Lássuk, hányan buktak a gyorshajtásteszten!

2018.06.22. 16:11

Nyugodtan mondhatom, hogy az a sebességhatárokkal foglalkozó KRESZ-teszt, amely két hete jelent meg, az ország legnagyobb ilyen jellegű tesztje lett, mert eddig összesen negyvenötezren töltötték ki, és próbálták megtalálni a jó megoldásokat. A következő három epizódból álló sorozatban megmutatjuk a helyes megoldásokat, és mindegyikhez adunk egy kis magyarázatot.

A húsz kérdésből álló teszt a különböző járműkategóriák és útszakaszok sebességkorlátozásaira koncentrált. Az eredmények nem teljesen tükrözték a kitöltési kedvet, hiszen a húszkérdéses feladványt átlagosan hatvanöt százalékos pontossággal oldották meg az olvasók, vagyis minden harmadik kérdésre hibás válasz érkezett. Akadt egyébként ezerötszáz hibátlanul kitöltött teszt is, de ez az összesnek csak alig több mint három százaléka.

Sok észrevételt kaptam, hogy a kérdések közt szereplő sebességhatárok egy része az átlagos autósokat nem is érinti. Tény, hogy volt néhány ritka eset, (például a lánctalpas járművekre vonatkozó kérdés), de egyetlen olyan feladat sem volt a tesztben, amit a KRESZ ne említene meg, sőt, a feladványok zöme szerepel a különböző jogosítványkategóriákhoz tartozó elméleti vizsgán is.

Hogy mindenkinek még tanulságosabb legyen ez a sebességteszt, három részben összefoglalom a feladványokkal kapcsolatos magyarázatokat és érdekességeket. Aki pedig szeretné még megoldani a tesztet, a www.kreszprofesszor.hu oldalon még megteheti.

1. rész. B-kategóriás vezetői engedéllyel vezethető járművekre vonatkozó szabályok.

Amit mindenki tud: autóval, lakott területen belül legfeljebb 50 km/óra sebességgel szabad közlekedni. Érdekességképpen elmondom, hogy a KRESZ ebben a formában fogalmazza meg a haladási sebességre vonatkozó meghatározásokat: „Az egyes járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:” Emellett gyakran használjuk a „megengedett legnagyobb sebesség” illetve a „maximális sebesség” kifejezéseket is.

Autóval, lakott területen kívül legfeljebb 90 km/óra sebességgel szabad közlekedni. Sokan nem tudják pontosan, hogy ezek az értékek egyaránt érvényesek főútvonalon, mellékútvonalon, egysávos, többsávos utakon, sőt még földutakon is. Bár ez utóbbi esetben nem árt a haladásra vonatkozó alapszabályt is betartani, miszerint:

Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni”

03

Autóval autóúton legfeljebb 110 km/óra, autópályán legfeljebb 130 km/óra sebességgel szabad közlekedni. Ne felejtsük el azt sem, hogy az említett helyeken bárhol találkozhatunk sebességkorlátozás jelzőtáblával, amely csak a megengedettnél kisebb tempóval történő haladást engedélyez.

Ugyanakkor találkozhatunk olyan sebességkorlátozó táblával is, amely az adott útszakaszon a megengedettnél nagyobb értéket jelöl. Lakott terület belül sok helyen láthatunk 60, 70, 80 km/órás jelzést, azon kívül pedig akár 110 km/órás jelzést is. Ebben az esetben azonban a magasabb sebességgel kizárólag autóval, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival közlekedhetünk, vontatmány nélkül.

B kategóriás vezetői engedéllyel nem csak autóval közleked-hetünk. Gépjárművek közül a kisteherautót is vezethetők, amelyeket hivatalosan 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépkocsiknak hívunk. Könnyű megjegyezni a számértékeket, mert az ilyen járművel pontosan ugyanannyival haladhatunk, mint személyautókkal.

Azaz: autópályán 130 km/óra, autóúton 110 km/óra, lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra, lakott területen 50 km/óra maximális sebességgel.

04

Ne felejtsük el azonban, hogy abban a pillanatban, ha autónk járműszerelvényként vesz részt a közlekedésben, azaz pótkocsit, utánfutót vagy lakókocsit kötünk hozzá, a fenti sebességértékek jelentősen módosulnak.

Azaz: autópályán 80 km/óra, autóúton 70 km/óra, lakott területen kívül egyéb úton 70 km/óra, lakott területen 50 km/óra maximális sebességgel közlekedhetünk.

A VÉDA-rendszer ma már ki tudja szűrni ezeket a járműveket, és aki például autópályán a megszokott személyautós tempóval húzza utánfutóját, akár 60 ezer forintos büntetést is kaphat. B kategóriás jogosítvánnyal bárki vezethet mezőgazdasági vontatót is, amellyel természetesen gyorsforgalmú útra nem hajthat fel. Akár lakott területen, akár azon kívül közlekedünk ilyen járművel, a maximális sebességünk legfeljebb 40 km/óra lehet.

Lassú járművekkel is ugyanez a helyzet – bár néhányra nem elég a kategóriás jogsi, szükség lehet gépkezelői igazolványra is -, de egy kerti traktorral akár 25 km/órás tempóval is haladhatunk. 

Amennyiben a lassú jármű fúvott gumiabronccsal nincs felszerelve, akkor 20 km/óra lehet a megengedett legnagyobb sebessége, ha pedig lánctalpas, vagy pótkocsinak nem minősülő, fék nélküli vontatmányt húz, akkor csak 15 km/óra.

Mint azt biztosan sokan tudják, segédmotoros kerékpár is vezethető B-kategóriával. Ezzel a járművel legfeljebb 40 km/óra sebességgel szabad közlekedni függetlenül attól, hogy lakott területen, vagy azon kívül haladunk vele. Lakott területen kívüli kerékpárútra is felhajthat az ötven köbcentis kismotor, viszont ilyen úton csak maximum 30 km/órával mehet.