És amikor az ember valahogy megszokta a korábbi Micrákhoz képest kissé Dacia-szerű belsőt és a finomságok nélküli formát, jön a trauma. A motor. Hidegen olyan hanggal indul be, mintha el lenne törve benne minimum egy szeleprugó, szerencsére az ijesztő csattogás elmúlik. Ha meleg, alapjáraton szinte nem lehet hallani, sőt, még vibráció nincs.
Nyolcvan lóerő. Elég az autóhoz, semmi kétség. Sajnos a váltót hosszúra áttételezték, gondolom azért, hogy a szabványos fogyasztásmérésen kiváló érték jöjjön ki. Ki is jött: 6,1-es a városi fogyasztás és 5 literes az átlag. Na, ennek semmi köze a gyakorlathoz. Ellenben míg a korábbi Micrákkal ötvennél már simán lehetett ötödikben haladni, sőt, picit gyorsítani, addig ezzel a motor-váltó kombinációval nem. Leginkább hármasban-négyesben gyötri az ember az egyhatosból csonkolt 1,2-es motort, ettől viszont idegesítő a hangja.
Azzal, hogy a legnagyobb nyomaték 4000 táján jön meg, szintén nem tettek jót a vezethetőségnek. Persze, ez sem vészes, de a régi Micrák könnyed lótás-futása a múlté - azok sem voltak erősebbek, csak nem kellett állandóan gangolni. Most viszont még a váltó is akadozgat, és mivel a leghaloványabb gyorsuláshoz is kell a visszakapcsolás, nem éreztem örömnek a vezetést. Inkább kínlódás volt, és a tompa Wartburg-hang is volt elég tolakodó, hogy ne szeressem. Cserébe fogyasztott vagy 7,2-7,3-at, amitől inkább nem esnék hasra. Holott pont a fogyasztásra hivatkoztak, amikor magyarázták, miért is jó a három henger. Ha már emlegettük a Swiftet, hadd jegyezzem meg, hogy a Suzuki kulturált, finom motorja lényegesen takarékosabb a gyakorlatban.
És mellesleg jobban is megy.
A Micra legerősebb pontja egyértelműen a futómű. A tesztautón a nagyobb kerekek voltak, de tényleg elég precíz és könnyed a kormányzása, könnyű vele cikázni. Sőt, a kanyarokat is szereti és az ív nagyon pontosan, apró mozdulatokkal korrigálható. A kerekek még a rossz útjainkon sem pattognak el, bár picit feszesebb a rugózás a nehezebb gumik miatt.
A féket kicsit puhának éreztem, de valószínűleg csak azért, mert manapság a legtöbb nagyobb autónak ma már négy tárcsaféke van, itt viszont dob jutott hátulra, amivel nem lehet annyira pontos és határozott visszajelzést adó a működése. Ellenben igen jól fog, ha rálépünk a pedálra.
Szintén a futómű-kormányzás érdeme az, hogy a Micra fordulóköre alig nagyobb kilenc méteresnél, és gyerekjáték vele minden olyan manőver, ami a mai, génkezelt kisautókkal már nehézkesen megy. Tényleg: bárhová befordul, legyen az akármilyen szűk parkolóhely. Hasznos a parkolóhely-felmérő elektronika is, bár csak kisebb forgalmú helyeken használható, ahol nem tartjuk fel a forgalmat. Biztos van, akinek ez nagy segítség.
Mégis, minden fanyalgásom ellenére azt mondom: a Micrát meg szabad venni. Pláne, ha az embernek kicsit már romlik a hallása. A Micra ugyanis egy erősen közepes, átlagos kisautó. Egy dologra kell csupán odafigyelni: addig szabad elmenni az árban, amíg el nem érjük a rendes kisautók árszintjét. Mazda2-esből, Honda Jazzből 3,6 millió alatt nemigen kapni klímásat, míg a Micrát most 2,8 táján odaadják manuális légkondival, ESP-vel, hat légzsákkal. Ez alig több, mint egy Citroën C1/Toyota Aygo ára, és a Nissan egy számmal nagyobb.
Persze a 2,8 millió bevezető ár, de meg lennék lepve, ha az akció véget érne. A mai piaci viszonyok között ugyanis akár a Swift (3,3 millió Ft), akár a Splash (2,7 millió Ft) a finomság, a csendesség és a mívesség mintapéldája a Micra mellett, oké, hogy nincs ekkora csomagtartójuk. Arról nem is beszélve, hogy a Micra Acenta kivitele már az alap Kia C'eed ligájában játszik, bevezető áron is. A mi szivargyújtótlan, négymilliós Teknánk pedig nem több, mint nettó pénzkidobás, ennyiért már Polót, Corsát, Fiestát, Jazzt vesz az ember.
Mire a végére értem, kicsit megenyhültem a Micrával szemben, mert beláttam, hogy a helyén van: az alapváltozata viszonylag olcsó, ha nem is ér többet. Sajnálhatjuk, hogy nem tettek bele egy rendesebb motort, vagy legalább egy jobb áttételezésű váltót és picivel több hangszigetelést – akkor egy élvezetes városi kisautó lenne. Így viszont lehet, hogy többen megveszik. Na bumm, akik eddig micráztak, azok nem – nekik még mindig ott a Mazda2.
