Múlt csütörtöki cikkünk egy hibás sebességmérésről szólt. A rendőrség kis késéssel küldte levelét és késedelem nélkül válaszoltam nekik. A két levelet változtatás nélkül olvashatják az alábbiakban, csak erős idegzetűeknek.
Feladó: Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálat
Címzett: Papp Tibor, főszerkesztő
Dátum: 2015. június 19. 16:37
Tárgy: ORFK Kommunikációs Szolgálat
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Tájékoztatom, hogy a Totalcar.hu internetes oldalon 2015. június 18-án 7 óra 24 perckor "Megvan a szupertraffipax első áldozata" című közlése olyan valótlan állításokat tartalmaz, amelyek sérelmesek a rendőrségre nézve.
1. A cikkben a rendőrségi tájékoztatásra vonatkozó bekezdése, nevezetesen a "...Szerettem volna feltenni néhány kérdést Jámbor István alezredesnek, a Közlekedésrendészet vezetőjének, de ő nem nyilatkozhat az ORFK Kommunikációs Szolgálatának engedélye nélkül. A Kommunikációs Szolgálat viszont nem saját hatáskörben dönti el, ki, milyen ügyben nyilatkozhat. Az interjúkérésre a cikk befejezéséig nem érkezett válasz, de kértek néhány kérdést. Ezeket elküldtem, most várok." az olvasók megtévesztésére alkalmas módon azt a hamis látszatot kelti, hogy a rendőrség nem válaszolt az újságíró kérdéseire.
A valóság ezzel szemben az, hogy a cikk írója 2015. június 16-án 9 óra 58 perckor email útján fordult a rendőrséghez az írásában részletezett interjúkérelemmel. Az Országos Rendőrfőkapitányság Kommunikációs Szolgálata 2015. június 17-én 14 óra 37 perckor az újságíró részére email útján küldött válaszlevelében biztosította az interjú lehetőségét, melyet az újságíró 2015. június 17-én 14 óra 59 perckor küldött elektronikus levelében megköszönt, egyben jelezte, hogy élni fog a lehetőséggel, és esetleg bővíti a témában már elkészült cikkét. Az interjú 2015. június 17-én 16 órát követően megvalósult.
Sérelmezzük, hogy az újságíró a tárgyalt cikk megírásával valójában nem várta meg a rendőrség illetékesének általa kért nyilatkozatát, majd írását azt a látszatot keltve tette közzé, hogy interjúkéreImének a rendőrség nem tett eleget. Mindeközben a cikk 2015. június 18-án 7 óra 24 perckor jelent meg, holott 15 óra állt rendelkezésre a tartalom frissítésére.
2. A közlésben az újságíró a "...Mivel nem csak a gyártó cég, de a rendőrség sem kívánt nyilatkozni, tettem még egy kísérletet, hogy legalább annyi kiderüljön a berendezéssel készítették-e a 90 ezer forintos felvételeket akkor éjjel, Gyulán" rész azt a látszatot kelti, mintha a rendőrség az ügyben nem akart volna nyilatkozni.
A valóság ezzel szemben az, hogy az újságíró a cikket is tartalmazó konkrét ügyben megfogalmazott kérdéseit 2015. június 8-án 16.00 órakor küldte meg az ORFK Kommunikációs Szolgálathoz. A szolgálat 2015. június 12-én 12 óra 53 perckor azt a választ adta, hogy a megfogalmazott kérdések nem közérdekűek, hanem egy konkrét ügyre vonatkoznak, mely közigazgatási hatósági eljárásban kizárólag az ügyfél, és annak képviseletére közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy kaphat felvilágosítást. Sérelmezzük, hogy az újságíró ezeket a tényeket teljesen figyelmen kívül hagyta. A rendőrség eljárás rendjéből adódó ilyen jellegű megkötöttségét kihasználva szándékosan azt a látszatot keltette, hogy a rendőrség nem kíván az üggyel foglalkozni.
3. A rendőrség visszautasítja a cikkben megjelent, nyilvánvalóan rosszindulatú közlést, amelyben az újságíró úgy fogalmaz, hogy "...egyébként pedig vezessenek úgy, mintha egyszerre százhatvan, változóan megbízható szupertraffipax nézné önöket egyszerre, és rendszeresen megmozdítaná őket a mögöttük álló rendőr.". Egy ilyen feltételezés nem más, mint a rendőrök negatív társadalmi megítélését célzó hangulatkeltés az újságíró részéről. Továbbá visszautasítjuk a bevezető rész második mondatát, miszerint "... A rendőr áll az út szélén, te jössz az autóddal, ő véletlenül megmozdítja a traffipaxot, te pedig fizetsz" arról tanúskodik, hogy a cikk írója nincs tisztában a készülék működésével és a hatósági eljárás folyamatával. Ezzel azt sugallja, hogy a hatóság bírságolási tevékenysége nem megbízható és a hatóság döntéseivel szemben az ügyfél tehetetlen.
A valóság ezzel szemben az, hogy a jármű mozgásának kézi lekövetése érdekében szükséges a készülék mozgatása. Ez azonban nem eredményez valótlan mérési eredményt.
A sebességmérésre használt változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontok mindegyike az illetékes mérésügyi hatóság által hitelesített berendezés. A készülék használata során, mint ahogyan valamennyi lézeres elven működő sebességmérő esetében, a működési elvéből adódóan speciális esetben előfordulhat, hogy a sebességmérőhöz képest nem mozgó felületekről visszaverődő jelek alapján sebességértéket jelez. Az ebből fakadó megalapozatlan bírság kiszabása viszont elkerülhető. Ezt szolgálják a készülékek által készített képi dokumentáció oldalain elhelyezett jelölések, melyek segítségével egyértelműen meghatározható, hogy a mérési eredmények mire vonatkoznak.
Amennyiben az említett jelölések alapján megállapítható, hogy a lézersugár nem egy jármű felületéről verődött vissza az eljárás megszüntetésre kerül.
A cikk írója figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az ügyfeleknek több lépcsős jogorvoslati fórumrendszer áll a rendelkezésükre, kezdve az illetékmentesen benyújtható indítványtól, a fellebbezésen át a bírósági felülvizsgálatig. Ez a jogorvoslati rendszer garantálja, hogy megalapozatlan joghátrány ne érjen senkit.
4. Valótlan állítás az, miszerint "Harminc napon belül kell fizetni, vagy 5 ezer forint illeték ellenében lehet fellebbezni". Ezzel a cikk írója egyrészt téves tájékoztatást ad az ügyben lehetséges jogorvoslati lehetőségekről, másrészt azt a látszatot kelti, hogy a hatósági döntéssel szemben az ügyfél hátrányosan, kizárólag pénzfizetés ellenében tud csak jogorvoslattal élni.
A valóság ezzel szemben az, hogy – mint ahogy erről a hatóság az ügyfelet a bírságot kiszabó határozatában tájékoztatja – a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül illetékfizetési kötelezettség nélkül bizonyítási indítvánnyal lehet élni. Sérelmesnek tartjuk, hogy a cikk írója a nem teljes körű tájékoztatással a valóságnak nem megfelelő képet fest a rendőrség által folytatott hatósági tevékenységéről.
5. A kérdéses eszköz gépkocsiban alkalmazhatóságával kapcsolatban is valótlanságokat fogalmaz meg a cikk írója. Egyrészt az eszköz tömege nem 20 kilogramm, hanem annak fele, másrészt a "nehezen használható" megfogalmazás szubjektív megítélésű, azonban az kijelenthető, hogy a berendezés alkalmazhatóságának korlátai nem az eszközből, hanem a jármű alkatrészei által létrehozott holtterekből fakadnak.
Budapest, 2015. június 19.
Tisztelettel:
Szabóné Csontos Sefánia, r. ezredes
Rendőrségi főtanácsos főosztályvezető
Tisztelt Szabóné Csontos Stefánia Főtanácsos Asszony,
levelére a pontok szerint válaszolnék.
1, a rendőrség sajtótevékenysége nem veszi figyelembe a sajtó működési ütemét. A mi szempontunkból egyenértékű a nem nyilatkozással az, ha önök nem hagyják jóvá azt a két mondatot, a Jámbor úrral folytatott beszélgetés legfontosabb megállapítása: nevezetesen az, hogy amennyiben az autó nem a fénykép közepén van, nem lenne szabad kiküldeni a bírságot.
De ha pontosítást kér, akkor szívesen kijavítjuk arra, hogy nyilatkoztak, de nem hagyták jóvá annak közlését.
Amennyiben a nyilatkozatot jóváhagyták volna, a vonatkozó részt azonnal módosítjuk. Ezzel szemben ez a jóváhagyás még most sem érkezett meg, de még annak az elutasítása sem, holott tegnapra ígérték.
2. Ezt itt pontosítjuk. ("a rendőrség nem nyilatkozott, mert konkrét ügyről nem nyilatkozhat")
3. Szívük joga, hogy rosszindulatúnak tartsák a közléseinket. Amúgy többször kértük a gyártót, hogy biztosítson lehetőséget a készülék használatának alaposabb megismerésére, de ezt elutasították.
Véleményem szerint a rendőrség pont az ilyen típusú kommunikációval rontja a saját megítélését. Kiküldenek egy nyilvánvalóan hibás mérés alapján egy büntetést, holott akkor sem büntethették volna meg ezek alapján az illetőt, ha kétszázzal ment volna. Majd elutasítják a megkifogásolást, az illető befizeti a büntetést, pont azért, mert a jogorvoslati lehetőségekbe vetett bizalma megingott, elvégre a rendőrségi hiba nyilvánvaló.
Ehhez képest egyszer csak (06.12-i dátummal) megsemmisítik a végzést, minden további jogorvoslati kérelem nélkül. (hamarosan be is számolunk róla.), érdekes módon azután, hogy egy weblap újságírója kérdezősködni kezd (06.08-án) az ügyben.
Az ilyen esetben az lenne a célravezető kommunikáció, amit Jámbor úr is mondott egyszer korábban: emberek önök is, tévedhetnek. Ilyen esetben elnézést kéne kérni, és máris szimpatikusabbak lennének mindenkinek. Így viszont azt a benyomást keltik, hogy ez bárkivel megtörténhet, aztán persze aki elmegy az újsághoz, annak gyorsan elsikálják az ügyét. De hány ember nem megy el?
4. Az illető a bizonyítási indítványt választotta. Az 5000 forint, de pontosítjuk ezt a mondatot. (Update: Időközben kiderült, hogy a bizonyítási indítvány ingyenes, bár az autós levelében egyszer ezt, egy másik helyen a fellebbezést említi.)
5. Ezek az állítások a múltkori sajtóeseményen hangzottak el (erről szóló cikkünk: http://totalcar.hu/magazin/
Amennyiben az észrevételeiket időben küldik el (pl. a megjelenés napján) akkor sokkal gyorsabban tudunk rájuk reagálni. Szerencsésebb és elegánsabb a szerzőnek is elküldeni a levelet, mert egyrészt a tárgyi tévedéseket gyorsabban kijavíthatjuk akkor is, ha én épp nem vagyok internetközelben.
Észrevételeit megköszönve, üdvözlettel:
Papp Tibor
