Mit lehet és mit nem?

2005.06.16. 08:44
Az út szélére intenek a jármű és papírjainak ellenőrzése miatt. Legtöbben ilyenkor belül csöndesen fortyognak, de az sem ritka, hogy átkokat dobálnak az igazoltató rendőrre, sőt olyanokról is hallani, akik egészen egyszerűen tovább hajtanak. Mivel életünk alapja a szeretet és egymás elfogadása, nem foglalunk állást a különféle magatartási formák mellett vagy ellen.

Az igazoltatás, ha nem is túl élvezetes esemény, a társadalom érdekeit szolgálja, még ha úgy is érezzük, hogy nem. Ráadásul állampolgári kötelesség alávetni magunkat az intézkedésnek, ezért kár lenne az egész intézményen siránkozni. Nézzük inkább, mit lehet és mit nem a rendőrnek, és milyen jogaink vannak, ha úgy érezzük, túllép hatáskörén az igazoltató. Kérdéseinkre Jámbor István rendőr alezredes, az ORFK Közlekedésbiztonsági Osztályának munkatársa válaszolt.

Kell különösebb indok a közúti ellenőrzéshez, vagy a rendőr bármikor bárkit megállíthat, ha eszébe jut?

Természetesen indok kell, csak úgy céltalanul nem lehet, de különösebben nincs meghatározva. A rendőrségi törvény mint legmagasabb szintű jogszabály meghatározza, hogy feladata ellátása során a rendőr ellenőrizhet. Nincs leírva, de nyilvánvaló, hogy a szolgálatban lévő rendőrnek a feladatának ellátásával kell foglalkoznia, és amilyen feladatot meghatároznak neki, azt kell teljesítenie. Ha ehhez szükséges bizonyos ellenőrzés, igazoltatás, akkor ezt megteheti. Időnként emlegetnek ilyesmit, de nem kell szabálysértést elkövetni ahhoz, hogy ellenőrzés alá vonjanak valakit. És mi nem is szeretnénk, hogy ha bármikor is ilyen jellegű módosítás lenne, úgy gondolom, hogy nem szolgálná a társadalom érdekeit. Hiszen akkor a jogtalanság talajára lépett emberek joggal számíthatnának arra, hogy ha ők a közlekedésben példásan viselkednek, akkor esélyük sincs arra, hogy hatósági közeggel találkozzanak. Azért azt látni lehet, hogy pár ezer körözött ember itt közlekedik közöttünk a közterületen, és nem hiszem, hogy bárkinek érdeke lenne, hogy ők nyugodtak legyenek. Úgy szól a rendőrségről szóló 1994/34. törvény, hogy a rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során: "forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, szüneteltetheti, közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, egyebeket ellenőrizheti".


Hol állhatnak meg igazoltatni? Akadályozhatják a forgalmat?

Nincs megszabva, hogy hol állhatnak meg igazoltatni, de nyilvánvaló, hogy bizonyos felsőbb, fontosabb érdekeket nem sérthetnek meg. Közlekedésről lévén szó, annak biztonságát nem veszélyeztethetik, tehát nem hozhatnak létre veszélyhelyzetet. Igazából a KRESZ a rendőrnek nem szab korlátot, hogy hol állíthatja meg. Tehát ha a rendőr adott esetben arra utasítást ad a járművezetőnek, hogy olyan helyen álljon meg, ahol amúgy tilos megállni, akkor ott meg kell állnia.

És ugyanígy, ő is megállhat a tilos helyen?

Ez már más kérdés, ez nem olvasható ki egyelőre egyértelműen a közlekedési jogszabályokból. Már jeleztük a jogalkotóknak, hogy kicsit visszásnak találjuk, hogy míg a rendőr adhat utasítást arra, hogy például egyirányú forgalmú úton a forgalommal szemben közlekedjen valaki, addig ő ezt nem teheti meg, kvázi magának nem adhat utasítást. Egyetlen kivételt említ ez alól a KRESZ, amit szerintem nyugodtan ki lehetne terjeszteni máshová is. Ez az autópályára vonatkozik, ahol gyakorlatilag arra teremt precedenst a KRESZ, hogy a rendőr megszeghet bizonyos szabályokat, így tehát nem szeg meg szabályokat. Például bele van írva, hogy a rendőr a leállósávban is megállhat a forgalom ellenőrzése céljából. 37. par./4. bek.: Az autópálya és az autóút úttestjén megállni tilos, műszaki okból megállni csak a leállósávban, illetőleg az útpadkán szabad, azonban a járművet onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban, illetve az útpadkán is tilos, kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő megállást.


Akkor gyakorlatilag bárhol megállhatnak?

Igazából a KRESZ azt mondja, hogy a megkülönböztető jelzést használó jármű bizonyos szabályokat figyelmen kívül hagyhat, és ha ez megállási vagy várakozási szabály, akkor ezt a fényjelzés működtetésével kell jelezni. Tehát, ha ez a feladat ellátásához szükséges, akkor a megkülönböztető jelzés használata felmenti a gépkocsi vezetőjét a megállási, várakozási tilalmak betartása alól. Természetesen megkülönböztető jelzést is csak úgy lehet használni, hogy azzal a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse. Tehát akármilyen módon nem lehet.

Adott esetben nem kötelező megkülönböztető jelzést használni?

Nem értem.

Az eddigiek alapján, ha a rendőr feladatának ellátásához megkülönbözető jelzést használ, akkor gyakorlatilag bármilyen közlekedési szabályt figyelmen kívül hagyhat. A kérdés az, hogy ezt csak a villogó fényjelzés használatával teheti? Például megtörténhet-e, hogy egy rendőrautó, amelynek a közelében ott tartózkodnak az igazoltató rendőrök, szabálytalanul parkoljon - esetleg zavarva vagy akadályozva a forgalmat ezzel - a megkülönböztető fényjelzés használata nélkül?

A KRESZ alapján nem teheti meg. Ha az általános előírások figyelmen kívül hagyásával helyezi el gépjárművét, akkor a megkülönböztető jelzést használnia kell.

Hogyan állít meg szabályosan? (Gyalogos, autós, motoros rendőr esete.)

A KRESZ 6. par. 2. bek. leírja, hogy hogyan kell megállítani. Ez azért van leírva, mert a közlekedő embernek is tudnia kell, hogy milyen jelzést látva neki mit kell tennie.

Közúti jelzések, A rendőr jelzései, 6. §

(2) Ha a rendőr a forgalmat nem útkereszteződésben irányítja,
a) a járművek megállítására
aa) karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést,
ab) menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal;
b) a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül adott, a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelő módon kell az úton közlekedő jármű vezetőjének eljárnia.


Igazoltathatnak egy parkolóban, az autóban ülve?

A KRESZ-nek vannak a parkoló járműre vonatkozó rendelkezései. Például azt is mondja, hogy rendszám nélkül főúton nem lehet járművet tárolni, mellékúton pedig legfeljebb 30 napig. Tehát ilyen értelemben a közlekedési szabályok nem csak a mozgásban levő járművekre vonatkoznak, és azt is látni kell, hogy a rendőr nemcsak járművezetőt, hanem bárkit igazoltathat.

Ha egy parkolóban állnak, akkor nyilván nem ellenőrzi a megengedett sebességet, mert nincs mit ellenőrizni rajta, ezen kívül viszont bármit. Ha valakiről úgy gondolja, hogy szükséges ellenőrizni, akkor nyugodtan igazoltathatja, legyen az autóvezető, utas vagy gyalogos. Figyelembe kell venni, hogy a hatóságnak ahhoz van joga, amit számára a jogszabály meghatároz, és az állampolgároknak is olyan kötelezettségeik vannak, amiket számukra a jogszabályok előírnak. Az, hogy a hatóság a jogait érvényesíti, az esetek többségében azzal jár, hogy valakinek a jogát korlátozza ezzel, de azt kell látni, hogy a hatóság arra rendeltetett, hogy a társadalom érdekeit szolgálja, ami néha, hosszabb-rövidebb ideig bizonyos egyének jogainak korlátozásával jár. A hétköznapunk is olyan, hogy úgy tudunk együtt élni egy társadalomban, hogy bizonyos jogaink korlátozva vannak.

Egyszerű dolog: nekem tetszik valami, nem vehetem el, mert az a másé. Ezáltal idézőjelben valamilyen jogom korlátozva van, mert szabadon nem szerezhetek meg valamit. Tehát ahogy mondtam, a hatóság azért van, hogy az össztársadalmi érdeket szolgálja, és ebből kifolyólag időnként tényleg jelennek meg valaki irányában valamilyen korlátozások. Mindig bele kell gondolni, hogy mi lenne, ha ez így nem lenne. Valaki elkövet valamilyen bűncselekményt, aztán beül a kocsijába a parkolóban, és nem lehetne hozzá szólni, mert ő ott ül. Ez jó lenne a társadalomnak? Úgy gondolom, jogos elvárás, hogy a hatóság közölje, hogy miért ellenőriz, ezt jogosult az állampolgár megtudni. Ha nem is azt, milyen ügyben nyomoznak, de valamilyen magyarázatot kell adni.


Mivel kell elkezdeni az ellenőrzést?

A 3/1995-ös belügyminiszteri rendelet szól a rendőrség szolgálati szabályzatáról, ez határozza meg, hogyan kell elkezdeni az intézkedést. A 7. par. leírja: A rendőri intézkedést, ha az intézkedés jellegéből vagy a körülményekből más nem következik, a napszaknak megfelelő köszönéssel és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Nyilván egy fegyveres bűnözőnél nem tisztelegnek.

Ki kell szállni a kocsiból a közúti ellenőrzés idejére?

Amit a rendőr meghatároz, azt kell tenni. A rendőrségi tv. 19. par. szerint a "jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek, ha törvény vagy nemzetközi megállapodás nem rendelkezik, mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható." Tehát nem lehet vitatni, hogy jogszerű vagy sem, kivéve, ha mondjuk olyat kér, hogy közterületen vetkőzzön meztelenre, ez egyértelmű. Benne van azonban az is, hogy a rendőr utasításainak engedelmeskedni kell. Hogy ez mi, az nincs igazából meghatározva.


Tehát amíg az ellenőrzés tart, a rendőr határozza meg, mi történik?

Igen, szoktak ilyen panaszok lenni, hogy intézkedés közben miért nem telefonálhat. Gondoljunk bele, mihez vezetne, ha a rendőr megállítana valakit, és ő azt mondhatná, hogy bocs, nekem most telefonálnom kell, majd ha ráérek. Én egyébként úgy érzem, hogy a rendszerváltás óta még nem találjuk a megfelelő középutat, és nálunk kicsit szokatlan az a gondolat, hogy a hatóság, nem csak a rendőröket kell érteni ezalatt, az államhatalmat testesíti meg. Úgymond valamilyen tiszteletet kellene tanúsítani a rendőr iránt, kicsit komolyabban kellene venni őket, mint mostanság szokás a hatósági embereket.

Köteles vagyok leállítani a motort, ha megkér?

Igen.

Mit követek el, ha nem állok meg igazoltatáskor?

A KRESZ előírja, hogy a rendőr jelzéseinek eleget kell tenni. Ezzel KRESZ-szabályt szeg meg, amivel szabálysértést valósít meg. Ha ez azzal jár, hogy a rendőr életét, testi épségét is veszélyezteti, akkor már bűncselekmény. Mondjuk, a rendőr beáll a jármű haladási vonalába, ön pedig úgy halad el vagy úgy áll meg, hogy veszélyhelyzetet hoz létre, akkor megfogalmazódik a közúti veszélyeztetés tényállása. De ez nemcsak a rendőröket védi, gyalogosokkal szemben is elkövethető, csak a rendőrnél még halmazatként megvalósul a hivatalos személy elleni erőszak.

Mi a rendőrök várható reakciója erre?

Követik, és közhírré adják, hogy milyen típusú, rendszámú és merre haladó járművet keresnek. Kicsit mindig óvatosnak kell lenni olyan tekintetben, hogy a járműtől, a benne ülő személyektől, a körülményektől függően gondolhat arra a rendőr, hogy nem volt véletlen, hogy az autó nem akart megállni, esetleg, mert kellemetlenségei származtak volna belőle.


Felróhatják a gyorshajtást is, ha nem állok meg, üldözni kezdenek és elkapnak? Becsülhetik-e a sebességet ilyen esetben?

Miért ne? Nem kényszerítik a rendőrök a járművezetőt abba a helyzetbe, hogy túllépje a megengedett sebességet. Hát álljon meg. A bizonyítás nincs behatárolva, tehát a szabálysértési törvény azt mondja, hogy felhasználható minden olyan eszköz, ami a bizonyítani kívánt tény bizonyítására alkalmas, az mind felhasználható.

Teszem azt az üldöző rendőrautó km-óráján látható számot el lehet fogadni bemondásra?

Igen. Mindig kétségbe esnek, hogy hogy lehet a gyorshajtást tanúvallomással bizonyítani? Miért, hogy lehet technikai eszköz nélkül bizonyítani, hogy valaki nem állt meg a STOP-táblánál, vagy tilos jelzésen áthaladt? Ott is egy szemtanú látja, hogy piros a lámpa, és a jármű nem állt meg. Sebességnél is láthatja valaki, hogy valaki gyorsan halad vagy sem.

Extrém esetben persze, de nem hiszem, hogy van ember, aki szemre megkülönbözteti a 49 és az 53 km/h-t egymástól.

Persze, ezért mondtam, hogy ami alkalmas. Tehát mindig a bíróság mérlegelésére van bízva, hogy mit fogad el, és mit nem. Az nem életszerű, hogy egy úttest szélén álló személy azt mondja, hogy ez a jármű 52-vel ment. Ezt nem fogadja el a bíróság. De ha azt mondja, hogy ott van egy 20-as sebességkorlátozás, és én mint tanú rendelkezem kellő tapasztalattal, és határozottan állítom, hogy a 20-at bőven túllépte, ez alkalmas lehet a bizonyításra.