Miért, a menetet fésülni kell?

Szerszám szombat: menetfésű

2015.10.10. 07:05
Amikor megforgott az imbuszkulcs a Marea hátsó féknyeregrögzítő csavarjaiban, na, akkor használtam utoljára a menetfésűmet. Nem volt túl régen, szóval gyakran használt szerszámról van szó, még ha lehet is élni nélküle.

Minek, amikor el lehet vinni mintába, rápróbálni az anyát vagy egyszerűen legördíteni egymáson a két csavart? – kérdezi jogosan a gyakorlott sufnimágus, aki igazából már szemre látja a menetemelkedést. Mert elegáns és tudományos, meg különben is jóleső érzés járja át az embert, amikor ilyen szinten specializált mérőeszközt használ – mondom én.

Kezdjük az elején. A menetfésű arra hivatott, hogy megállapítsuk vele egy tetszőleges csavar menetemelkedését. Semmi másra nem jó: sérót igazítani, ricniből koszt kikaparni, patkánybőrt hasítani alkalmatlan. Most, hogy sikerült beékelnem még egy mondatot, már elég távol került a két szó, hogy ismétlésnek minősüljön, úgyhogy derítsünk fényt arra, mi is az a menetemelkedés.

Az úgynevezett metrikus csavarokon, amelyeket arról ismerhetünk fel, hogy a facsavarral ellentétben anyát lehet tekerni rájuk, továbbá milliméterben jelölik az átmérőjüket és 60 fokos háromszög a menetbarázdák metszete, a két menet közötti távolságot nevezik menetemelkedésnek. Van értelme a szónak, mert minél nagyobb, annál meredekebb az emelkedő, amin fel kell kaptatnia az anyának. Hogy ez miért fontos, arról mindjárt bővebben.

A szokványos átmérőkhöz, amelyekkel autókban általában találkozunk, vagyis a 6-8-10 mm-es csavarokhoz, szabványos menetemelkedés is tartozik, ami a 6 mm-esnél 1, a 8-asnál 1,25, a 10-esnél 1,5 milliméter. Ha kérünk egy nyolcas anyát a boltban, ilyet fogunk kapni, és az átlagos csavarok zöme is ilyen. Ám előfordul, hogy ennél sűrűbb menetet vágnak, főleg komolyabb szerepet betöltő 8-as, 10-es vagy még nagyobb csavarokra: ezt finommenetnek nevezzük.

Az elsőre gyengébbnek, vékonyabbnak, törékenyebbnek tűnő menet értelme, hogy ugyanakkora nyomatékkal meghúzva nagyobb szorítóerőt hoz létre. Az alkatrészeket pedig ez tartja össze, és a finommenetes csavart pontosabban nyomatékra lehet húzni, továbbá ugyanakkora hosszon több menet fog. Szóval a finommenetes csavar igényes gépészeti megoldás, szeretjük.

Létezik olyan menetfésű, amelyik csak metrikus csavarokhoz való vagy ilyen kombinált is, mint a képeken. Ezen az 55 fokos, úgynevezett Whitworth-menethez is vannak fésűk, ami nálunk viszont ritkán fordul elő, legfeljebb csőcsatlakozásoknál, erre nem feltétlenül van szükség az európai kontinensen. A metrikus fele az, amit gyakran veszünk elő, főleg az 1, 1,25, 1,5-es fésűket.

Tény, hogy két csavart a menetnél egymáshoz illesztve meg lehet állapítani, hogy azonos-e a menetemelkedésük, sőt, ha rápróbálunk egy megfelelő, ismert anyát, száz százalékos bizonyságot nyerhetünk. De amikor például ott fetrengtem a Marea alatt, az egyik oldalon kijöttek a csavarok, a másikon viszont egyértelművé vált, hogy csak a flex segítségével fogom tudni eltávolítani őket, jól jött a menetfésű. A kézben lévő csavart meg tudtam mérni, majd visszatenni, hogy aztán az autóval elmenjek a csavarboltba, és megvegyem a levágandó kettő pótlását.

Bár az M10x1,25-ös menetet elég jól ismerem, sajnos nem uralkodik nálam olyan szintű pedantéria, hogy az ilyen anyákat külön fakkban tartsam, így nem tudtam volna rápróbálni. Oké, egy sztenderd M8-as csavarral összeilleszthettem volna, de hagyjuk is a szánalmas magyarázkodást. Mint mondtam, egyszerűen profinak érzi magát az ember, amikor szétsimítja a legyezőt és fény felé tartva ráilleszti a fésűt a menetre. Már csak ezért is megéri azt a pár ezrest (az Axiál webáruházában például 2200 Ft), és itt nem is kell fenntartásokkal kezelni az olcsó eszközt, hiszen csak geometriailag kell pontosnak lennie.