelebb tették a csillagokhoz.
A formai változások hatása szabad szemmel igazán csak a GLS
felszereltséghez járó fedélzeti számítógépen követhető, mivel az új
(E)lantra cw értéke a korábbi 0,333-ról 0,313-ra csökkent. A
csomagtér mérete a frissítés alkalmával nem változott, érdekes
módon mindkét változatnál 415 literes. Apró kedvesség a gyártótól
az a háló, melyet az előre elhelyezett fülekbe akasztva kisebb,
mozgékony tárgyink rögzítésére használhatunk.

Információink alapján
a motorválasztékból távozik az 1,8-as benzines, így a
megújult modell megjelenésekor már csak háromféle közül
választhatnak a jövendőbeli vásárlók. Az 1,6-os, 16 szelepes, 104
lóerős változatból, mely nálunk nagyobb érdeklődésre számíthat, még
mutatóba se hoztak a szervezők, így csak 2 literes, változó
szelepvezérlésű benzines (143 le) és ugyanekkora, a Hyundainál
CRDi-nek nevezett Common Rail dízel (111 le) motorokkal
próbálhattuk ki az autókat. Mindkettő kellő dinamikát és
végsebességet (208/190 km/h) kölcsönöz az 1300 kg önsúlyú
kasztninak, a fék harapós, jól adagolható.

Az (E)lantrába opcionálisan(!) beépített ABS a maximális fékerő
kerekekre szabadítása esetén
úgy viselkedik, mint egy ipari masszírozógép, a pedálon
keményen és rázósan ellenáll, mialatt a gumik sikkantgatása hangos
sikollyá válik. Ez a legtöbb gyártó törekvéseivel ellentmondani
látszik, amennyiben az a cél, hogy olyan szerkezetet gyártsanak,
mely működését a vezető lehetőleg észre sem veszi, miközben a gép
teljes mértékben ellátja a rá osztott feladatot. Mindenesetre a
tapasztalatlanabb vezetők figyelmét érdemes felhívni az (E)lantra
blokkolásgátlójának e szokására, nehogy vészhelyzetben a heves
ellenállás miatt lazítsanak a fogáson.

A futómű hirtelen kormánymozdulatokra kissé imbolygósan
reagál, bár komfortos és még nagy sebességnél is csendes
autózást tesz lehetővé, így segítve elő, hogy ilyenkor is alacsony
maradhasson családtagjaink adrenalin szintje. A kormánykerék
meglehetősen indirekt kapcsolattal rendelkezik az úttesttel,
ráadásul vékonyka, a szükségesnél nagyobb átmérőjű karimáját a
váltógombbal együtt meglepő módon - igaz ilyet más koreai típusban
is láttunk mostanában - izzadtságlepergető, gumiszerű bőrutánzattal
vonták be.

Tengelyirányú állítása még a legmagasabb, GLS felszereltség
mellett sem lehetséges, ami figyelembe véve anyuka és apuka
testi adottságainak jelentős eltérését, egy újonnan bevezetendő, a
család szeme fényéve váló autóban, nem túl szerencsés. A sajtóanyag
szerint ehhez tartozik még egy igen jelentős, alapáron járó újítás:
új ezüstszínű "H" embléma a kormánykeréken! Ha már nem szégyellik a
minőséget, elárulhatják a vezetőnek, miben is ül valójában.
Hyundai!

A tesztautók a 2 literes motorokon túl többek között tetőablakkal,
bőr kárpitozással, digitális klímával, valamint a
szériafelszereltséghez meglepő módon nem tartozó, már említett
ABS-szel és oldallégzsákkal érkezett. Érdekes, hogy
a koreaiak által az európai ember számára oly kedvesnek gondolt
fa utánzatú műanyag betétek ehhez az autóhoz hazánkban
valószínűleg nem lesznek rendelhetők. Opciós viszont a mostanában
kedvenc topikunkon beszédtémává vált tempomat, melyet itt a
kormányra szereltek, kis kiálló kar formájában. A végén lévő
kapcsolóval aktiválható, a kart lefelé pöccintve rögzíti a
sebességet, felfelé gyorsít, vagy
reset-elés után, - melyet magunk felé húzásával is
megtehetünk -, rögzített sebességre áll vissza.

A kipróbálásra szánt autók mindegyikének része volt a szintén
külön kérhető, kiiktatható TCS (Traction Control Sytem), melynek
hatékonyságáról
nem tudtunk megbizonyosodni és nem is lehettünk meggyőzve,
mivel azokat a manővereket, melyekről úgy gondoltuk, működésbe
hozzák, nem érezte kellően veszélyesnek. Esetleg valami másra
várt?! A benzinesek rendelhetők lesznek automata váltóval is,
melynek kipróbálására most szintén nem volt lehetőség.

Az új (E)lantra beltere is jelentősen
megváltozott.
Teljesen áttervezték a műszerfalat, melyben a keretek
nélküli, fényes domborítással jelzett, a 100 Forintos boltból
beszerezhető kis, műanyag szemetestetőre emlékeztető kilométeróra -
mely méréseim szerint 10 %-ot csal - és motortípusonként eltérően
skálázott fordulatszámmérő, valamint a vízhőfok és az
üzemanyagszint jelzője a német gyártóénál valamivel világosabb, kék
világítást kapott.

Az esztétikai globalizáció jegyében a két mutató közöt
elhelyezkedő folyadékkristályos, multifunkciós kijelző és a
középkonzolba épített kis kínai kvarcóra - mely csak 12 órás
szakaszokban jelzi a idő folyását - továbbra is zöld színben
tündököl.

A plafonon a kor szellemében szemüvegtartót találunk.
Úgy fél méterrel lejjebb kapott helyet
a vészvillogó kissé túlméretes, de szükség esetén biztosan
megtalálható kapcsolója. Még lejjebb egy ma már szintén elvárt,
rugós szorítású kártyatartó, amiben például a jogosítványunkat is
tárolhatjuk, ha megfelelő méretű.
Óvakodjunk viszont a kisebb tárgyak
behelyezésétől (pl. SIM kártya), mivel kirázásuk, kipiszkálásuk
elég nehézkes feladat.

A kézifékkar mellett található pohártartóhoz
mellékeltek egy multifunkciós átmérő-átméretezőt, mely a
nagyobb lyukba helyezve kisebb, míg a kisebbe téve nagyobb lyukat
varázsol, arra az esetre, ha anyu és apu ugyanakkora pohárból
iszik. Ha ízlésük különböző volna, a hengeres alkalmatosságot egyéb
helyre, mondjuk a térképzsebbe süllyesztve, két különböző méretű
poharat is elhelyezhetnek. Mit tesz a mérnöki lelemény és egy kis
olcsó műanyag.

Ötletes és hasznos megoldásokat szép számban találhatunk az
utascellában. Például a hátsó ülések körül kis műanyag fedelek alá
rejtve számos a gyerekülések rögzítésére szolgáló gyűrű várakozik a
kisdedek védelmében való aktív részvételre. A vezető lábánál lévő
szőnyeg két kis csattal rögzíthető a padlóhoz, így megakadályozva,
hogy lelkes taposás közben a pedálok alá csússzon az anyag.

A tanksapka, és a négyajtós (és csak a négyajtós!) csomagtere az
utastérből nyitható, rosszalkodó anyukák büntetésére pedig az
elektromos ablakok gyerekzárja nem csak a hátsó, hanem a bal első
kapcsolót is kiiktatja a rendszerből. Végül, de nem utolsó sorban
rendkívül leleményes szerkezet a kis méretű kesztyűtartó
hátfalára helyezett gumírozott nadrágtartó-darab, mellyel
odagumizhatjuk az erre alkalmas tárgyinkat.

A belső tér igény szerint tovább modernizálható. Többek
között fényérzékelős lámpagyújtogatóval, automatikusan sötétedő,
belső visszapillantótükörrel, ülésfűtéssel és elektromos mozgatású
tetőablakkal. Az üveg billentését és nyitását két különálló,
kétirányú gombbal oldották meg, de logikusan az egyik használata
kizárja és funkcionálisan ki is iktatja a másikat, ezért a
biztonságosabb, odapillantás nélküli használathoz egy kis
elektronika és egy kétállású szabályozó is elegendő lett volna. A
tetőablak kialakításának problémájával szembesültünk akkor is,
mikor 150 km/h fölött, a szélzajt csökkentendő, sikertelenül
próbáltuk bezárni. Csak a lassítással elért ellennyomás csökkenése
után tolta fel a fenekét a szerkezet.

Összességében egy kívülről markáns, szinte sportos, jó motorokkal,
kényelmesen vezethető autót hoztak létre a koreai mérnökök. Belső
terében még jól felismerhető Taiwan és Kína közelsége, de
műszakilag már szinte csak európai technikát tartalmaz.
Pár év, a fröccsöntő gépek lecserélése, és a Hyundai-jal
komolyan számolni kell Európában is, persze amennyiben a még
mindig titokban tartott ár is megfelel a vásárlók elvárásainak.