Fizessék vissza a gyorshajtási bírságot

2013.04.18. 10:55
Több szabályt áthágva, alaptalanul bírságoltak gyorshajtásért körülbelül háromszáz autóst. Az ombudsman jelentése ráhúzza a vizes lepedőt a rendőrökre, de ez mit sem ér. A beszedett pénz még mindig náluk van, és a fellebbezési határidő is rég letelt. Ennek ellenére lehet, hogy a rendőrség visszatéríti a befizetett bírságokat.

Két hete megírtuk, hogy Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított két autós panasza alapján, akiket 2011 december 5-én, illetve 9-én traffipaxoztak le a főváros egyik forgalmas elkerülő útján, az Egér úton. A panaszosok fellebbeztek, mivel ezen az útszakaszon hetven kilométeres sebességgel lehet haladni, őket pedig azért büntették meg, mert a rendőrség állítása szerint ötvenes korlátozás van érvényben. Mindketten visszapattantak a szabálysértési ügyeket vizsgáló Vas megyei Rendőr-főkapitányságról, így végül befizették a büntetést. Az ombudsmani hivatal vizsgálata feltárta a rendőrök szakmai hibáit, de a panaszosok jogainak védelme nem tette lehetővé, hogy az összes részletet megismerjük.

Ezért örültem, hogy a cikk megjelenése után ketten is jelentkeztek. Ők nem azonosak a két autóssal, akik miatt Szabó Máté vizsgálatot indított. Talán nem is tudtak arról, hogy az alapvető jogok biztosa foglalkozik ilyen ügyekkel. Egyikük azt írja:

Örömmel és egyben felháborodva is olvasom a mai napon megjelent cikkét a Totalcar.hu közéleti rovatában. Sajnos én is áldozatává váltam két napon belül kétszer is ennek a gyalázatos csalásnak. Háromgyerekes családapaként nagy anyagi terhet jelentett 2012. januárjában többszöri levélváltást (fellebbezés, felülvizsgálati kérelem) után kifizetnem 75 ezer forintot. Kérdésem, hogy egy ilyen nyilvánvaló csalás után, miért nem fizeti vissza a rendőrség kamatostól a meglopott emberek pénzét. Miért lehet ebben az országban intézményes keretek között lopni az emberektől? Köszönöm, ha elolvasta levelemet. Célom az volt, hogy egy csokorba gyűjtve más felháborodott emberek véleményét is, hallassuk hangunkat hátha történik végre valami.

Nem sokkal később befutott Vaczurka Tünde levele is. Őt az első, december 5-i sebességellenőrzéskor fotózták le, majd küldtek neki 30 ezer forint közigazgatási bírságról szóló csekket. Kérésemre el is küldte a Közigbírság.police.hu oldalról letöltött képet. A fejlemények ismeretében azt mondja, fizessék vissza a rendőrök a jogtalanul beszedett bírságokat. Tünde indulatait annak idején tettekre váltotta, és amikor 2011 decemberében megkapta az elsőfokú határozatót, autóba ült, majd visszament az Egér útra, hogy fényképeket készítsen a hetven kilométeres sebességkorlátozó táblákról. A képeket a bizonyítási eljárást kezdeményező leveléhez mellékelte, majd 2011 december 23-án elküldte az ügyet első fokon vizsgáló Vas megyei rendőr-főkapitányságnak.

A válasz különös módon 2012 februárig váratott magára, vagyis bőven a szokásos harminc napos határidő után érkezett. A beadványt elutasították, mondván, lakott területen ötven kilométer a megengedett sebesség, vagyis jár a büntetés a hatvannyolccal lefotózott autósnak. Ide kívánkozik az ombudsmani jelentés azon állítása, hogy a Budapesti Közlekedési Központ tájékoztatása szerint 1999 óta hetven kilométeres korlátozás van érvényben az Egér úton. Ezt a rendőröknek is tudniuk kellett volna, ha pedig eltűnt a tábla, kötelességük lett volna jelenteni az esetet, de ezt nem tették meg. Tünde ügyvédet fogadott, és igaza bizonyítására rászánta az ötezer forint illetéket is. A fellebbezést 2012 nyarának elején utasították el, egyúttal közölték, ha nem fizet, adó formájában behajtják a bírság összegét, és bevonják az autó forgalmi engedélyét. Tünde fizetett, és igyekezett felejteni.

Néhány dolog nem volt világos a leveleket és a jelentést olvasva, ezért elmentem az Egér útra, körülnézni. Kellemetlen környék. A néhány kilométer hosszú, kanyargós utat beton villanyoszlopok szegélyezik. Az egyiken megfakult koszorú és mécses, illetve egy emléktábla figyelmeztet, akár halálos balesetet is szenvedhet, aki nem tartja be a szabályokat. Ennek ellenére én is többször tapasztaltam, hogy egyesek itt próbálják ki a motor vagy az autó kanyarodási képességeit. Persze a többség most is nyugodtan hajtott.

Az Egér út nagy részén, kicsit pontosabban a Balatoni úti felüljáró környékén, a Kőérberki úti kereszteződésben egészen a Péterhegyi útig ott sorakoznak a hetvenes táblák az oszlopokon. Direkt megnéztem az összes csomóponti felhajtót: minden irányból tájékoztatják az autósokat, hogy legfeljebb hetvennel mehetnek. A Tünde Opeljéről készült fényképről leolvasott GPS koordináták segítettek pontosan meghatározni hol álltak 2011 december 9-én a rendőrök. Az N47.456670 E18.992268 koordináták szerint a M1-M7 autópálya-kivezető felé tartó Tünde már elhagyta a Kőérberki úti csomópont vonalát, vagyis olyan szakaszon haladt, ahol hetven kilométer a megengedett legnagyobb sebesség, és nincs olyan körülmény, amely indokolná, hogy az autók ötvenig lassítsanak.


View Larger Map

A fotó tanúsága szerint hatvannyolccal ment, vagyis Tünde is szabályosan hajtott. Valószínű, hogy ennél a tempónál a szürke Corsa műszerfalán éppen hetvennél állt a mutató, mivel az autókba épített műszerek épp a véletlen gyorshajtások elkerülése érdekében régóta felfelé csalnak egy kicsit. A fentiekből és az ombudsman jelentéséből kiindulva felmerül a kérdés: miért utasították el az autósok fellebbezését, illetve miért bírságolták meg őket egyáltalán. Tényleg egy ilyen vizsgálatra volt szükség, hogy kiderüljön, nem csak szabálytalan, de morálisan is problémás így büntetgetni autósok százait? Akárhogy is van, körülbelül 10 millió forintot szedhettek be mindössze két, egyenként két óra időtartamú Egér úti sebességellenőrzéssel.

Vegyük úgy, hogy a rendőrség szinte kimutathatatlan hibaszázalékkal dolgozik. Vegyük úgy, hogy az utóbbi években kizárólag ebben a két esetben követtek el ennyire súlyos hibákat az intézkedéseikkor. És végül vegyük úgy, hogy ez az eset elég tanulsággal szolgál az Országos Rendőr-főkapitányság intézkedési gyakorlatának alapos felülbírálásához. Például amikor egy sebességmérésre készülő rendőr tisztában van azzal, hogy az intézkedés helyszínén milyen sebességkorlátozás van érvényben, de azt tapasztalja, hogy eltűnt a tábla, ne a bevételek növelése legyen a feltételes reflex, hanem az, hogy a tábla hiányát jelenti az út fenntartójának, jelen esetben a Budapesti Közlekedési Központnak. Nem csak a szabályosan közlekedő autósok érdeke ez, hanem azoké a rendőröké is, akik komolyan veszik a Szolgálunk és védünk szlogen első felét. Nyilván ők vannak többen.

Már csak egy kérdés maradt, de talán ez a legfontosabb. Mikor kapják vissza a befizetett, minimum 30 ezer forintjukat a vétlen autósok? Az üggyel kapcsolatos levelemet pontosan hétfőn délben küldtem el az ORFK sajtóügyeletére, ahonnan eddig nem érkezett válasz, pedig nagyon érdekes lehet a rendőrség álláspontja a történtekkel kapcsolatban. A főkapitány eddig nem válaszolt az ombudsmani hivatalnak sem, vagyis a jelek szerint kihasználja a rendelkezésére álló időt. Ez nagyjából egy hét múlva jár le. Régi ügyről van szó, ezért az érintett autósok minden fellebbezési határidőből kicsúsztak, mégis érdekes, hogy a jelentésben szereplő új információkkal mit kezdhet egy közlekedési szakjogász. A történet ezzel még nem zárult le, amint új információkhoz jutunk, folytatjuk az Egér úti ügy feltárását.

Fizethet a rendőrség az autósoknak (Dr. Schönek Béla szakvéleménye)

Az alapvető jogok biztosa a jelentésében feltárt alkotmányos joggal összefüggő visszásságok orvoslása és jövőbeni bekövetkezése lehetőségének megelőzése érdekében felkérte az országos rendőrkapitányt, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló (2004:XCL.) törvény (röviden: Ket.) alapján folytasson le felügyeleti eljárást minden olyan ügyfél esetében, akivel szemben az érintett útszakaszon a kérdéses időszakban közigazgatási bírságot szabtak ki, amiért 50 km/h-s sebességet meghaladóan, de a 70 km/h-s sebességkorlátozást nem túllépve haladt.

Ez azt jelenti, hogy az alapvető jogok biztosának intézkedése érinti valamennyi autóst, akit a két napon jogtalanul büntettek meg, nem csak azokat, akik a bejelentést tették. Az eljárás nem terjed ki azokra az autóstársainkra, akik a 70 km/h-s sebességhatárt túllépték, vagy nem az eljárásban érintett két napon bírságolták meg őket.

Ha a felügyeleti intézkedés keretében az országos rendőrfőkapitány az alapvető jogok biztosának jelentésében foglaltakkal egyet ért, akkor az autósokat elmarasztaló jogszabálysértő hatósági döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. Ennek értelmében valamennyi autós, akit az inkriminált két napon azért büntettek meg, mert az 50 km/h-t túllépve, de a 70 km/h-t el nem érve haladt a kérdéses útszakaszon, számíthat arra, hogy az elmarasztaló határozatot a felügyeleti szerv megsemmisítik, és a kifizetett bírságot visszakapja, szabálysértési priuszát törlik. Az erről szóló döntést valamennyi érintett autóssal külön közölni kell. Az eljárás lefolytatása érdekében az autósok részéről külön intézkedés nem szükséges, mindenkinek az ügyét egyenként, és külön-külön felülbírálják. A felügyeleti szerv az álláspontjáról és a megtett intézkedéséről 30 napon belül köteles az alapvető jogok biztosát értesíteni.