Franciaországban durvul a helyzet: míg az állam évtizedekig támogatta a dízelmotoros autók terjedését, az aktuális kormányzat kifejezetten dízelmotor-ellenes intézkedéseket hozott az utóbbi hónapokban. Nem csak a támogatást vonták meg, ami a dízelmotoros autók drágulásához vezetett, de a legújabb intézkedésük alacsonyabb környezetvédelmi kategóriába is sorolja az Euro 6-os dízeleket. Ez pedig egyre jobban fáj az autógyártóknak – különösen a hazaiaknak.

Természetesen itt sem állapítható meg könnyen, hogy a dízelmotor jó megoldás-e, vagy sem. A dízelek környezetszennyezésének természete – különösen a nitrogén-oxid és a szilárd részecske-kibocsátás – mindig ellentmondásos témának számított. Ugyanakkor a dízelek hatásfoka jobb a benzineseknél, ami alacsonyabb fogyasztással, és ezzel együtt kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár, és ez kétségtelen előny. Így az autógyártóknak bőven vannak érvényes érveik a dízelek mellett. Ám a kormányzat álláspontja is érthető, hisz a jelenlegi részecskeszűrők nem oldják meg a részecske-kibocsátási problémát, hisz egy ilyen készülék a koromszemcséket csak apróbbá teszi – azaz ha lehet, az egészségre még ártalmasabbá – ami a rákos megbetegedések gyakoriságának növekedéséhez vezethet.
Egyelőre a kormányzat van erősebb pozícióban, az autógyártók szövetsége, az ACEA legfeljebb tiltakozó nyilatkozatokat adhat ki, de ha a dízel-ellenes intézkedések az autógyártók jóslatainak megfelelően hátrányos piaci helyzetbe hozzák a helyi autógyárakat, és ezekből elbocsátások következnek, az hosszú távon gyengítheti az aktuális kormány pozícióit. Azaz most úgy tűnik, a kötélhúzás épp csak elkezdődött, és egyelőre nem tudni, végül valóban visszaszorítják-e a dízelmotoros modelleket Franciaországban, vagy sem. Az intézkedés ráadásul elsősorban az új autók eladásánál számít, azaz az autóállomány változásában jó öt-tíz éves késéssel lesz érzékelhető bármiféle hatása.
Az elmúlt évtizedekben a dízelmotoros autók nem csak Franciaországban kerültek jelentős többségbe, de egész Európában. A relatíve magas üzemanyag-árak vonzóvá tették a takarékos és erős turbódízeleket, így ma már egész Nyugat-Európában a dízelmotoros járművek uralják az eladásokat, nem csak a haszonjárművek, de a személyautók piacán is. Ám ha más országok is a francia példát követik, az meg is fordíthatja ezt a trendet – ez esetben viszont Európában is előtérbe kerülhetnek a benzin-elektromos hibrid hajtású modellek.






![Der neue Mercedes-Benz C 400 4MATIC elektrisch. Energieverbrauch kombiniert: 18,6-14,2 kWh/100 km | CO₂-Emissionen kombiniert: 0 g/km | CO₂-Klasse: A [1] Exterieur: AMG Line; MANUFAKTUR opalithweiß metallic bright [1] Die Angaben sind vorläufig. Es liegen bislang weder bestätigte Werte von einer amtlich anerkannten Prüforganisation noch eine EG-Typgenehmigung noch eine Konformitätsbescheinigung mit amtlichen Werten vor. Abweichungen zwischen den Angaben und den amtlichen Werten sind möglich. //The all-new Mercedes-Benz C 400 4MATIC electric. Energy consumption combined: 18,6-14,2 kWh/100 km | CO₂ emissions combined: 0 g/km | CO₂ class: A [1] Exterior: AMG Line; MANUFAKTUR opalithe white bright [1] The information is provisional. Neither confirmed values from an officially recognised testing organisation nor an EC type approval nor a certificate of conformity with official values are available to date. Deviations between the data and the official values are possible.](/media/images/Original-50543-26c0043-001.format-jpeg.max-370x278.jpg)
