A rendőrség hibázott, de nem fizet

2013.04.30. 11:44
Teljes zavar a rendőrségnél a budapesti Egér útról eltűnt sebességkorlátozó táblák ügyében: szinte nincs olyan körülmény, amit elfogadnának a házon belül elbaltázott ügyben. Rengeteg gyanús fotó és a várva-várt válasz a főkapitányságtól - az érintettek nem fognak örülni.

Izgalmas lehet az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivői irodáján dolgozni. Egyrészt mert az ember egy idő után képes lesz hihető magyarázatot adni a hihetetlen esetekre is. És mert kommunikációs munkatársként jelen lehet, amikor például az Egér úti gyorshajtási ügyet a felsőbb körök megpróbálják kimozogni. Így történt ez most is. Az Országos Rendőr-főkapitányság kétoldalas válaszlevelet köldütt a két héttel ezelőtt feltett kérdéseinkre. A fogalmazvány csillagos ötöst érdemel, de erről később.

Mivel múlt héten megjelent cikkünk után az RTL Klub híradójának és a Class FM Morning Show című műsorának szerkesztői is felkapták a sztorit, és vele Tündét a cikkből, mostanra kevesebben lehetnek, akik nem tudják, hogyan szedtek be a rendőrök másfél éve három-öt, vagy ki tudja, hány száz autóstól egyenként minimum harmincezer forintot az eltűnt táblák miatt. A napokban újabb fordulatot vett az ügy, de előtte nézzük, mit tudtunk eddig.

Az ORFK munkatársai 2011. december 5-én és 9-én a reggel két-két órán át mérték a budapesti Egér úton haladó autók sebességét. Aki ötvennél gyorsabban ment, azt rögzítette a gép, és megbüntették. Néhányan fellebbeztek, ezért csakhamar kiderült, hogy 1999 óta hetven kilométeres korlátozás van érvényben az Egér út érintett szakaszain. Indokoltnak tűnik ez a széles, kétszer két sávos elkerülő gyorsforgalmi úton, így az eltelt tizennégy év alatt alaposan beépülhetett a szabály rendszeresen arra haladó autósok tudatába. Rengeteg hetvenes tábla látható most is a Péterhegyi út és az M1-es M7-es autópálya felhajtója közti néhány kilométeres szakaszon.

A rendőröket ez nem érdekelte, így amikor a hetvenes táblák 2011 decemberében, tisztázatlan körülmények közt eltűntek az út mellől, egyszerűen mindenkit letrafipaxoltak, aki nem a tábla hiányában érvényes, ötven kilométeres korlátozásnak megfelelően hajtott. A Kresz szerint lakott területen alapesetben ötven a megengedett, ha ezzel kapcsolatban nem tájékoztatnak másról az út üzemeltetője által kihelyezett táblák. Ez elvileg azt jelenti, hogy az ötvenes szentírást akár felfelé, akár lefelé módosíthatják. Amint a Budapesti Közlekedési Központ megkapta a tábla eltűnéséről szóló lakossági bejelentést, újra kihelyezte a táblákat.

Az ombudsmani vizsgálat szerint a 2011 decemberi mérések alkalmával a rendőrök saját jegyzőkönyvükben rögzítették a tábla eltűnését, de nemhogy nem álltak ellen a gyors bevételszerzés kísértésének, még a műszak végén sem jelentették, hogy pótolni kéne a hetvenes táblákat. Amúgy előtte kellett volna. A mérésekhez tartozó települési naplót is szabálytalanul töltötték ki, ezt is kifogásolta Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa. Szándékosan nem írtam okirat-hamisítást, egy rendőr úgysem tenne olyat.

Két, eddig megjelent cikkünk után legalább tizenöt újabb érintett írt levelet. Többségük vagy a december 5-én, vagy 9-én hajtott el a mérőberendezés előtt. Sokan fellebbeztek, elutasították őket. A kitartóbbak ügyvédet fogadtak, de végül kénytelenek voltak befizetni a harmincezer forint közigazgatási bírságot. Őszintén megdöbbentem azon, amit a fennmaradó néhány autós írt. Kiderült ugyanis, hogy nem csak 2011. december elején játszottak egy kicsit a szabályokkal a rendőrök, de ugyanezt megtették már egy hónappal korábban, november elején is. A levelekhez mellékelték a rendőrséggel folytatott levelezés másolatait, a határozatokat és fotókat, melyeket a gyorshajtók minden esetben letölthetnek egy jelszóval védett holnapról.

A két novemberi időpontonhoz napokkal később jött még egy december 7-i eset is. Így most már összesen öt olyan napról tudunk, amikor a budapesti Egér úton a fentebb részletezett módszerrel foganatosították az intézkedést. Állítólag novemberben is eltűnt a fránya tábla, és akkor sem a rendőrök jelezték ezt a BKK-nak, hanem egy autós. Jó volna tudni, miért.

Az Egér úti sebességmérésekkel kapcsolatos kérdéseket két hete küldtem el a rendőrség sajtóosztályának. A válaszok eddig várattak magukra. Azt írják, az ombudsman megállapításai nem ültethetőek át a gyakorlatba. Még akkor is az eltűnt tábla nyomán átalakuló sebességkorlátozás a mérvadó, ha azt nem maguk a rendőrök lopták el kétszer, hanem egy valódi tolvaj. Így változtatnak a tolvajok a szabályokon. Hosszú bekezdéseken át részletezik, milyen átláthatatlan helyzetet okozna, ha minden autós maga dönthetné el, milyen korlátozást tekint érvényesnek.

Ezzel kapcsolatban talán nem csak bennem merül fel a kérdés: mi történt volna akkor, ha valaki poénból felszerel néhány harmincas táblát, vagy egy két négyzetméteres útbontás után hónapokig kint hagyják őket, merő véletlenségből. A választ tudjuk, ez is része a magyar gyakorlatnak.

A hivatalos érvelés úgy folytatódik, hogy bár az alapvető jogok biztosa felügyeleti eljárás lefolytatását kérte a rendőrfőkapitánytól, erre nincsen mód, mert a rendőrök minden esetben szakszerűen jártak el, és a közigazgatási eljárás is rendben zajlott. Röviden: az autósok bottal üthetik a pénzük nyomát.

Az ombudsman által megfogalmazott kritika elutasítása után jön a fordulat. A válaszlevél nyolcadik bekezdésében ott a beismerés, felvizezett formában. Azt írják, a rendőrségnek úgy kell megválasztania a közlekedési ellenőrzések helyszíneit, hogy az a közlekedésbiztonság javítását szolgálja. Erre figyelemmel, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztálya intézkedett, hogy amennyiben a sebességellenőrzést végző rendőr észleli a forgalmi rend megváltozását (például, hogy eltűnt a nyomorult tábla), úgy az ellenőrzés előtt meg kell győződnie arról, hogy a változtatást az arra jogosult közútkezelő végezte-e el. Ha megállapítható, hogy a jelzőtáblát nem az arra jogosult távolította el, az adott helyszínen nem lehet sebességellenőrzést végrehajtani, és értesíteni kell a közút kezelőjét a jelzőtábla hiányáról.

Mielőtt továbbmennénk, rójuk le kegyeletünket azon autósok előtt, akikről jelentős összegeket gomboltak le, mielőtt ez az ígéret kibuggyant a rendőrség gépezetéből. Félek, ha nincs ombudsmani vizsgálat, minden marad a régiben. Örüljünk annak, amit ígérnek. Rendőréknél már önmagában felér egyfajta arcraeséssel, hogy áttételes lakossági nyomásra kell lépniük a korrektség felé. Most, hogy főkapitányi parancsuk van arról, hogy ne éljenek vissza a hatáskörükkel, talán így is tesznek majd a jövőben. Azért biztos, ami biztos, mindenki legyen résen, és azonnal jelezze, ha megszokott útvonalán eltűnik egy tábla, vagy kint hagynak egyet, látszólag feleslegesen.

Amíg az ORFK levelét vártam, kiderült még valami, ami ellentmond minden logikának.

Olvasónkat, Dr. Molnár H. Pétert másfél éve egy olyan autós bízta meg ügye jogi képviseletével, aki pechjére a novemberi és decemberi szórásban is benne volt. Az első eset november 9-én történt. Ez az autós reggel nyolc óra előtt ment hatvankilenccel kék Suzuki Swiftjével az Egér úton, a Balatoni úti felüljáró irányába. Mivel múlt héten jártam a helyszínen, tudom, hogy most négy tábla is tájékoztatja az arra járókat a felüljáró közvetlen közelében, hogy legfeljebb hetvennel haladhatnak. A kék suzukist megbüntették, pedig a mérés szerint nem lépte át ezt a sebességhatárt. Ezen már meg sem lepődünk.

A Fővinform oldalán most is szerepel az emelt sebességű útvonalak listája, köztük az Egér úté is. Elég lett volna itt ellenőrizniük a rendőröknek, de nem tettek semmit
A Fővinform oldalán most is szerepel az emelt sebességű útvonalak listája, köztük az Egér úté is. Elég lett volna itt ellenőrizniük a rendőröknek, de nem tettek semmit

Az eljárás első lépésként megkapta az első fokú határozatot, benne a fizetési felszólítással. Ám itt jött a nagy fordulat. Meglepetésére mégsem kellett fizetnie, pedig a Budapesti Közlekedési Központtól szerzett igazoláson kívül semmilyen eszközt nem vetett be, hogy igazolja, az útüzemeltető hetvenes korlátozást tart érvényben. Egyszerűen hiba csúszhatott az ilyen ügyeket futószalagon vizsgáló Vas-megyei Rendőr-főkapitányság gépezetébe és véletlenül elengedték a büntetést.

Az első fokú határozatot közel négy hónap várakozás után, 2012 március végén megsemmisítő másodfokú határozatban azt írták, hogy mivel az Egér út érintett szakaszán lévő hetvenes táblák eltűnését csak 2011. november 24-én jelentették be, majd a BKK csak 30-án pótolta, nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy november 9-én kint volt-e még a tábla vagy sem. Miért? Mert erről egy árva szót sem írtak a méricskélő rendőrök, és valamiért fotót sem készítettek a táblák hült helyéről, pedig kötelességük lett volna. Ezért fogadták el az autós igazolását, így oltja ki egymást két rendőri szabálytalanság. A kék Suzuki tulajdonosa decemberben megint belefutott a csapdába, akkor már volt fotójuk is a rendőröknek. Persze ez sem ilyen egyszerű.

Dr. Molnár H. Péter szerint vérfagyasztó, hogy az első esetről szóló elsőfokú határozatot csak azután kapta meg az amúgy Budaörsön dolgozó ügyfele, hogy másodszor, december 7-én is lemérték majdnem ugyazon a helyen. A korábbi esetből kiindulva fellebbezett, sőt a bíróságra is elment, és ismét csatolta a BKK igazolását az Egér úti sebességkorlátozásról. Ezúttal azonban elutasította a másodfokon eljáró Budapesti Rendőr-főkapitányság a fellebbezést, és a pert is elveszítették.

A rosszabb minőségű képek egyike. Nincs dátum, de hetvenes tábla sincs a képen
A rosszabb minőségű képek egyike. Nincs dátum, de hetvenes tábla sincs a képen

A rendőrség két helyszíni fotót mutatott be a bíróságon. Az első nyomatott változata fekete-fehér és sötét. Dátum nem szerepel rajta, vagyis bármikor készülhetett. A második ugyan színes, és megfelelő minőségű, de azon december 14-i dátum szerepel annak ellenére, hogy elvileg a mérés reggelén vagyis december 7-én kellett volna készíteni. Ha akkor készült, miért rossz a dátum? Ha nem akkor készült, mit bizonyít? És lehet még egy feltételezésünk, ami egyszerűen komikus. Volt egy újabb, eddig ismeretlen mérés a dátum szerint december 14-én éppen 14 óra körül.

A rendőrség egyik bizonyítéka ez a fotó. A jobb alsó sarokban feltüntetett dátum szerint hét nappal a mérést követően készült
A rendőrség egyik bizonyítéka ez a fotó. A jobb alsó sarokban feltüntetett dátum szerint hét nappal a mérést követően készült

Ez most már mindegy, végül a harmincezres alaptarifa többszörösét vitte el az eljárás, győzni viszont nem volt esélye ennek az autósnak sem. Jogi képviselője még azt is bebizonyította a bíróságon, hogy a rendőrségi helyszíni fotók nem mérvadóak, mivel nem lehet tudni, mivel készítették őket, azt sem, hogy az eszköz hiteles volt-e egyáltalán. A színes fotón lévő pontatlan dátumot egyszerűen át lehet photoshoppolni.

Maradt néhány kérdés, melyekre sajnos nincs érvényes válaszunk. Hogy az ördögbe lehetséges, hogy egy hónapon belül kétszer is eltűnik egy sor tábla Budapest egyik rendkívül forgalmas közlekedési csomópontjából? Hogyan lehetséges, hogy a helyszínen gyakran dolgozgató rendőrök tudnak erről, mégsem tesznek semmit? És végül miért fogadta el bizonyítékként a bíróság a megkérdőjelezhető hitelességű fotókat? Dr. Molnár H. Péter hozzáteszi, szakmájából adódóan nem vitázhat a bíróság jogerős döntésével. Na, ez most kicsit nehéz lehet.