Vigyázz, ugrik!!!

2006.03.23. 08:36
Kutyák, macskák, fácánok, szarvasok, őzek; előszeretettel vetik magukat sokmázsás, dörgő-üvöltő, vakító szemű, füstöt okádó vasszörnyetegek elé. Utánajártunk, hogyan lehet elkerülni a gázolásokat, illetve mi a teendő, ha bekövetkezik a tragédia és az anyagi kár.

A minap elütöttem egy őzet. Illetve ez így nem igaz. Ő ütött el engem. Este volt, 90 körül gurultam a 811-es úton, egyszer csak ott volt. Fékeztem, lehúzódtam, de a kis szerencsétlen nekem rohant, letörte az oldalvillogómat, csúful behorpasztotta a hátsó ajtómat. Megálltam, visszafordultam, de addigra eltűnt, mindössze néhány szál szőrt hagyott emlékbe az első kerékdob és a sárhányó lemeze közé szorítva.

Pulzusom lassacskán visszaesett száz alá, apránként a lábamból is elmúlt a remegés, és azon kezdtem gondolkodni, hogy összegyűjtöm, mikor milyen állatra lehet és kell számítani az utakon, és mit kell tenni, ha minden elővigyázatosság ellenére sor kerül a megmérettetésre, és az acél legyőzi a húst. Vagy fordítva.

Szarvas

Magyarországon a gímszarvas (Cervus elaphus) a legnagyobb agancsos állat. Bambi és társai szeptember közepétől a legveszélyesebbek. Ekkortájt kezdődik a bőgés, a körülbelül egy hónapig tartó párzási időszak. Különösen aktívak az úgynevezett keresőbikák, az akár két mázsa feletti tömeget is elérő, ivarérett szarvastehén után kajtató jószágok. Érdemes tudni, hogy a bőgési időszakban a bika mirigyei jóféle illatkoktélt, úgynevezett rigyetési szagot kevernek ki, ettől a hús gyakorlatilag ehetetlenné válik. Kamazosok, ifások!, ha az autót és a szarvast nem is sajnáljátok,akkor sem érdemes rálépni a gázra egy őszi bika láttán!

Az igazság Bambiról

Tehát: az eredeti Felix Salten műben Bambi őz, és nem szarvas. Hírszerkesztőnk emlékei szerint a regényben egy pillanatra meg is jelennek a szarvasok, amin a kis Bambi jól el is csodálkozik. Bambiból csak Walt Disney csinált szarvast, de ez annak az alapos amerikai mentalitásnak a korai megnyilvánulása, amely mostanság görög héroszokból jól eladható akcióhőst, hangya-dolgozókból pedig neurotikus individualistát faragott. A szerző Bambija szarvas, mert a szerző Bambija a vászon hamvas szemű állatkája.

Ha nincs is épp bőgés, akkor sem vagyunk biztonságban. Érdemes figyelni a vadveszélyt jelző táblákat, nem véletlenszerűen helyezik ki őket. A szarvasok évezredes váltókon közlekednek territóriumukon belül, az ivóvízhez vezető útvonalukba nem feltétlenül kalkulálják be az emberi civilizáció műtárgyait. Ebből következik, hogy ahol már találkoztunk szarvassal, érdemes máskor is résen lenni!

A szarvas általában az esti, éjjeli órákban, csapatban közlekedik (a nagyobb csapat hivatalos neve rudli). Ha átugrott egy az úton, ne álljunk azonnal vissza a gázra! A vezérállatot, többnyire egy korosabb tehént, a többi szarvas ész nélkül, vakon követi, ők még annyira sem néznek körül, mint a főnök.

Őz

Az őzike (Capreolus capreolus) a legkisebb testű szarvasféle, mindössze 20-30 kilósra nő. Ehhez képest elég durva kárt tud okozni a kocsiban, meg aztán annak, aki nem elég kérges lelkű ahhoz, hogy csak a pörkölthúst lássa egy állatban, nem valami jó érzés ott állni egy összetört, harmatos szemű, valaha kecses, gyönyörű állatka felett.

Napközben az augusztus táján esedékes üzekedési időszakban bármikor autónk elé vetheti magát. A nyugalmasabb hónapokban általában estétől hajnalig kell rájuk számítani az úton. Az őz általában nem jár csapatban, de a gida követheti az anyját. Az ivóhelyhez az őzek is régi-régi váltókat követnek, ezeket is vadveszélytáblával jelöli az erdészet.

Boszorkánygyűrű

Nem ide tartozik, de érdekes: az őzek felelősek az úgynevezett boszorkánygyűrűért. A bak a párzásra hajlandó sutát 10-20 méter átmérőjű körben üldözi. A suta spirálisan szűkíti a kört, közben letapossák a növényeket, végül a gyűrű közepében végre-valahára egymáséi lesznek.

Érdemes tudni, hogy az őz és a szarvas esőben gyakran kiáll az útra, hogy a vizes gallyak ne érjenek a szőréhez, mert ahogy a sátorponyva is átnedvesedik, ha esőben megérintjük, a patások vízszigetelése is jobban működik, he nem simogatja őket a növényzet. Ilyenkor tehát még jobban figyeljünk. Szorongóknak igazi rémálom: éjszaka, esőben az út közepén szárítkozó zsákmányállat.

Vaddisznó

Az akár két mázsát is elérő Sus scrofa jövés-menésére a párzási időszak nincs hatással. Vonulásukat főként a takarmány határozza meg; mivel az autós nemigen tudja, hol érik épp a kukorica, vagy hol etetnek, sóznak a vadászok, jobb, ha erdős vidéken sötétedés után lassítással és szemgúvasztással tisztelegnek a vadveszélytábla előtt!

Nyúl

A 2,5-6,5 kilósra hízó mezei nyúlért (Lepus europaeus) nem teszik ki a vadveszélyt jelző táblát, az csak nagyvadaknak jár. Márciusban-áprilisban van a bolond párzási időszak, de nyíltabb mezős részeken bármikor úgy dönthet, hogy márpedig ő most átkel az úton. Magányos állat, így követőkre nem kell számítani - viszont ő maga van olyan szuicid, hogy akár az út közepén megfordul, aztán mikor az autós elveszi a lábát a fékről, akkor megint (személyes tapasztalat).

Farkas kontra nyúl

Még a Golffal jöttem hazafelé, a Tapolca utáni hosszú egyenesben, 90-100-as tempó körül. Alkonyodott. A nyuszi a padkán bukkant fel a fűben, és nézett. Na, mondom, király, észrevett, persze ekkora fülekkel nem nagy mutatvány meghallani a Wolfsburgi Rém üvöltését. Kicsit lassítottam, de nem fékeztem, mondom, lát, én meg elég egyértelműen jövök. És amikor odaértem, ugrott az istenverte öngyilkosa.

Bumm! Fékeztem, de nyilván késő volt. Láttam is, hogy ott marad az út szélén. Visszatolattam, hátha csak, mit tudom én, a farka ficamodott ki, és majd meggyógyítom, de a gyors helyszínelés megállapította, hogy a belei több méterre vannak a testétől, úgyhogy nem vettem elő a mentőládát. Azóta van egy elméletem, amely szerint az állatokat hipnotizálja a reflektor, és nem ijednek meg a fénytől, viszont szívesen lesznek öngyilkosok.

Ebből a furcsa állapotukból kell kiragadni őket, amire a duda kiválóan alkalmas. Azóta veszélyes szituációban mindig dudálok, főleg alkonyattájt, erdős részeken. Motorral meg szirénázgatok és puttyogok, főleg amióta leszedtem a vadriasztó sípokat, amikkel mindenki körberöhögött.

- winkler -

Gyakori eset, hogy a nyúlhúsra éhes autós megpróbálja szándékosan elgázolni az ide-oda szökkenő jószágot. Nem érdemes, a két kiló színhús után folytatott géperejű vadászat gyakran az árokban végződik. Az arcátlanabb autósok ilyenkor kártérítést is követelnek a vadásztársaságtó, de a rendőri helyszínelés általában a nyúl vétlenségét állapítja meg.