Rambónak egy pickup, rendel!

Hogy nézel ki, fiam? Mi az buggyos gatya? Vedd le azt a hülye sapkát! – szólt Ryan Friedlinghaus apja, a kertvárosi, jómódú, középosztálybeli italbolt-tulajdonos. A 18 éves Friedlinghaus, megunva az italos rekeszek pakolgatását, kölcsönkért a nagyapjától ötezer dollárt, és megalapította a West Coast Customs-t.

A másik ötezer dollár a saját megtakarítása volt, amit apja italboltjában szedett össze Las Vegasban. Az egyik sörbeszállító teherautósofőrjével, Quinton „Q” Dodsonnal egy nap egymás kezébe csaptak, és 1993-ban megnyitották a West Coast Customs-t Laguna Niguelben, Orange megyében. Nem sokkal később átköltöztek Comptonba, és felvették Michael „Mad Mike” Martint. Itt hamar híre ment, hogy a srácok értenek az egyedi építésekhez.

Egyik nap betoppant az üzletbe egy pár ötvenes méretű kosárlabdacipő, Shaquille O'neal-el egyetemben. A kosárlabdasztár pedig leadta a rendelését egy egyedi, fekete Chevrolet Suburbanre: Superman-logó elöl-hátul, króm kerekek, kompresszoros motor. Az átépítés annyira jól sikerült, hogy ezután Shaq az összes barátját a West Coast Customs-hoz küldte.

2004-ben az MTV producerei megkeresték Friedlinghaust a Pimp My Ride ötletével, és ő azonnal igent mondott. A TV-műsor hatalmas siker lett, és egyik napról a másikra világhírűvé tette a West Coast Customs-t. Bár a képernyőn minden csak a mókáról, és felesleges, őrült átépítésekről szólt, a háttérben gyűltek a viharfelhők. Először Dodson dobta be a törülközőt, és lépett ki a műsorból, de a műhelyt nem hagyta ott. Emiatt az utolsó évadjukban kénytelen volt Friedlinghaus haknizni a képernyőn.

A West Coast Customs tulajdonosa 2008-ig bírta cérnával, és ami először pénzt és hírnevet jelentett számára, az addigra már teher lett, úgyhogy szakított az MTV-vel. A válásnak ezer és egy oka volt, melyekből most csak néhányat sorolnék fel. A komoly ismertség és a hollywoodi ügyfélkör hozta magával a növekedés lehetőségét, amihez már nagyobb műhely kellett. Mivel Friedlinghaus Corona-ban lakott, hatvan kilométerre Comptontól, az állandó ingázást megunva a házához közel keresett egy új, nagyobb műhelyt.

Emellett a fiatal rajongók állandó zaklatása, a West Coast Customs-ról téves képet alkotó Music Television műsor, egyes szereplők sztárallűrjei, a producerekkel, és néhány szerelővel akadt elszámolási vita miatt Friedlinghaus és az MTV elköszöntek egymástól. Mindezek ellenére a cég tovább növekedett, és új műsorral jelentkeztek, a Street Customs-al.

Az Amcsi motorok, az Amerikai Hot Rod és hasonló kvázi-valóságshow-k receptjét követve Friedlinghaus szerint egy sokkal őszintébb képet kaphattak a nézők a West Coast Customs mindennapjairól. Ahogy a tulajdonos fogalmazott, kinőtték a Pimp My Ride-ot, de négy év sikere nemcsak megtartotta, hanem még növelte is a hollywoodi sztárokból és komoly nagyvállalatokból álló ügyfélkört.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ilyen ajánlólevél kell egy West Coast Customs-átépítéshez. Az utcáról beesve is rendelhet bárki bármit, és két dologban biztos nem csalódhat. Egyrészt hogy időre el fog készülni az autó. Friedlinghaus nagyon keményen ragaszkodik az időre elvégzett munkákhoz. A közelgő határidők betartásának komoly része van a cég sikerében, és hogy ezt a szintet fenntartsa, nem rest kemény eszközökhöz nyúlni.

A műhelyben minden egyes kocsibeálló fölött ott van egy monitoron, hogy az autó kinek készül, és egy óra, ami percre pontosan számol visszafelé, a megadott határidőig. Emellett állandóan ott téblábol az alkalmazottai között, és a legapróbb rutinfeladat elvégzését is ellenőrzi. Büszkén vállalja, hogy bár a West Coast Customs inkább egy nagy család, nem egy vállalat, de a mikromenedzselés a lételeme.

A másik selling point pedig hogy ésszerű keretek között bármit bevállalnak. Élnék a gyanúperrel, hogy az 'ésszerű' számára mást jelent, mint az utca emberének. Ott van például a rapsztár Snoop-Dogg Merc...Dodge Sprintere. A rapper egy nap azzal állított be, hogy a legjobb nóták mindig vezetés közben ugranak be neki, de mire hazaér a stúdióba már elfelejti. Egy hét alatt egy mozgó stúdiót építettek a Sprinterből.

De ide kívánkozik megannyi autó, amit Shaq-nek építettek. Látogatásunkkor ott állt az S-osztályú Mercedes limuzinja, amiből a kosaras kérésére vászontetős kabriót faragtak,öngyilkos ajtókkal. Friendlinghaus bevallotta, sokáig ezt tartotta a legnehezebb projektjének, közel 8 hónapjába tellett megépíteni.

A hírességek sora persze itt nem ér véget. Shaq autójától nem messze megint csak egy Sprinter várta az értő-romboló-faragó kezeket. A minket körbevezető sajtós büszkén mesélte, hogy az Justin Biebernek készül, Snoop-Dogg buszához hasononlóan egy mozgó stúdió-iroda-pihenő a kitűzött cél. Bieber és Shaq autója között pedig egy szürreális, fehér autó állt.

A sajtós elmondása szerint a Black Eyed Peas egyik tagjának, Will.i.am-nek az autója, és az alapja egy DeLorean. A sztori kissé ködös, mert a popsztár több interjúban is, lásd Top Gear vagy Tonight Show with Jay Leno, azt mondta, hogy egy autógyártó céget alapított a gettóban ahol felnőtt. Az autó maga pedig Chrysler alapokra épült, Chrysler motorral. Más híresztelések szerint GM-V8 hajtja, de hallani lehet nyolchengeres Audi motorról is. Ami biztos, hogy a konkrét autót nem Will.i.am cége az IAMAUTO, hanem a West Coast Customs építette, DeLorean-alapokra. A sajtós többször is ránk szólt, hogy semmiképpen se fotózzuk le az autót, ami így néz ki:

Will.i.am másik West Coast Customs-autója, a Vett.i.am a parkolóban állt. A névadáson nem csúsznék el, ha egyszer lesz egy nagypókja, az biztos a Polsk.i.am nevet kapja majd, a kerekei miatt viszont kitartóan vakargattuk Sipos úrral az állunkat. Először azt hittük egyszerűen fehér falú gumikat raktak rá, de kiderült, a fehér csík alumínium, és a felni része. Az 1958-as Corvette-ből egy igen fura, se nem pro-tourer, se nem retro autót építettek. A C1-es alapokra az eredetire nagyvonalakban hasonlító egyedi kasztnit építettek, de a belseje, a motorja, a fékek mind a C6-osból jöttek, némileg átszabva.

A sokakban maradandó lelki sérüléseket okozó, Swarowski kristályokkal teleaggatott, rózsaszín Bentley Continental GT, mellyel Paris Hiltont járt bulizni, majd közmunkára, szintén West Coast Customs-termék. Szintén törzsvásárlónak számít Mark Wahlberg, akinek például irodát rendeztek be egy Cadillac Escalade-ben.

Amit sajnáltam, hogy Sylvester Stallone 1955-ös Ford kisteherautója nem volt ott. A Feláldozhatók című filmből ismert pickup is a West Coast Customs munkája. Hármat készítettek belőle, huszonegy nap alatt. A film hero car-ja a mai napig Stallone tulajdonában van, és saját bevallása szerint néha azzal megy a lányáért az iskolába.

A műhelyben nem forgathattunk, és csak komoly felügyelet alatt engedték a fotózást. Nem egy, a tévéből ismert emberbe futottunk bele, többek között Ishmael „Ish” Jimenezbe, a Pimp My Ride-ból is ismert kárpitosba. Miközben összeálltunk egy gyors, közös fotóra, valahol hátul megláttam Big Dane-t is, de amilyen gyorsan megjelent, olyan hamar el is tűnt. Ez csak annyit jelenhetett, hogy a műhelyben éppen minden rendben volt. Ugyanis a nagyjából kétméteres, százötven kilós emberhegynek a helyiek szerint két munkaköre van: ő a személyzetis és a hajcsár. Saját bevallása szerint csak akkor jelenik meg lent a műhelyben, ha valaki nem dolgozik rendesen vagy ha valakit ki kell rúgni.

A műhely és az üzlet viszont pörög. A West Coast Customs nem állt meg a kaliforniai autók átszabásánál, hanem egyéb termékekkel is bejelentkezett a piacra. Saját autóápolási termékeket forgalmaznak, valamint a WCC-ruhakollekció mellett megjelent egy másik márkájuk is, a Wrench. Míg az előbbi utcai, leginkább rapper-viselet, addig az utóbbi a régi idők szerelő- és teherautósofőr-ruházatát idézi.

Emellett a legfrissebb termékük az „Újból régit” autók. Lényegében fognak egy régi kasztnit, amit az adott autó újkori leszármazottjának padlólemezére építenek rá. Az első ilyen egy Pontiac GTO volt, amit Las Vegasi Helyszínelőkből ismert Gary Dourdannak építettek. A technika, a beltér mind az új autóból van, egyedül a kasztni más. Kívülről nehéz megállapítani, hogy például a parkolóban álló 1967-es Mustang Fastback, amit a Microsoftnak építettek, az valójában egy 2012-es Mustang. Ahogy a mellette álló MK I Camaro is, mely a Monster energiaitalt hívatott népszerüsíteni, szintén 2012-es alapokon nyugszik.

Friedlinghaus nem állt itt meg a terjeszkedéssel. A West Coast Customs franchise-rendszerben műhelyt nyitott Tokióban, Kuala Lumpurban, Moszkvában és Mexikóban. Ugyan nem Friedlinghaus tulajdonába tartoznak ezek a műhelyek, mégis a üzletvezetőket és helyetteseiket személyesen tanítja be Kaliforniában. Emellett Berlinben saját műhelyt nyitott, aminek a felépítését egy teljes évadon keresztül nyomon követhették a nézők az Inside West Coast Customs műsorban.

Abban az időben havonta egy hetet a német fővárosban töltött. Saját bevallása szerint nagyon szerette Berlint, a német autópályákat, a helyi autós kultúrát, ráadásul sokat tanult ebből a terjeszkedésből, de azért kihallatszott a hangjából, hogy a nap végén kudarc volt a kísérlet. Ahogy fogalmazott, ott nincs annyi pénz az autókra, mint az Államokban, legalábbis nem úgy ahogy náluk. Emellett az európai autókat sokkal bonyolultabbnak találták, nem beszélve a helyi, sokkal szigorúbb szabályzásról. Ez persze nem azt jelenti, hogy feladta, de inkább Frankfurt vagy München felé kacsintgat.

Végül a személyes benyomások. Ryan Friedlinghaus egy nagyon kemény üzletember, tisztában van vele mit akar, és azért nagyon keményen harcol. Pontosan tudja, hogyan nyilatkozzon, mik azok sablon-válaszok, amiket gyakori és ritka kérdésekre adjon. Emellett mindene a West Coast Customs, és nagyon büszke arra amit elért. Az üzleti világban csak a Legjobban tetovált elnök-vezérigazgatónak hívott Friedlinghaus legsokatmondóbb tetoválása a két öklén van: Self Made. Nagyon szabad fordításban nagyjából annyit jelent, hogy önmagát építette, amit elért, azt magának köszönheti.

És hogy milyen minőségben dolgoznak? Hogy valóban képesek egy tartós, egyedi autót építeni mondjuk két hét alatt? Nehéz a válasz, abból a félórából, amit a műhelyben töltöttünk, nem tudtuk megállapítani. Az viszont biztos, hogy nem jutottak volna el idáig, ha a műhelytől két sarokra széthullott volna egy kétszázezer dolláros autó. Shaq kabrió S-osztálya több éve épült, és ott volt még mindig egy darabban, az orrunk előtt. Ráadásul a híresen háklis kosarasnak több mint harminc autót építettek már, és még mindig elégedett.