Svindlik a biztosítók részéről

2005.03.11. 09:00
Kapcsolódó cikkek (1)
Milyen trükkökkel próbálják minimalizálni a kártérítéseket? - kérdeztük egy közepes biztosító kiemelt károkkal foglalkozó munkatársát Informátorunk természetesen név, rang és munkahely említése nélkül nyilatkozott, hiszen "ha céges nyilatkozatot adok, a harmadát sem mondhatom el".

Írtunk valaha egy cikket márkaszervizekről : hogyan fogadják a károsult ügyfelet, mit mondanak neki. A megjelenés után kaptunk néhány (tucat) levelet olyan olvasóinktól, akik már éltek át törést, csatát a szervizzel - és biztosítói packázást. Ez utóbbi téma érdekesnek ígérkezett és annak is bizonyult.

A beszélgetés főként a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (továbbiakban GFB, ha megengedik) kapcsolatos kérdések köré szövődött. Cascónál ugyanis a helyzet egyértelmű: biztosító és biztosított között van egy szerződés, melyet a felek számonkérhetnek egymáson. A GFB esetében azonban a két fél, biztosító és károsult között nincs szerződés, csak egy kissé kusza jogszabály, a 190/2004 számú kormányrendelet .

Elsőként azt a kérdést tettem fel, ami több olvasónktól érkezett levélben is említésre került: mi a helyzet a póruljárt autós autójának értékcsökkenésével, tehát kötelező biztosításra rendezett törés esetén a biztosító hivatalból kifizeti-e azt az összeget, amivel a törött, javított autó majd kevesebbet ér a piacon, mint a töretlen.


Igen, itt lép be az, hogy a biztosítónak van 127 féle tájékoztatási kötelezettsége - de csak a szerződőjével szemben. A károsult, az meg egy harmadik személy, erre a viszonyra pedig jogi szempontból csak a Ptk. vonatkozó szabályai, azaz a kártérítési jog érvényes. Ebben a sima polgári jogviszonyban nagyon kevés ilyesfajta kötelezettség van, például olyan sincs, hogy a biztosítónak fel kéne hívni a figyelmet arra, hogy jár adott esetben bérgépkocsi, értékcsökkenés, elmaradt haszon - és kevesen tudják, hogy totálkár esetén az új autó megvásárlásával kapcsolatos költségek, tehát az átírás díja, a vizsgáztatás, a zöldkártya, a rendszám költségének megtérítése is kérhető. Az emberek nagy többsége nem tudja, hogy a kártérítési összeg után a kár keletkezésének időpontjától kamat is jár.

Ha a károsult nem kéri, ezeket nem kell automatikusan fizetniük?

Ha nem kéri, nem. Egy ilyen kártérítés úgy néz ki, hogy a károsultnak kell az igényét megfogalmazni, a biztosító magától nem ugrál, mert őt a kárhányada jobban aggasztja, mint az ügyfél új kocsijának átírási illetéke. Persze azért nem kérhető minden kár esetén minden felsorolt költség. Értékcsökkenés például csak a viszonylag új, keveset futott autók után jár, egy hat-hétéves, korábban is tört kocsi piaci értékét egy újabb törés már nem befolyásolja.

Volt már kötelező biztosításos élménye?

  • 921
    Volt, rosszul jöttem ki
  • 326
    Nem volt
  • 266
    Volt, pénzemnél maradtam
  • 189
    Volt, jól jöttem ki
  • 115
    Volt, ez is-az is

Ha ilyen vita alakul ki, tehát az ügyfél szerint jár értékcsökkenés, a biztosító szerint pedig nem, akkor mi történik? Független kárszakértőhöz fordultok?

Nem, ilyen esetekben mi azt szoktuk mondani, mi nagyon okosak vagyunk és nem fizetünk szakértőt; az ügyfél menjen nyugodtan bíróságra. Nagy ügyeknél az ÉCS (értékcsökkenés) nem vitás, új fullextrás Mercinél ez világos, hogy jár, és világos, hogy ki is fogjuk fizetni. Kisebb összegeknél, ha mondjuk egymilliós kárnál az ügyfél bejelent százötvenezres ÉCS-t és szerintünk az nem jár - általában normális ember ezért az összegért nem fog perelni, sok az utánajárás, vidéken egy-másfél, a fővárosban akár három és fél - négy éves lefutással nyugodtan lehet számolni (mivel mi is úgynevezett "perelhúzó magatartást" tanúsítunk), szakértőt kellene fizetni és ügyvédet sem fog találni, aki százezres pert elvállal.