2014.10.28. 06:54
Egy Budapest – Debrecen vonatjegy másodosztályon 3950 forint, és a legrövidebben is három óra. Ugyanezt telekocsival megúszhatjuk 2300 forintból, két és fél óra alatt. Az utas tehát nyer. És az autós? Ő is, hiszen ennyivel kevesebb az útiköltsége. Elmondjuk, hogy működik a telekocsizás itthon.

A telekocsi kifejezéssel valamikor a kétezres évek elején találkoztam először. Egy fórumtopik volt a WiW-en. Egyszerűen működött: mindenki megírhatta, hogy mikor és hova utazik, vagy utazna útitársak vagy fuvar reményében. Bár a WiW azóta már iWiWként is lehúzta a rolót, a telekocsizás nem tűnt el vele együtt, sőt egyre többen választják ezt az utazási formát.

Minél többen utazunk együtt, annál többfelé osztódik az útiköltség
Minél többen utazunk együtt, annál többfelé osztódik az útiköltség

Még mielőtt bárki azt gondolná, a telekocsi nem magyar találmány. Németországban már a hetvenes években léteztek úgynevezett „Mitfahrerzentrale”-k, azaz olyan helyek, ahol az autósok felvehették az utasokat. Később jött a rádiós utaskeresés betelefonálás alapján. Magyarországon, a Petőfi rádióban is volt ilyen műsor. Mint sok más dologban, ebben is az internet hozta meg a nagy robbanást. A felgyorsult, kétirányú információcsere először fórumokban zajlott (mint a már emlegetett Wiwen is), majd megjelentek az erre specializált szolgáltatók.

A stoppolás modern újjászületése lenne a telekocsi?
A stoppolás modern újjászületése lenne a telekocsi?

Magyarországon jelenleg két telekocsi-szolgáltató van, az egyik az Oszkár és az Autohop. Az utóbbi cég rendhagyó sajtótájékoztatójukon ismertem meg Ferit, a bajnokukat. Ezt a címet azzal érdemelte ki, hogy ő az egyik legtöbbet telekocsizó sofőr, és aktívan részt is vesz az Autohop közösségében. Feri Debrecenben él családjával, de a családfő néhány éve Budapesten kapott munkát. Azóta hétfő reggelenként beül Alfa Romeójába Debrecenben és Pestre hajt, majd péntek délután megteszi ugyanezt a távot a másik irányba.

Mindez nagyon egyszerűen működik. Feri meghirdeti, hogy pontosan honnan és mikor indul, hova és mikor érkezik, illetve hány szabad hely van az autójában. Bár papíron ötszemélyes az autó, ő ezt inkább szükségmegoldásnak tekinti, és a saját helyén kívül hármat hirdet meg. A rendszer egy átlagos családi autó fogyasztásával számol, 7,5 literrel. Így 14 forint egy kilométer. Ettől el lehet térni, de a felső határ fix, 18 forint. A teljes költség pedig egyenlő arányban osztlik el az utasok között. Ha valaki nem a teljes útvonalon utazna, a rendszer arányosan kevesebbel számol. Hogy megéri-e? Van olyan felhasználó az Autohopnál, aki közel félmillió forintot takarított meg telekocsizással egy év alatt.

 Pénzt az államkasszába!

Többféle közösségi utazási rendszer működik a telekocsin kívül is, nem szabad egy kalap alá venni őket. Az UBER és a Wundercar rövid távokra kínálnak megoldást. Önkéntes sofőröknek közvetítenek, amiért a hivatalos taxinál alacsonyabb összeget kérnek el. Ezt nevezik borravalónak a Wundercarnál. Ezeknek a szolgáltatásoknak a megítélése országonként eltérő: van ahol tiltják őket, van ahol harcolnak ellenük, van ahol még nem csinálnak belőlük problémát. Egyelőre mi is ide tartozunk.

Ezeknek a szolgáltatásoknak abban rejlik az előnyük, hogy nem vonatkoznak rájuk a taxivállalatokra érvényes sarcok, így sokkal olcsóbbak tudnak lenni. A legalitás kérdésén kívül nem támaszthatunk elvárásokat a szolgáltatás minőségével szemben sem. A telekocsi szolgáltatásoknál nincs ok aggodalomra, a NAV álláspontja szerint nincs adókötelezettség, mivel ez egyszerű költségmegosztás. A telekocsizás következménye egyértelműen a mobilitás növekedése, ami pozitív hatással van az államkasszára. Az adókötelezettség kérdése egyedül akkor merül fel a telekocsinál, ha valaki napi rendszerességgel szállít utasokat, noha nem ez a jellemző.

Az utasok a rájuk eső részt közvetlenül a sofőrnek fizetik. A telekocsi-szolgáltatók itthon jelenleg még nem számolnak fel közvetítési díjat, egyelőre a felhasználók táborának a növelése a cél, sofőrből és utasból is. De miért jobb az utasnak a telekocsi, mint a vonat vagy a távolsági busz? Gyorsabb, rugalmasabb és olcsóbb. Az utasfelvételi pontokat általában közös megegyezés alapján jelöli ki a sofőr és utasa, az út végén pedig szinte általános, hogy házig viszik az utast. Probléma nem szokott belőle lenni, de ha kisállatot vagy nagyobb csomagot vinnénk, érdemes előre egyeztetni a sofőrrel.

Nem sajnálják az autót?

Feri a klasszikus értelemben vett autómegszállott. Autója, a 156-os SW Alfa Romeo szinte családtag. Feri benne van az alfás klubéletben: fórumozik, találkozókra jár, igyekszik minden jót megadni az autónak. Azon kívül, hogy folyamatosan szervizelteti, egy GTA felniszettet és mustársárga bőrüléseket kapott az Alfa.

Feri Alfája is egy ilyen kombi 156, csak 2,4-es dízel
Feri Alfája is egy ilyen kombi 156, csak 2,4-es dízel

Jogosan merül fel a kérdés, hogy nem szívbajos-e, hogy ennyi idegent szállít? Feri azt mondja, hogy az utasok hozzáállása más egy ilyen közvetlen, emberi helyzetben, mint a tömegközlekedési eszközökön, mindenki igyekszik a lehető legjobban vigyázni az autóra. Azt is engedi, hogy egyenek az autóban, a bőrt úgyis könnyű letörölni – teszi hozzá nevetve.

A telekocsizáshoz természetesen nagy adag bizalomra van szükség mindkét fél részéről. Ezt a rendszer a lehető legtöbb információ megadásával alapozza meg. Látjuk a sofőrök nevét, életkorát, – ha van – Facebook-profilját, az autó korát, típusát, illetve az eddigi utasok véleményét. Minden út végén értékelhetjük az utazást, akárcsak egyes licitoldalakon. Az Autohop átlagos felhasználóinak kora 35 év, az autóké pedig 10 év. Ez alacsonyabb mint a magyarországi autók összátlaga, ami több mint 12. Az autósok átlagosan 7, az utasok 10 nappal korábban kezdenek autót, illetve utasokat keresni.

Ameddig csak egy-egy ember utazik egy autóban az autópályán, van hova fejlődnie a telekocsi-rendszereknek
Ameddig csak egy-egy ember utazik egy autóban az autópályán, van hova fejlődnie a telekocsi-rendszereknek

Érdekes, hogy egy átlagos utazás hossza 500 kilométer. Ez azzal magyarázható, hogy rengeteg külföldön dolgozó magyar választja ezt az utazási formát. Főleg Ausztria, Németország és Hollandia az úti cél vagy a kiindulási pont, de vannak felhasználók, akik rendszeresen utaznak Nagy-Britanniából vagy épp oda. Az 2012-ben Zivi néven indult vállalkozásnak jelenleg 120 ezer regisztrált felhasználója van, akikből több mint 20 ezer sofőr. Közülük tíz százalék heti több alkalommal is hirdet szabad ülést. Nemrégiben elindították a szolgáltatást Romániában is.

A másik hazai szereplő az Oszkar.com, azaz az Online Személyfuvar Közvetítő Rendszer. Ők 2007 óta kínálnak felületet a telekocsizni vágyóknak. Jelenleg közel 170 ezer felhasználójuk van, akiknek 28 százaléka autósként is használja a rendszert. Náluk 238 km egy átlagos út hossza.

Messze vagyunk még attól, hogy veszélyt jelentsen a MÁV-ra nézve a telekocsi
Messze vagyunk még attól, hogy veszélyt jelentsen a MÁV-ra nézve a telekocsi

A számok alapján úgy tűnik, hogy egyre többen választják a MÁV és a Volán társaságok helyett az autós közösségi közlekedést. Németországban és Franciaországban már a lakosság 10 százaléka használja ezt a közösségi közlekedési formát, ettől mi még nagyon messze vagyunk. Ameddig az autópályán egy-egy embert látunk csak utazni egy autóban, van hova fejlődni, de az irány jó.