Zanardi első láb nélküli győzelme

Alessandro Zanardi kétszeres Cart bajnok. Próbálkozott a Formula-1-ben is, de az valahogy nem igazán jött össze neki, így némi csetlés-botlás után visszatért a Carthoz. 2001 szeptemberében a Lausitzringen, Németországban, borzalmas balesetet szenvedett, és mindkét lábát amputálták. Azt beszélik, amikor magához tért, azonnal műlábkatalógusokat követelt, és már akkor tudta, nem hagy fel a versenyzéssel.

A rehabilitáció után Zanardi egy speciális BMW versenyautóval tért vissza az aszfaltcsíkra tavaly márciusban. Azóta versenyez, de nem ért el komolyabb eredményeket egészen mostanáig. Az ember azt gondolná, hogy a vetélytársak egy kicsit elnézőbbek a mozgássérült pilótával, de aki követi az ETCC és a WTCC eseményeit, az tudja, hogy ez egyáltalán nincs így. Zanardit komolyan veszik, és ha a helyzet úgy hozza, éppoly agresszívan tessékelik ki a pályáról, mint bárki mást. Azt gondolom, ezt ő sem akarná másképp.

A WTCC 13. futama

Jörg Müller hiába futotta a leggyorsabb kört a kvalifikáció során, csak a 11. helyről indulhatott el, mert a spái kakaskodása miatt megbüntették. Az első sorból tehát két piros 156-os rajtolhatott, Thompsonnal és Farfus jr.-ral a volán mögött. Andy Priaulx a harmadik helyről indulhatott, és ahogyan azt már tőle és a BMW 320-i-től megszokhattuk, rögtön előre verekedte magát, igaz, csak Farfus-t tudta megcsípni. A két brit véres küzdelmet folytatott az első helyért. Priaulx gyorsabb volt ugyan, de az Oscherslebeni pályán nem könnyű előzni, neki sem sikerült.

Thompsont azonban egy apró technikai malőr miatt boxutca áthajtásos büntetéssel sújtották, így a tavalyi bajnok harc nélkül vette át az első pozíciót. Az Alfa Romeónak egyáltalán nem volt szerencséje, Giovanardi már az első körben ütközött Ciróval, és bár vissza tudott állni a versenybe, öt kör után kiállt. Farfusnak sem ez volt élete versenye, a legjobb alfásként végül csak a kilencedik helyen ért célba.

A SEAT Sport remek versenyt zárt. Rydell, miután hét körön keresztül tudta tartani a két Müllert, a második helyen ért célba, Terting ötödik lett, és Genének is sikerült hetedik helyen befutni az új León versenyautóval. Ekkor még senki sem sejtette, hogy Alessandro Zanardi nyolcadik helyezésének hamarosan történelmi jelentősége lesz.

A WTCC 14., történelmi jelentőségű futama

Alessandro Zanardi a fordított felállás miatt az első rajtkockából indulhatott, de így sem volt könnyű dolga. Jörg Müller még az utolsó körben is agresszívan támadta, de Zanardit egyszerűen nem lehetett kibillenteni az egyensúlyából. A német versenyző hajmeresztő akcióját követően lesodródott az aszfaltcsíkról, és mire összeszedte magát, már csak harmadik volt Andy Priaulx mögött. Gené a debütáló Leónnal bejött a negyedik helyen, de erre senki sem figyelt már. Egyedül az számított, hogy Alessandro Zanardi az amputációja után először tudott újra nyerni. Mindenki sírt: kommentátor és tévénéző, csapat- és vetélytárs egy emberként ünnepelte Alessandro Zanardit. Minden tiszteletem az övé. Éljen az ember, és éljen a pilóta! Bravó Alessandro, bravó!

Legelőször a csapatnak szeretnék köszönetet mondani – nyilatkozta a verseny után Zanardi. Aggódtam, mert az autóm nem volt az igazi, de ők bíztak a véleményemben, és helyre rakták. A változtatások után az autó egészen másképp viselkedett ma reggel. Sajnos Spában rommá törtem az előző autómat, úgyhogy a csapatnak újat kellett építeni. Ez azt jelentette, hogy senkinek nem volt egy szabad perce se miattam, de azt mondják, most megbocsátják. Az első versenyen rosszul rajtoltam, de végül szerencsém volt, hogy meg tudtam előzni Farfus-t az utolsó körben, és ezzel megszereztem az első rajtkockát a következő versenyen. A második futam rajtjánál nagyon koncentráltam, aztán csak vettem a kanyarokat körről-körre. Nem volt könnyű dolgom, nagy volt a nyomás, és kemény volt ilyen jó pilótákat magam mögött tartani. Nem csodálkoztam, amikor Jörg megpróbált megelőzni, ezeknek a versenyzőknek a vérében van, hogy támadjanak. Imolában szerettem volna elérni azt, amit végülis ma sikerült, de örülök, hogy így alakult. Az emberek azt gondolhatták volna: „könnyű neki egy olyan pályán, amit jól ismer.” De itt sok bajom volt régebben, bizonyára valami csoda történt velem a mai napon