Károsabb-e a füstölős?

Modern, részecskeszűrős dízel kontra régi, szűretlen

2010.02.10. 06:34 Módosítva: 2010-02-10 11:37:15
Hasznos dolog a kvarclámpa? Régen úgy gondolták, igen, mert télen hozzásegíti a szervezetet egy kis D-vitaminhoz, meg aztán egy lesült csajra (pasira) jobban buknak, mint a hullafehérre, tehát lelkileg is jót tesz. Később aztán páran rákot kaptak tőle, nem is kevesen, akkor kicsit átértékelődött a hasznossága. Jó dolog-e a füstmentes, modern, részecskeszűrős dízel? Ha a szemünk, orrunk dönt, igen, sőt, egyelőre a műszerek is azt mutatják. De ha biológus kutató elemzi a helyzetet, ez már nem is olyan biztos.

Emlékeznek talán még arra a részre a Gyalog-galoppból, amikor a bírák el akarják dönteni, egy csaj boszorkány-e, vagy sem. Gondolkoznak, hogyan lehetne bizonyítani, végül a következő megoldás születik: a boszorkányokat el szokás égetni, tehát fából vannak. A fa úszik a vízen, tehát a csajt valami olyannal kell összemérni, ami szintén úszik a vízen. Nosza, a legszebb vasár- és ünnepnapi mérleg serpenyőjére rátesznek egy kacsát (mert az úszik), a másikba a csajt ültetik, és kiderül, hogy azonos súlyú a kacsával. „A fene vigye el, lebuktam” – szólja el magát, és már viszik is a máglyára.

A fene vigye el, lebuktam – mondhatnám öreg dízelautó-tulajdonosként én is. Üldöznek, és érzem én, hogy jogosan. Félig-meddig. Ugyanakkor jogtalanul is, mert nem én vagyok a fő ellenség. Hanem az új dízel, amely néhány friss tanulmány szerint éppoly rákkeltő, mint a régi, csak elegánsan, füst nélkül adja elő.

De mivel nekem tépett a ruhám, lyukas a cipőm, koszos a hajam, és teli van bogánccsal (nagyjából lefordítottam a Gyalog-galopp nyelvére az öreg kombi Mercimet), rólam elhiszik, hogy boszorkány vagyok. Az új autó, az ő fényes, vasalt, fehér selyemingében, fess halszálkás öltönyében, selyem nyakkendőjében, trendi napszemüvegében nem lehet bűnös, csak rá kell nézni.

Jártunk már így, mi emberiség, sokszor az életben, de nem tanulunk. Egy-egy zsákutcába futó inkvizíciós hullám után sóhajtunk egyet – na, ezt is elbasztuk –, és továbblépünk, hogy egy nappal később már újult erővel üldözzünk valami új gonoszt.

Ott van például a műtrágya meg a gyomirtó - a vegyészet csodái voltak. Óriási paradicsom. Kukacmentes eper. Dús szemű kukorica. Aztán kiderült, hogy a műtrágyát és a gyomirtót megesszük a gyümölccsel. Hogy ezek az anyagok környezetszennyezők. Hogy a halak megdöglenek, ha bármelyik cucc bekerül a vízbe. Ma már nem is örülünk annyira nekik, nézzék csak, hogy törnek előre a biotermékek. Csakhogy már annyira a gyomirtóra és a műtrágyára épült a termesztés, hogy eltörölni őket nem lehet.

Vagy például a DDT. Milyen jó: volt svábbogár, nincs svábbogár, gondolták, amikor megjelent. De aztán hányan haltak meg miatta agyrákban... Ma már tiltott szer. Meg persze az antibébi is jó volt, mert mutassanak bárkit, aki szereti gumiban csinálni. Őrjöngő szex, bármelyik pillanatban, bárhol, ahol rád jön, bárkivel, aki engedi, mindez a gyerektartás réme nélkül, van ennél jobb? Csak aztán az antibébivel is akadt egy csomó probléma, ezért ma, amikor már sokkal ügyesebbek ezek a szerek, már kifejezett szkepticizmus övezi őket az értelmes nők részéről. A nem értelmesek pedig régen is, most is bevállalósabbak voltak, abban a szektorban sok minden nem változott.

Hogy hova akarok kilyukadni? Oda, hogy nem szeretek boszorkány lenni. Mostanában hirtelen irgalmatlanul környezettudatos lett mindenki, az elmúlt húsz év során az autó megtűrt gyilkossá lépett elő. Az eszköz, amely nélkül nem élhetünk, amit imádunk, de mindannyian meg vagyunk győződve róla, hogy gázaival és hőjével a sírba tesz – először egyenként, aztán majd az egész emberiséget, ha végre leáll a Golf-áramlat. És mind közül a legfergetegesebb gyűlölet céltáblájának tízes körében pont az olyan kocsik parkolnak, mint az enyém. Sárga matrica van a rendszámodon (vagyis az új vizsgarendszer szerint fekete), D betű áll a típusjelzésed után? Máris Oswald lettél.

Khm, ez olyan, mint hogy Kaiser Edét csukták le Mór miatt sorozatgyilkosságért. Holott Kaiser Ede nem gyilkolt sorozatban Móron. Tévedtek a nyomozók, a bírák, bocs, Edém, majd küldd el a ruhatisztító-számlát. Persze, bűnöző ő a javából, rács mögött a helye, de nem Mór miatt. Az én autóm pedig egy Kaiser Ede. Az igazi móri gyilkosok az új dízelek, akik röhögnek a markukba. Igazából be kéne tiltani mindent, ami gázolajjal megy, de ezt csak halkan mondom, mert biztosan velem kezdenék, hiszen én láthatóan füstölök (néha).

Csak füstölgök, de nem a levegőbe beszélek.

A szöget az Opel egyik dízelmotor-fejlesztő mérnöke ütötte a fejembe, akivel még régebben az Insignia kombi bemutatóján beszélgettem. Ebéd utáni kávézás közben kérdezgettem az Euro 5-ről, meg hogyan alakul utána az Euro 6 (ezek európai uniós, emissziós normák), mit tud, mi lesz az új rendelkezésben a dízelek számára. Sokat még nem, főleg az utóbbiról, de az már most biztosnak látszik, hogy 2014-től már nem csak a részecskék koncentrációját, hanem a méretét is mérni fogják, mert egyre biztosabban mutatnak rá a tudósok, hogy az igazán kicsi nanorészecskék sokkal veszélyesebbek, mint eddig gondolták.

És a nagynyomású adagolással, kivételesen finom porlasztással, többszörös elő- és utóbefecskendezéssel dolgozó, új dízelmotorok igen sokat állítanak elő ezekből az extra kicsi nanorészecskékből. Viszont az ilyen kicsi részecskéket nem lehet kiszűrni a ma ismert részecskeszűrőkkel (DPF). Tehát vagy teljesen át kell alakítani a mai részecskeszűrő-technológiát – pedig még az is gyerekcipőben, sőt, inkább csecsemőtutyiban jár, olvassák csak el erről Gulyás kolléga zseniális cikkeit itt, és itt, vagy olyan motorokat kell kialakítani, amelyek nagyobb részecskéket pufognak ki. Mindenesetre ők már elkezdték a kutatásokat.

Ez volt egy éve, most már egyes elemei sejthetők a 2014-ben kötelezően életbe lépő Euro 6-os szabályzatnak. Sajnos a részecskekibocsátásos témát még nem boncolgatják a leírásban.

Nem bírtam ki, rákérdeztem az opeles embernél: ezek szerint az én öreg dízel Mercedesem kipufogóján padlógáznál kiáramló fekete korom kevésbé veszélyes, mint a részecskeszűrős, szupermodern csodából kiáramló, szemmel láthatóan meleg, tiszta levegő? Nem adott egyenes választ, valami olyasmit mormogott, hogy az utóbbi időben egyre inkább az derül ki, hogy a szabad szemmel láthatatlan nanorészecskék valójában sokkal rákkeltőbbek, mint gondolták volna, de még nincsenek teljes hitelt érdemlő kutatások, csak sejtések.

Ezen felbátorodva elkezdtem utánajárni a dolognak. Beütöttem a Google-ba a „nanoparticulates” meg a „diesel” szavakat, és elolvastam mindent, ami érdekesnek tűnt, és nem okkult hőzöngés, hanem higgadt okfejtés. Persze tonnaszám kerültek elő oldalak, ahol a különféle utólagosan beépíthető szűrőrendszerek csodás hatását fejtegették, meg márkaoldalak, ahol a DPF mint a koromkibocsátás elleni tökéletes megoldás bukkant fel - ide tessék tenni a pipát, csak ötszáz euró (dollár) a felár, mostantól Ön nyugodt lelkiismerettel hajtja fejét álomra. Hehehehe. Micsoda hazugság.

És a guglilistában közben akadtak még más, nehezen olvasható, összetett mondatokból álló, szakszavakkal dobálózó írások. Amiket a marketinges jól láthatóan elfelejtett kezelésbe venni, ilyen nem lévén a szöveg készülésének folyamatában. Olyanok, amiket az átlagember el nem olvas - csak ha tényleg tudni szeretne valamit. Úgy tűnik, a modern személyautó-dízelek finomrészecske-emissziójának veszélyességét még nem kutatják annyira (talán erősebb a PKW-lobbi?), de a modern (szintén tipikusan Euro 4-es szabványú) haszonjárművek emisszióját már sokkal többen vizsgálják ilyen mélységben.

A Max Planck Társaság berlini Fritz Haber Intézete a római Neurobiológiai és Molekuláris Gyógyszertani Intézettel karöltve például alaposan foglalkozott a témával. Kutatásaik nyomán kiderült, hogy az Euro 4-es emissziós normáknak megfelelő dízelmotorokból származó kipufogógázok sokkal több fehérvérsejtet ölnek meg, mint a korábbiaké. Elkezdték keresni ennek okát.

Dangsheng Su, a Fritz Haber Intézet szervetlen kémia tanszékének kutatója szerint a jelenség forrása a modern dízelmotorok túlságosan optimalizált égési folyamataiban keresendő. A régi dízelmotorok nem égették el tökéletesen a gázolajat, emiatt jóval nagyobb koromrészecskék keletkeztek bennük. A finom porlasztással, nagy nyomással működő mostaniak viszont szinte tökéletesen elégetik az üzemanyagot, ezért csak egészen pici koromrészecskék keletkeznek a kipufogógázaikban. A nagyon kicsi koromrészecske viszont nagyságrendekkel károsabb, mint a nagy, de mérete miatt nehéz vizsgálni, és mivel már nem a hagyományos, hanem a kvantumfizika szabályai szerint mozog, ezért modellezni is komplikált, mit tesz.

Miért károsabb az apró koromrészecske a nagynál?

A modern dízelmotorokból származó koromrészecskéknek hibás a szerkezete, s a felszínükön nagy mennyiségben található agresszívan reagáló vegyi anyag – mondja Su. Ezen túlmenően az Euro 4-es koromrészecskék felszínén sok a kapcsolódó OH-csoport, emiatt ezek könnyen reagálnak a szervezet hidrofil (vizet vonzó) molekuláival. Az öregebb dízelekből azonban nagy, kémiailag semleges, szabályos formájú, hidrofób (tehát a vizet taszító, emiatt a szervezet molekuláival nehezebben reakcióba lépő) részecskék jutnak ki.

A korommal egyébként önmagában semmi baj. Amikor például nyáron hasmenésünk van a romlott parizertől, mi magunk is szedjük hatalmas mennyiségben, igaz, azt gyógyszertárban vesszük, dobozban, és aktív szénnek nevezzük. Pontosan azért rossz a dízelek kipufogógázából származó koromrészecske, amiért máskor meg jó az elrontott emésztésnek a carbo activatus. Az igen porózus (képzeljünk el egy rettenetesen komplikált, térbeli labirintust) korom (azaz szén) felülete ugyanis óriási, maga a szén pedig könnyen megköt mindenféle kószáló, szabad gyökű vegyi anyagot. A vastagbelünkben például az aktív bacikat köti meg hasmenéskor a szén, a levegőből pedig a veszélyes vegyi anyagokat szedi össze a korom – a kettő ugyanaz. Előbbi összegyűjti, aztán természetes úton távozva a szervezetünkből magával viszi, utóbbi fentről, eleve vegyi anyagokkal telítődve bejut a szervezetünkbe, és mint valami apró szeméttároló, bent borítja ki az összegyűjtött tartalmát.

És minél kisebb a koromrészecske, annál nagyobb a méretéhez képest a felülete. Ráadásul a modern dízelekből származó koromrészecskéknek a felülete igen aktív, mert eleve sok ott a kémiai párt kereső, szintén aktív vegyi anyag. Az apró korom borzalmas mennyiségű rákkeltő szénhidrogént képes megkötni.

Egy másik kutatási összefoglaló még annyit tehozzá, hogy az ilyen apró, 2,5 mikronnál kisebb koromrészecskékkel szemben amúgy is sokkal kevésbé ellenálló a szervezetünk, mert a tüdő nyálkahártyái ugyan hatékonyan tartják vissza a nagyobb részecskéket, ám az ultrafinom nanorészecskék átjutnak rajtuk, egyenesen a véráramba, és mérgező, rákkeltő tartalmukat ott ürítik, a szervezetben cirkulálva, ami érthetően sokkal veszélyesebb.

Ha lapoznak, megtudják, mik a részecskeszűrő korlátai. És ha untatja önöket a sok tudományos szöveg, az írás végén rövid összefoglalást találnak, érthetően.