Mit szabad a rendőrautónak, és mit nem?

2015.11.30. 06:12 Módosítva: 2015-11-30 07:45:00
Nincs olyan hónap, amikor nem kapunk legalább egy olvasói levelet, amelyben szabálytalankodó rendőrautóról írnak. Itt az ideje, hogy kicsit átvegyük, mit tehet meg a rendőr a szépen felmatricázott autójában, és mi az, amiért még őt is megbüntetik.

A legutóbbi levélhez fényképeket is kaptunk. A képek néhány hete a budapesti Lechner Ödön fasorban készültek, ahol egy olvasónk hosszas parkolóhely-keresés közben észrevette, hogy van hatékonyabb megoldás, mint körözni és várni, hogy valaki kiálljon a helyéről: le kell támasztani az autót oda, ahol véget ér a sor.

Összesen két fotót kaptunk a rendőrségi Astráról, és mivel úgy tűnt, a másodikon képen világít a piros-kék fényhíd, vissza kellett kérdeznem. Olvasónk többször is állította, semmilyen megkülönböztető jelzés nem működött az autón miközben a megállni és várakozni tilos tábla tövében hagyták a járőrök, a második képen is csak a nap világította át a fényhidat. Az állítás igazságtartalmát nem tudjuk ellenőrizni, de induljunk ki abból, hogy minden úgy történt, ahogy leírta. A rendőr szabálysértése nem számít, rendőr a rendőrnek nem vájja ki a szemét? Ideje utánanézni egy kicsit a rájuk vonatkozó előírásoknak. Jó sok van belőlük, a belső utasításokat nem is mind ismerjük. 

A rendőrségi, mentő és tűzoltóautókra szerelt kék-piros villogók és szirénák használatára vonatkozó alapvető szabályokat KRESZ 49. paragrafusában találjuk: az ilyen járművek megkülönböztető jelzéseit csak akkor kapcsolhatják fel a rendőrök (mentősök, tűzoltók, stb...), ha sürgős feladatot látnak el, a személy-, élet és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága ezt indokolja.

Ebben az esetben is csak olyankor, ha ez szükséges egy adott forgalmi helyzetben. Például nem lármázhatja végig az éjjel kiürült várost a rendőr vagy mentős, csak mert nincs kedve körülnézni egy kereszteződésbe érve. Ugyanígy nem szirénázhat országrészeken át a miniszterelnöki konvoj, és a tűzoltóknak sem kötelező állandóan vijjogni, csak ha így gyorsabban jutnak el az égő házhoz.

A vonatkozó KRESZ-szabályt többször módosították az utóbbi években, és új fejlemény, hogy a fény és hangjelzés együttes használatával a vasúti átkelők jelzéseit és egy másik rendőr karjelzéseit kivéve a legtöbb közlekedési szabályt figyelmen kívül hagyhatja, aki ilyen autót vezet. Ha csak a villogókat kapcsolják fel, a sebességkorlátozásra nem kell figyelni, a többi szabályra továbbra is igen.

Ha egy megkülönböztető jelzésekkel felszerelt autó tilosban parkol, be kell kapcsolnia a fényjelzéseket, mert csak így mentesül a megállásra és várakozásra vonatkozó szabályok alól. Ezt segítik a modern, ledes fényhidak is, amelyek órák alatt sem merítik le a kocsi akkumulátorát, szemben az összes korábbi megoldással.

Ha lekapcsolt lámpákkal hagyja az autót a rendőr a tilosban, ugyanolyan szabálysértést követ el, mint ha a képeket küldő autós tette volna, csak a büntetése sokkal súlyosabb. Egy rendőrségi forrásunk szerint ilyenkor kettős szankcióra számíthat az érintett. Míg egy parkolási szabálysértésért a civil autósok 10 ezer forint helyszíni bírságot kaphat egy civil autós, és 20 ezer forint büntetést kell fizetni, ha az ügy feljelentéssel végződik, a rendőr ezeken felül fegyelmi eljárással számolhat.

Az ilyen eljárásokat akkor indítják meg, ha a rendőrség szervezetén belül működő ellenőrzési osztály valahogy megtudja, hogy egy kolléga szabálytalankodott. A rendőrség belső ellenőrei nem a közlekedési szabályok áthágását vizsgálják, hanem a rendőrök szolgálatellátásának szabályszerűségét. Ebbe a közlekedési magatartásuk is beletartozik, de messze nem csak az. Másfelől akkor is vizsgálat indul a rendőrrel szemben, ha szolgálaton kívül követ el szabálysértést. 

Most maradjunk a közlekedésnél. Nemcsak a szokásos gyorshajtás, záróvonal átlépése, vagy a tilosban parkolás miatt kerülhet nehéz helyzetbe egy rendőr, hanem azért is, ha nem köti be a biztonsági övét, vagy a kezében tartott mobiltelefonnal vezet. Sokat veszíthetnek a rendőrök egy ilyen fegyelmi eljárással, mert a minimális büntetés, az írásbeli fegyelmi örökre ott marad a személyi anyagukban, így a későbbi felettesei tudni fognak róla, hogy egyszer hibázott. Súlyosabb esetekben csökkenthetik a rendfokozatát, és ezzel a fizetését, sőt, akár elbocsáthatják és megfoszthatják minden rangjától. Ebben az esetben gyakorlatilag nem tud majd elhelyezkedni más rendvédelmi szervnél sem, de a közlekedési ügyek ritkán végződnek ilyen súlyos büntetéssel.

A villogók és a sziréna használatának amúgy is szigorú belső szabályai vannak, ráadásul nem minden jogosítvánnyal rendelkező rendőr vezethet szolgálati autót, közülük is csak azok kapnak engedélyt a megkülönböztető jelzések használatára, akik pályaalkalmassági vizsgát tesznek, és rendszeresen meg is újítják. Bizonyos típusokra is külön vizsgáznak a rendőrök, akiknek rendszeresen tartanak vezetéstechnikai tréningeket, néha kifejezetten az éles helyzetek gyakorlására.

Ha egy rendőrautó vezetője egyszerre kapcsolja be a szirénát és a villogókat, arról bejegyzést kell készítenie az autó menetnaplójába, és nagy bajba kerülhet, akiről kiderül, hogy magánügyben száguldozott vagy parkolt a városban, csak éppen nem volt kedve betartani a szabályokat. A jelzések használatát általában az ügyeletes tiszt engedélyezi, ha valahová gyorsan kell kivonulni, így például egy egyszerű családi vitához már nem mehetnek szirénázva a járőrök.

Az Országos Rendőr-főkapitányság összesítése szerint tavaly 734 fegyelmi eljárást folytattak le szabálytalanul közlekedő rendőrökkel szemben, az úgynevezett Hszt. (vagyis a rendvédelmi dolgozók jogviszonyáról szóló törvény) alapján. A közlekedő rendőröket nem a többi rendőr ellenőrzi a forgalomban, hanem a már említett belső ellenőrök, akik többnyire nem is rendőrautóval portyáznak. Így nem igaz, hogy puszta kollegialitásból elsimíthatják egymás közt ezeket az ügyeket. Joggal tehetik fel a kérdést, hogy a rendőröket is bemérhetik-e a most felszerelt komplex közlekedési ellenőrzőpontok egyikén: természetesen igen.9701951 8830afe67902f4efbb2f664806a3d1f3 o és a válasz az, hogy természetesen igen.

Mi következik ebből? Egyrészt a rendőrautó nem felejtheti bent magát az autópálya belső sávjában, ha a középső és szélső nem telített, nem fordulhat vissza egy villantással az éjszakai Rákóczi út dupla záróvonalán, csak mert nem akar a környező kis utcákban visszafordulni, nem száguldozhat kedve szerint, hacsak nincs éppen sürgős hívása, vagyis békeidőben pontosan ugyanúgy kell közlekednie, mint bármilyen más autónak. Egy apró kivétel azért ebben is van: a buszsávokat néhány éve nemcsak megkülönböztető jelzésekkel használhatják, hanem enélkül is, de ha pirosra vált a lámpa, meg kell állniuk.

Fontos, hogy a rendőrök jó példát mutassanak a többi autósnak, de az is, hogy senki ne fotózgasson a kedvünkért úgy, hogy közben maga is fittyet hány a forgalomra.