Van rosszabb, mint a csőd: felszámolás

Sokszor még az érintettek sincsenek tisztában azzal, hogy ők akkor most csődbe mentek vagy mi van velük? A magyar jogrendszer, azon belül is az 1991. évi XLIX. törvény a következőképpen rendelkezik a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról.

És akkor most próbáljuk meg magyarul. Elsőként a fogalmakat kell tisztázni. Sokéves tapasztalat alapján problémát jelent az, hogy a köznyelv a csődeljárás alatt nem a törvény szerinti csődeljárást, hanem a felszámolási eljárást érti. A fő különbségek a két eljárás között: A csődeljárást (ami tulajdonképpen egyfajta védelem) a gazdálkodó szervezet kérheti SAJÁT MAGA ELLEN. Ezzel szemben a felszámolási eljárást általában a hitelezők kérik, akik megunták, hogy az adósuk nem fizet (az adós is kérheti saját maga ellen, de ez viszonylag ritka.)

A csődeljárás célja az, hogy a nehéz helyzetbe került adós "egy kis levegőhöz jusson", rendezni tudja a sorait, megállapodjon a hitelezőivel a tartozásainak átütemezéséről, részbeni elengedéséről stb., vagyis elérjék azt, hogy a gazdálkodó szervezet folytatni tudja a működését. A csődeljárásban megmarad az eredeti menedzsment, csak a hitelezői érdekek védelme érdekében vagyonfelügyelőt rendelnek ki mellé.

A felszámolási eljárás ezzel szemben olyan eljárás, ahol a bíróság azt állapítja meg, hogy az adós fizetésképtelen, emiatt a további működésére nincs lehetőség és a gazdálkodó szervezetet meg kell szüntetni. A felszámolási eljárás során a hitelezői érdekek védelme érdekében a felszámolás alá került cég vagyonát átadják a felszámolónak, aki értékesíti azt, és a befolyt pénzből megpróbálja a hitelezők követeléseit kielégíteni.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás összefügg, mégpedig úgy, hogy egymást kizárják. A csődeljárás lényege a fizetési haladék, kevésbé közismert nevén a moratórium, amely alatt – többek között – felszámolási eljárást sem lehet indítani az adóssal szemben. Mivel a fizetési haladék intézménye önmagában nem jó a hitelezőknek, ezért annak megszerzéséhez is a hitelezők bizonyos hányadának hozzájárulása szükséges. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a hitelezőknek is jobb ha, ha késedelemmel, vagy engedményekkel ugyan, de hozzájutnak a követelésükhöz annál, mintha felszámolás alá kerülne az adósuk. A csődvédelemnek egyébként nyilván akkor van realitása, ha az adós egyébként hajlandó és képes a további működésre, a fizetési nehézséget okozó körülmények átmenetiek, vagy átszervezéssel, költségcsökkentéssel stb. kezelhetők. (A hitelezőknek pont ezeket a körülményeket kell mérlegelniük akkor, amikor döntenek a fizetési haladék megadásáról) És akkor a konkrét eljárás:

1. A fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezet a bírósághoz fordul, és bejelenti, hogy csődeljárás lefolytatását kéri. A kérelem bíróságra érkezésének időpontja a lényeges, mert ez a csődeljárás kezdő időpontja.

2. 9. § (1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül – tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni.

3. Ha a hitelezők hozzájárulnak a fizetési haladék megadásához, akkor ezt a tényt az adós három napon belül bejelenti a bíróságnak. A fizetési haladék időtartama legalább 60, legfeljebb 120 nap, a fizetési haladék megadásáról a bíróság dönt. (Ha a hitelezők nem adják meg a hozzájárulást, vagy az egyéb törvényi feltételek hiányoznak, akkor az adós nem kaphatja meg a fizetési haladékot, a bíróság a csődeljárást megszünteti, és minden visszatér a "rendes kerékvágásba", ahonnan általában egyenes út vezet a felszámolási eljárásig.) FONTOS! Itt nem arról döntenek, hogy az egyes tartozásokat mikor fizeti ki az adós, hanem arról, hogy adjanak egy esélyt arra, hogy az adós készítsen egy fizetőképességet helyreállító (megörző) programot és egy egyezségi javaslatot moratórium tartama alatt, amiről esetleg megegyezhet a hitelezőkkel.

4. Ha szükséges, a fizetési haladék időtartama hatvan nappal meghosszabítható, tehát – az eredeti időtartamtól függően 120-180 nap is lehet.

A fizetési haladék értelme, szabályai: a fenti 60-120 (120-180) napos fizetési haladék nem azt jelenti, hogy ezen időtartam alatt kell kifizetni a tartozást, hanem ezen időtartam alatt kell egyezséget kötni a hitelezőkkel. Ennek érdekében

18. § (1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.
(2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.

(5) Ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. 20. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni.

21. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Megjegyzés: ha létrejöt az egyeség, akkor az adósnak aszerint kell teljesítenie, ha azonban nem tudja teljesíteni a hitelezői egyeségben foglaltakat, akkor felszámolható.

Ha a fizetési haladék időtartama alatt nem jön létre egyezség, akkor a bíróság a csődeljárást megszünteti, és – hasonlóan ahhoz az esethez, amikor a hitelezők a moratóriumhoz nem adták meg a hozzájárulásukat – a bíróság a csődeljárást megszünteti, és minden visszatér a "rendes kerékvágásba", ahonnan általában egyenes út vezet a felszámolási eljárásig.

Ez tehát a különbség: a felszámolás már tényleg a vég, de a csődeljárás, a csődvédelem még korántsem az. Viszont nagyon közel van hozzá.