Fordulat a traffipax-áldozat ügyében
A rendőrség gyakorlatilag bármit megtehet. Megteheti, hogy készít rólad néhány fotót, majd felszólít, hogy fizess 90 ezer forint gyorshajtási bírságot. Megteheti, hogy lesöpri az érveidet, amikor megpróbálod meggyőzni őket, hogy hibás volt a mérés. És megteheti, hogy miután fizettél, mégis ejti az ügyedet, mert "nem kellően megalapozottak a bizonyítékok", miközben a te érveidet használja.
Múlt csütörtökön megírtuk, hogy hibásan működhetett az új ARH CAM-S1 nevű szupetraffipax, amikor május 9-én éjjel, felvételeket készített egy Suzukiról Gyula belvárosában. Tulajdonosa 90 ezer forint közigazgatási bírságot kapott, mert állítólag 50 helyett 106 kilométeres sebességgel hajtott.
A suzukis bizonyítási indítványt nyújtott be, amelyben egy szakértő segítségével leírta, hogy mivel a traffipaxot a négy felvétel készítése során egyszer sem sikerült az autójára irányítani, sőt, a mérés közben meg is mozdította azt a gépkezelő rendőr, így a CAM-S1 téves adatot rögzített, majd egyszerűen ráfotózta a Suzukit. A beadványt elutasították, a gyulai nyugdíjas fizetett.
Körülbelül hat órával a cikk megjelenése után beszéltem telefonon ismét a Suzukit vezető nyugdíjas hölgy fiával, P. úrral. Péntek délben ugyanis váratlanul újabb levelet kaptak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendőrfőkapitányságáról, ahol eredetileg kiszabták a bírságot és elutasították a beadványt.
Az újabb levélben azt írták, hogy az eljárást megszüntetik, az eredeti döntést visszavonják, vagyis, gondolom visszaadják a 90 ezer forintot is. Az indoklás szerint a mérőműszer nem irányul a fekete Suzukira, ezért nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy ezzel az autóval követték el a szabálysértést, ezért az ügyben hozott valamennyi döntés visszavonása szükséges. Akkor ez azt jelenti, hogy a szabálysértést ugyan elkövették, de egy láthatatlan autóval? Mindegy, ne legyünk kicsinyesek.
Önmagában is büntetés egy bikkfanyelven írt rendőrségi irat olvasása. Mégis érdemes, mert végül maga a rendőrség látta be, hogy az ARH CAM-S1-gyel lehet hibás felvételt készíteni. Ráadásul pont azokat az érveket sorolják fel, amelyeket korábban elutasítottak. A hasonló eljárások rendjéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvényben, vagyis a KET-ben írnak. A Ket. óriási játékteret ad a rendőrségnek ahhoz, hogy nekifutásból rúgja tökön saját magát.
Örülünk a fordulatnak, de ezzel még sokkal irritálóbbá vált az ügy.
Több olvasónktól is kaptunk olyan felvételeket, amelyeket szintén az új, Európai Uniós forrásból vásárolt 160 darab lézeres berendezés egyes példányaival készítettek, amelyeket most is használnak szerte az országban. A CAM-S1-nek nem erőssége a gyors élességállítás, rengeteg homályos képet rögzít. A rendőrség nem hezitál minden fotót felhasználni, amelyet hitelesnek gondol (tehát van rajta, autó, rendszám és helyszín, illetve sebességadat), hiszen ezúttal is olyan képekről van szó, amelyekhez már csatolták a bírsághatározatot.
Írt nekünk egy vidéki rendőr is, aki éppen egy ilyen traffipaxszal dolgozik rendszeresen, és nem boldog ettől. Megnyugtat, hogy az utóbbi másfél hónapban végzett fejlesztések miatt egyre megbízhatóbb a CAM-S1, vagyis úgy fest, a decemberi hatósági hitelesítés után fél évvel lassan megérkezünk oda, ahol a legelején kellett volna tartanunk: a szupetraffipax már-már alkalmas arra, amire szánták, és majdnem olyan jó, mint az eddigi típusok. Amúgy olvasónk szerint is bemozdítás miatt lőttek mellé a kollégái Gyulán.
A rendőrség felháborodott hangvételű, szintén pénteki levelét és a főszerkesztőnk erre írt válaszát ide kattintva találják meg, a két levelet teljes terjedelmében adjuk közre. Azt írják, ártottunk a rendőrség társadalmi megítélésének, de mást is, érdemes kattintani.
Egy másik traffipax-fejlesztő véleménye
Tisztelt Zách Dániel!
Szeretnék egy kiegészítést tenni a cikk azon állításával kapcsolatosan, amelyben arról ír, hogy az ARH 5,7 milliós CAM-S1 készülékével "is pontosan ugyanolyan könnyű hamis adatokat rögzíteni, mint a korábbiakkal".
Ezt a sommás kijelentést nem érezzük megalapozottnak az általunk 2009-ben kifejlesztett SpeedCapture-103 (SC-103) készülékkel kapcsolatosan. A Rendőrség 50 db ilyen típusú készüléket bérelt és használt folyamatosan 4 és fél éven keresztül és ezalatt ilyen jellegű, elvi hibás mérésről nem volt tudomásunk.
Ennek talán az is lehet az oka, hogy ismerve a lézeres sebességméréssel kapcsolatos technológiai problémákat, így az ön által leírt jelenséget is, az általunk kifejlesztett és gyártott készülék megfelelő matematikai módszerek alkalmazásával automatikusan kiszűrte az összes olyan mérést, amely hasonló jellegű problémát okozhatott volna.
Egyébként ez a probléma vonatkozik a mozgatott sebességmérő kamerákra és ugyanúgy vonatkozik a fixen hagyott készülékekre is. Nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet, hogy fix kamerák esetén is jelentkezhet a fenti probléma: akár egy autót akár több autót vagy közúti objektumot érintve. Ha rossz a matematikai kiértékelés, szinte bármilyen sebesség "megmérhető". Ne felejtsük el, hogy rendkívül nagy számú eset áll majd elő a 160 db készülék folyamatos használata során. Egy kis trehányság okozta 1-2%-os hiba is nagyszámú polgár jogát sértheti. Egy ilyen intelligens rendszer kifejlesztésénél az egyik legfontosabb célnak annak kell lennie, hogy - bármilyen műszaki kétség esetén - inkább 3 gyorshajtót "elengedjen", mint akárcsak egyet is jogtalanul lefényképezzen.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a Rendőrség, de eredendően a Magyar Kereskedelmi Ellenőrző Hivatal felelőssége óriási és megkerülhetetlen a fenti problémában, hiszen a "hitelesített sebességmérő" egy aduász a rendőrség kezében.
Biztos vagyok benne, hogy a Rendőrség és a MKEH együttesen orvosolni fogják a konkrét ügyben áldozattá vált nyugdíjas hölgy esetét, ezzel is bizonyítva és megerősítve a "Szolgálunk és Védünk" szlogent, ugyanakkor a gyártó ARH vállalkozás pedig haladéktalaul kijavítja a nevetséges eredményeket produkáló készülékét és a MKEH továbbiakban bizonyítva komolyságát, mégiscsak képessé válik a kijavított 160 készülék valódi hitelesítésére.
Véleményem szerint, addig a készülékekkel jogkövetkezménnyel történő mérést nem szabadna végezni, hiszen a "bizonyíték" műszakilag teljességgel megalapozatlan.
Egyúttal nagyon szeretnék a címben megfogalmazott állításban is reménykedni: Az első - de valóban az első - áldozatról szól a cikk?
Tisztelettel:
Nagy Tamás, ügyvezető
Hexium Műszaki Fejlesztő Kft.
Túl azon, hogy akár a bírság befizetése után, külső behatás nélkül is bármikor jogszerűen visszavonhatják korábbi döntéseiket, van valami, ami nem hagy nyugodni.
A gyorshajtásról szóló eredeti határozat május 14-i és június 8-án utasították el a bizonyítási indítványt. Június 8-án írtam én is a rendőrségnek. Nemcsak a képeket csatoltam, de pontosan leírtam az ügy részleteit. A kérdéseimre válaszul azt írták, hogy konkrét ügyben nem nyilatkozhatnak.
Ekkor megkerestem Jámbor István rendőr alezredest, a Közlekedésrendészeti osztály vezetőjét, vele telefonon beszéltünk a sebességmérésekről általában. A beszélgetés kivonatát, pontosabban egyetlen igazán fontos állítását máig nem hagyták jóvá a központban, így nem kerülhetett bele a cikkbe.
A rendőrség tehát 8-án tudta meg, hogy a Totalcar hamarosan cikket közöl egy hibás rendőrségi eljárásról, majd négy nappal később ejtette az ügyet. Mi történt időközben? Puszta spekuláció lenne, hogy egy újságcikk miatt vett száznyolcvan fokos kanyart az ügy, amikor kiderült, írni fognak róla egy újságban? Reméljük.
Szintén idén írtunk arról a Ford furgonról, amelynek vezetője állítólag 241 kilométeres sebességgel tolatott Budapesten. 300 ezer forintra bírságolták, ügyvédje január elején fellebbezett, én január 6-án szintén feltettem kérdéseimet a rendőrségnek. A cikk 16-án jelent meg, a büntetés visszavonásáról levelet pedig 19-én hozta a postás. Akkor arra hivatkoztak, hogy hohó, nem is vették észre, de túl későn küldték ki a csekket, ezért vissza az egész. Persze, akkor is rosszul mértek, de a rendőrség egy fél mondattal sem látta be – ezt csak a Video HT márkájú, tehát a mostanitól eltérő készülék gyártójától tudom, aki szintén megnézte a képeket.
Mit hitelesítenek és mit nem?
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ma érkezett levelében általános tájékoztatást kaptam a rendőrségi traffipaxok hitelesítésének menetéről és a vizsgálat tartalmáról. Idézet a levélből:
"A gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményeket a 18/2008. (IV.30). GKM rendelet határozza meg. A sebességmérők típusvizsgálata nem terjed ki a rendelet 3. § (1) bekezdésben foglalt – nem metrológiai – követelményeknek való megfelelés vizsgálatára, ezért az annak való megfelelőséggel, a naplózási adatokkal és az adattovábbítás módjával, az elkészült fényképekkel stb. kapcsolatos kérdések vizsgálata nem tartozik az MKEH feladat- és hatáskörébe."
A rendőrség bocsánatot kért a furgonos ügyben és most is ez volna célszerű, hiszen a Ket.-ben sehol nem találom, hogy tilos volna bocsánatot kérni valakitől, akit alaptalanul ráncigáltak meg. Nem jó olyan országban élni, ahol ha halványan is, de felmerül, hogy egy szabálysértési ügy kimenetelét befolyásolja, hogy foglalkozik-e vele a sajtó, vagy sem. A legkisebb mérési pontatlanság gyanúja esetén inkább el kéne engedi több gyorshajtót (ezzel lemondani némi állami bevételről), hogy véletlenül se büntessenek meg egy olyat, aki vétlen. Valójában ennek az ellenkezőjét látjuk és pontosan ez az, ami sokat árt a rendőrség társadalmi megítélésének.
Update:
Az alábbi videót egy olvasónk készítette és az ARH berendezése szerepel rajta. Autó ugyan nincs az úton, de a gép így is mér sebességet, ha jobbra-balra mozgatják. Néha felbukkan egy kresztábla. A felvétel homályos, de a képtér jobb alsó sarkán kivehetők a változó sebességadatok.
