Fordulat a traffipax-áldozat ügyében

Múlt csütörtökön megírtuk, hogy hibásan működhetett az új ARH CAM-S1 nevű szupetraffipax, amikor május 9-én éjjel, felvételeket készített egy Suzukiról Gyula belvárosában. Tulajdonosa 90 ezer forint közigazgatási bírságot kapott, mert állítólag 50 helyett 106 kilométeres sebességgel hajtott.

A suzukis bizonyítási indítványt nyújtott be, amelyben egy szakértő segítségével leírta, hogy mivel a traffipaxot a négy felvétel készítése során egyszer sem sikerült az autójára irányítani, sőt, a mérés közben meg is mozdította azt a gépkezelő rendőr, így a CAM-S1 téves adatot rögzített, majd egyszerűen ráfotózta a Suzukit. A beadványt elutasították, a gyulai nyugdíjas fizetett.

Körülbelül hat órával a cikk megjelenése után beszéltem telefonon ismét a Suzukit vezető nyugdíjas hölgy fiával, P. úrral. Péntek délben ugyanis váratlanul újabb levelet kaptak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendőrfőkapitányságáról, ahol eredetileg kiszabták a bírságot és elutasították a beadványt.

Az újabb levélben azt írták, hogy az eljárást megszüntetik, az eredeti döntést visszavonják, vagyis, gondolom visszaadják a 90 ezer forintot is. Az indoklás szerint a mérőműszer nem irányul a fekete Suzukira, ezért nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy ezzel az autóval követték el a szabálysértést, ezért az ügyben hozott valamennyi döntés visszavonása szükséges. Akkor ez azt jelenti, hogy a szabálysértést ugyan elkövették, de egy láthatatlan autóval? Mindegy, ne legyünk kicsinyesek.

Önmagában is büntetés egy bikkfanyelven írt rendőrségi irat olvasása. Mégis érdemes, mert végül maga a rendőrség látta be, hogy az ARH CAM-S1-gyel lehet hibás felvételt készíteni. Ráadásul pont azokat az érveket sorolják fel, amelyeket korábban elutasítottak. A hasonló eljárások rendjéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvényben, vagyis a KET-ben írnak. A Ket. óriási játékteret ad a rendőrségnek ahhoz, hogy nekifutásból rúgja tökön saját magát. 

Örülünk a fordulatnak, de ezzel még sokkal irritálóbbá vált az ügy.

Több olvasónktól is kaptunk olyan felvételeket, amelyeket szintén az új, Európai Uniós forrásból vásárolt 160 darab lézeres berendezés egyes példányaival készítettek, amelyeket most is használnak szerte az országban. A CAM-S1-nek nem erőssége a gyors élességállítás, rengeteg homályos képet rögzít. A rendőrség nem hezitál minden fotót felhasználni, amelyet hitelesnek gondol (tehát van rajta, autó, rendszám és helyszín, illetve sebességadat), hiszen ezúttal is olyan képekről van szó, amelyekhez már csatolták a bírsághatározatot.

Írt nekünk egy vidéki rendőr is, aki éppen egy ilyen traffipaxszal dolgozik rendszeresen, és nem boldog ettől. Megnyugtat, hogy az utóbbi másfél hónapban végzett fejlesztések miatt egyre megbízhatóbb a CAM-S1, vagyis úgy fest, a decemberi hatósági hitelesítés után fél évvel lassan megérkezünk oda, ahol a legelején kellett volna tartanunk: a szupetraffipax már-már alkalmas arra, amire szánták, és majdnem olyan jó, mint az eddigi típusok. Amúgy olvasónk szerint is bemozdítás miatt lőttek mellé a kollégái Gyulán.

A rendőrség felháborodott hangvételű, szintén pénteki levelét és a főszerkesztőnk erre írt válaszát ide kattintva találják meg, a két levelet teljes terjedelmében adjuk közre. Azt írják, ártottunk a rendőrség társadalmi megítélésének, de mást is, érdemes kattintani.

Túl azon, hogy akár a bírság befizetése után, külső behatás nélkül is bármikor jogszerűen visszavonhatják korábbi döntéseiket, van valami, ami nem hagy nyugodni. 

A gyorshajtásról szóló eredeti határozat május 14-i és június 8-án utasították el a bizonyítási indítványt. Június 8-án írtam én is a rendőrségnek. Nemcsak a képeket csatoltam, de pontosan leírtam az ügy részleteit. A kérdéseimre válaszul azt írták, hogy konkrét ügyben nem nyilatkozhatnak.

Ekkor megkerestem Jámbor István rendőr alezredest, a Közlekedésrendészeti osztály vezetőjét, vele telefonon beszéltünk a sebességmérésekről általában. A beszélgetés kivonatát, pontosabban egyetlen igazán fontos állítását máig nem hagyták jóvá a központban, így nem kerülhetett bele a cikkbe. 

A rendőrség tehát 8-án tudta meg, hogy a Totalcar hamarosan cikket közöl egy hibás rendőrségi eljárásról, majd négy nappal később ejtette az ügyet. Mi történt időközben? Puszta spekuláció lenne, hogy egy újságcikk miatt vett száznyolcvan fokos kanyart az ügy, amikor kiderült, írni fognak róla egy újságban? Reméljük.

Szintén idén írtunk arról a Ford furgonról, amelynek vezetője állítólag 241 kilométeres sebességgel tolatott Budapesten. 300 ezer forintra bírságolták, ügyvédje január elején fellebbezett, én január 6-án szintén feltettem kérdéseimet a rendőrségnek. A cikk 16-án jelent meg, a büntetés visszavonásáról levelet pedig 19-én hozta a postás. Akkor arra hivatkoztak, hogy hohó, nem is vették észre, de túl későn küldték ki a csekket, ezért vissza az egész. Persze, akkor is rosszul mértek, de a rendőrség egy fél mondattal sem látta be – ezt csak a Video HT márkájú, tehát a mostanitól eltérő készülék gyártójától tudom, aki szintén megnézte a képeket.

A rendőrség bocsánatot kért a furgonos ügyben és most is ez volna célszerű, hiszen a Ket.-ben sehol nem találom, hogy tilos volna bocsánatot kérni valakitől, akit alaptalanul ráncigáltak meg. Nem jó olyan országban élni, ahol ha halványan is, de felmerül, hogy egy szabálysértési ügy kimenetelét befolyásolja, hogy foglalkozik-e vele a sajtó, vagy sem. A legkisebb mérési pontatlanság gyanúja esetén inkább el kéne engedi több gyorshajtót (ezzel lemondani némi állami bevételről), hogy véletlenül se büntessenek meg egy olyat, aki vétlen. Valójában ennek az ellenkezőjét látjuk és pontosan ez az, ami sokat árt a rendőrség társadalmi megítélésének.

Update:

Az alábbi videót egy olvasónk készítette és az ARH berendezése szerepel rajta. Autó ugyan nincs az úton, de a gép így is mér sebességet, ha jobbra-balra mozgatják. Néha felbukkan egy kresztábla. A felvétel homályos, de a képtér jobb alsó sarkán kivehetők a változó sebességadatok.