Utánjártunk, mi a különbség a csődvédelem és a felszámolás között. Aktualitását a Csiki-Bege cégcsoport autós vállalkozásainak nehéz helyzete adta, de a válságra való tekintettel érzésünk szerint ez még fontos lehet. Vigyázat, jogi szöveg! Viszont értelmesen magyarázva.
Sokszor még az érintettek sincsenek tisztában azzal, hogy ők akkor
most csődbe mentek vagy mi van velük? A magyar jogrendszer, azon
belül is az 1991. évi XLIX. törvény a következőképpen rendelkezik
a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról.
Általános rendelkezések
1. § (1) E törvény szabályozza a csődeljárást,
a felszámolási eljárást.
(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az
adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési
haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz
kísérletet.
(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek
célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli
megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott
módon kielégítést nyerjenek.
....
A csődeljárás
A csődeljárás megindítása
7. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetője
a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet
nyújthat be.
9. § (1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez
szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében –
a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül
– tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával
egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok
megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen
hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg..
A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3
napon belül két országos napilapban kell közzétenni. (2)
A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) az adós nevét és székhelyét;
b) a csődeljárás kezdő időpontját;
c) a tárgyalás helyét és idejét;
d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2)
bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők
a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg.
(3) A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők
egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési
haladék – az adós választása szerint – legalább 60, legfeljebb
120 napra szólhat.
(4) Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha
a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői
követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le
nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint
egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével,
feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése
eléri az adós által a 8. § (2) bekezdésében meghatározott
mérlegben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői
követelés kétharmadát.
10. § (1) Az adós a tárgyalás eredményét
a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles
a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést
bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell.
12. § (1) ...................
(2) A fizetési haladék tartama alatt
a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy
késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények – a (4)
bekezdésben foglaltak kivételével – nem állnak be.
(3) A fizetési haladék tartama alatt az adóssal
szemben a pénzkövetelések végrehajtása – az (1)
bekezdésben foglalt követelések kivételével – szünetel.
(4) A fizetési haladék tartama alatt
a hitelezői követelések – ha a szerződés másként nem
rendelkezik – kamatoznak.
13. § (1) Az adós és a 9. § (4) bekezdésében
meghatározott arányt képviselő hitelezők kérelmére
a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb
60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési
haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani.
.... A vagyonfelügyelő
14. § (1) A bíróság a fizetési haladékról szóló
végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt
rendel ki. Az összeférhetetlenségre és a kijelölés
visszautasítására a felszámolóra vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetői
a hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére
biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják.
(3) A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek
védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós
gazdasági tevékenységét. .....
És akkor most próbáljuk meg magyarul. Elsőként a fogalmakat
kell tisztázni. Sokéves tapasztalat alapján problémát jelent az, hogy
a köznyelv a csődeljárás alatt nem a törvény szerinti
csődeljárást, hanem a felszámolási eljárást érti. A fő
különbségek a két eljárás között: A csődeljárást (ami
tulajdonképpen egyfajta védelem) a gazdálkodó szervezet kérheti
SAJÁT MAGA ELLEN. Ezzel szemben a felszámolási eljárást általában
a hitelezők kérik, akik megunták, hogy az adósuk nem fizet (az
adós is kérheti saját maga ellen, de ez viszonylag ritka.)
A csődeljárás célja az, hogy a nehéz helyzetbe került adós "egy
kis levegőhöz jusson", rendezni tudja a sorait, megállapodjon
a hitelezőivel a tartozásainak átütemezéséről, részbeni
elengedéséről stb., vagyis elérjék azt, hogy a gazdálkodó
szervezet folytatni tudja a működését. A csődeljárásban
megmarad az eredeti menedzsment, csak a hitelezői érdekek védelme
érdekében vagyonfelügyelőt rendelnek ki mellé.
A felszámolási eljárás ezzel szemben olyan eljárás, ahol
a bíróság azt állapítja meg, hogy az adós fizetésképtelen, emiatt
a további működésére nincs lehetőség és a gazdálkodó
szervezetet meg kell szüntetni. A felszámolási eljárás során
a hitelezői érdekek védelme érdekében a felszámolás alá
került cég vagyonát átadják a felszámolónak, aki értékesíti azt,
és a befolyt pénzből megpróbálja a hitelezők követeléseit
kielégíteni.
A csődeljárás és a felszámolási eljárás összefügg, mégpedig
úgy, hogy egymást kizárják. A csődeljárás lényege a fizetési
haladék, kevésbé közismert nevén a moratórium, amely alatt –
többek között – felszámolási eljárást sem lehet indítani az adóssal
szemben. Mivel a fizetési haladék intézménye önmagában nem jó
a hitelezőknek, ezért annak megszerzéséhez is a hitelezők
bizonyos hányadának hozzájárulása szükséges. Ez azon
a feltételezésen alapul, hogy a hitelezőknek is jobb ha, ha
késedelemmel, vagy engedményekkel ugyan, de hozzájutnak
a követelésükhöz annál, mintha felszámolás alá kerülne az adósuk.
A csődvédelemnek egyébként nyilván akkor van realitása, ha az adós
egyébként hajlandó és képes a további működésre, a fizetési
nehézséget okozó körülmények átmenetiek, vagy átszervezéssel,
költségcsökkentéssel stb. kezelhetők. (A hitelezőknek pont ezeket
a körülményeket kell mérlegelniük akkor, amikor döntenek
a fizetési haladék megadásáról) És akkor a konkrét
eljárás:
1. A fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezet
a bírósághoz fordul, és bejelenti, hogy csődeljárás lefolytatását
kéri. A kérelem bíróságra érkezésének időpontja a lényeges,
mert ez a csődeljárás kezdő időpontja.
2. 9. § (1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez
szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében –
a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül –
tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg
a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az
ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény
útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját
követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni.
3. Ha a hitelezők hozzájárulnak a fizetési haladék
megadásához, akkor ezt a tényt az adós három napon belül bejelenti
a bíróságnak. A fizetési haladék időtartama legalább 60,
legfeljebb 120 nap, a fizetési haladék megadásáról a bíróság
dönt. (Ha a hitelezők nem adják meg a hozzájárulást, vagy az
egyéb törvényi feltételek hiányoznak, akkor az adós nem kaphatja meg
a fizetési haladékot, a bíróság a csődeljárást
megszünteti, és minden visszatér a "rendes kerékvágásba", ahonnan
általában egyenes út vezet a felszámolási eljárásig.) FONTOS! Itt
nem arról döntenek, hogy az egyes tartozásokat mikor fizeti ki az adós,
hanem arról, hogy adjanak egy esélyt arra, hogy az adós készítsen egy
fizetőképességet helyreállító (megörző) programot és egy egyezségi
javaslatot moratórium tartama alatt, amiről esetleg megegyezhet
a hitelezőkkel.
4. Ha szükséges, a fizetési haladék időtartama hatvan nappal
meghosszabítható, tehát – az eredeti időtartamtól függően 120-180 nap
is lehet.
A fizetési haladék értelme, szabályai: a fenti 60-120 (120-180)
napos fizetési haladék nem azt jelenti, hogy ezen időtartam alatt kell
kifizetni a tartozást, hanem ezen időtartam alatt kell egyezséget
kötni a hitelezőkkel. Ennek érdekében
18. § (1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy
megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.
(2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi
tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és
a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program
kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt
meghívja. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal
a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.
(5) Ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési
haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. 20. § (1) Az
egyezséget írásba kell foglalni.
21. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb
a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós
gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve
egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E
kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal
sújtható.
Megjegyzés: ha létrejöt az egyeség, akkor az adósnak aszerint kell
teljesítenie, ha azonban nem tudja teljesíteni a hitelezői
egyeségben foglaltakat, akkor felszámolható.
Ha a fizetési haladék időtartama alatt nem jön létre egyezség,
akkor a bíróság a csődeljárást megszünteti, és – hasonlóan
ahhoz az esethez, amikor a hitelezők a moratóriumhoz nem
adták meg a hozzájárulásukat – a bíróság a csődeljárást
megszünteti, és minden visszatér a "rendes kerékvágásba", ahonnan
általában egyenes út vezet a felszámolási eljárásig.
Ez tehát a különbség: a felszámolás már tényleg
a vég, de a csődeljárás, a csődvédelem még korántsem az.
Viszont nagyon közel van hozzá.
További cikkeink
