Svindlik az ügyfelek részéről

2005.03.22. 08:25
"Egy sátoraljaújhelyi ügyfél ment a Romet motorjával a Zetor traktorjához szántani. Ötvenvalahány éves faszi, elütötte a biztosítottunk, megjött a kárigénye, ott volt benne, hogy a zsebében volt a zsír új kommunikátor és a két héttel azelőtt vett digitális kamera."

Korábbi írásunkban a kötelező biztosítási rendszer azon visszásságait firtattuk, amelyekkel az ügyes biztosítók ügyetlen ügyfelei járhatnak pórul. Most bepillantunk a biztosítókat megfejő csalók munkájába is.

A biztosító tapasztalatai

Nézzük, hogyan látja a biztosító az őket üzletszerűen kihasználókat. A csalók három csoportra oszthatók. Vannak az abszolút kisstílűek: az (általában igen egyszerű) károsult behazudik a csomagtartóba egy hifit, egy elveszett telefont, egy elszakadt dzsekit. Ezt nem is tekintik csalásnak, belefér az általános magyar umbuldázásba. A biztosító sem sokat vacakol velük, ha életszerű és kis értékű az igény, fizet, ha gyanús, hát pereljen.

Példa egyszerű csalóra


"Egy sátoraljaújhelyi faszi ment a Romet motorjával a Zetor traktorjához szántani. Ötvenvalahány éves faszi, elütötte a biztosítottunk, megjött a kárigénye, ott volt benne, hogy a zsebében volt a zsír új kommunikátor és a két héttel azelőtt vett digitális kamera. Az volt a magyarázat, hogy azért volt nála a kamera, mert bérbe szánt, és le szokta videózni a szántás minőségét. Jó, akkor mutassa a számlát, garanciát, töltőt: hát az nincs."

A másik társaság már egy fokkal veszélyesebb: nem üzletszerű csaló, de összetörte a kocsiját. Ilyenkor jön az ötlet: "le kéne biztosítózni". Szereznek betétlapot, benyújtják a kárigényt - és nem is tudnak arról, milyen komoly gépezet vizsgálja, hogy az a baleset akkor és úgy megtörténhetett-e. A sérülések egyeztetése, a festékminták analizálása ilyenkor általában kimutatja, hogy az eset nem történhetett meg, de szélsőséges esetben a biztosítók nem átallanak magánnyomozót szabadítani a feltételezett csaló környezetére.

Példa "megtévedt" alkalmi csalóra

"Egy vidéki háziorvos ment ki a betegéhez, egy villanykarón megnyomta a kocsiját a ház mögött. Ott szentségelt, hogy most vette a múlt héten az autót. Épp jött ki a traktorral a szomszéd, mondta neki, hogy jaj doktor úr, tudja, hogy mit kell ilyenkor csinálni: adok én magának betétlapot, és ki lesz fizetve. Csak hát műszakilag tök azonosíthatatlanok voltak a nyomok, nem kapta meg a kártérítést. Először keménykedett az ember, hogy az ő szavahihetőségét ne kérdőjelezzük meg, ő a főnökkel akar beszélni. Pestre utazott, leültettük, mutattuk neki a két képet: mondja meg, hogy mitől szakadt le a lökhárító, amikor a traktoron abban a magasságban semmi nincs. Abban maradtunk, hogy nem firtatjuk tovább a dolgot, felül az IC-re, és szépen hazamegy."

Ilyenkor hamar találnak ellentmondást: a balesetet okozó és a károsult nem azonos időpontot jelöl meg az esetre, esetleg harmadik személy valamelyiket épp látta máshol; a lebukás szinte bizonyos, aztán már csak a biztosító jóindulatán múlik, feljelenti-e a megtévedt bárányt. Általában nem: ha az ügyfél végül is megbánja bűnét és kooperál, békességgel válnak el egymástól.

A harmadik csapat az igazán veszélyes: a profi csalók, szervezett csapatok, akik a biztosítókból élnek. A gépjárművekre kifizetett kártérítések 20-30%-a landol náluk. Jellemzően fiatalok, S8-as Audival járnak, Budapest környéki kistelepüléseken és a Bakonyban élnek (nem vicc!), és gyakran fának mennek, mivel megijesztette őket egy másik autós. Gyakran rendőr tanújuk is akad a balesethez. Ezen csalók adatait a biztosítók a 2004-es új adatvédelmi szabályozás ellenére átadják egymásnak.


A szemtanú

Biztosítós emberünk két konkrét példát említett: C. von K-t, a müncheni üzletembert, akinek '95 és '99 közötti kártörténetét két A3-as oldalnyi táblázatban foglalták össze. Audiját/Mercedesét/BMW-jét rendszeresen GAZ-ok, Roburok, Zsukok törték össze - volánjaik mögött nem egy esetben ugyanazokkal a személyekkel. Az úr egy ízben balesetét siklóernyőről szemlélő tanút talált utólag egy káreseményhez. Végül tetten érték biztosítási csalás közben, a biztosítók pezsgőt bontottak. Aztán van egy ügyvéd, aki károkat vesz 30% körüli árfolyamon, peresíti őket, és megnyeri a pert. Mindent hamisít, szakértőket fizet, tavaly 2,5 milliárdos bevételt realizált. Nem lehet megfogni, legfeljebb felteszi a kezét: én csak az ügyvéd vagyok.

Érdekes dolgokat mesélt a biztosító embere, mennyire veszélyes dolog a csalás, és milyen valószínű a lebukás - de hát a kötelező biztosítást igazoló csekkszelvénynek is két oldala van. Meginterjúvoltunk hát olyasvalakiket is, akik a biztosítókból, illetve a biztosítók ügyfeleinek befizetéseiből, azaz végső soron belőlünk, Önökből élnek.