Dynamism, design und exclusive character*

Teszt: Audi A3 2,0 FSI

2003. július 17., csütörtök 08:00
Az eredeti A3-as annyira nem új modell, hogy ez a teszt is rögtön az utódjáról szól. Mégis, a bevezetés óta eltelt 7 év és az eddig eladott 875.000 autó dacára még mindig nem értem, miért kell valakinek pont ilyen.
 
 

Kétségkívül ügyes a kacsalábon forgó Golf koncepciója. Gyártani - és főleg fejleszteni - konszernszinten lényegesen olcsóbb, ha sok márka és modell közt oszlanak meg a költségek. Egy Octaviát hajtó taxis kevélyen előre is fúrhatja az orrát a droszton, elvégre az autója majdnem Audi, bár csak 4 millióba került.

 
   
   

Az új A3 isteni szerencséje, hogy szép. Kíváncsi vagyok, szép autót lényegesen drágább-e gyártani, mint csúnyát, akárhogy is, a rokonok közül az A3 van annyiszor szebb, ahányszor drágább. Hogy a vérrokonok is megszépülnek-e, azt nem tudjuk, egyelőre az esztétikai ár-érték arány rendben van.

Az elődmodell sem volt csúnya, de aligha pályázhatott a legmarkánsabb kompakt címére (pedig a számtalan elnyert díj között ez is ott lehetett valahol, csak felületesen olvastam a sajtóanyagot). Az új A3 szélesebb, laposabb és hosszabb lett, és e változások mindegyike nagyszerű hír. Kemény külsejű, sportos és drágának tűnő autó, amilyennek az Audi-hívők mindig is látták, csak most tényleg. Ráadásul a távolságtartó választófejedelemségi gőgöt oly remekül sikerült keresztezni a szájbavágós-széttépős agresszivitással, ahogy utoljára a dobermann kitenyésztésekor, amire egyébként az A3 egyáltalán nem hasonlít. Mégis minden szögből nagyon szép autó.

 
   
 

Erősnek viszont nem elég csak látszani, ahogy arról a maláj óriás oly sokat mesélt ivócimboráinak Fülig Jimmyvel történt pofozkodása óta. Tesztautónk igyekszik is: ez a jelenleg kapható második legerősebb A3-as a 3,2-es, 250 lóerős után. Azaz kétliteres, közvetlen befecskendezéses, benzines, 150 lóerős. A motorblokk megegyezik a standard kétezressel, de a hengerfej egészen más. A közvetlen befecskendezés a korszerű dízelekre emlékeztető közös gyűjtőcsöves rendszerű, meg persze van még 16 szelep, változó szívócsőhossz és változó vezérlés a szívóoldalon. A sok technikai zagyvaság eredménye számszakilag 150 lóerő és 200 Nm.

Erre egyelőre négyest adunk: az Alfa 156-os JTS motorja 15 lóerővel és 6 Nm-rel többet tud, ráadásul alacsonyabb fordulaton, a Toyota Avensis D-4 -ese meg 3 lóerővel és 4 Nm-rel kevesebbet.

 
   
   

Mindez viszont érdektelen, a kérdés, ki villog le kit az autópályán. Nos, az Alfa az A3-at, a Toyotát meg mindenki. A mindennapi használat is ilyesmit mutat. Az FSI motor szépen, finoman jár, nagyon alacsony fordulaton az ereje szegény, akár a keveréke, a középső harmad decens, a felsőben meg keményen húz. Nulláról százra 9,1 alatt gyorsul. Akinek van szíve pörgetni, esküdni fog rá, hogy erős autója van.

A számokból világosan látszik, hogy az FSI motor nem a Honda S2000 megszorongatására készült. Semmi baj, ha azért nem egetverően erős, mert igen takarékos. A teszt első két napját rövid távú városi jövésmenéssel töltötte, virgonc használat mellett. Tudom, hogy lelövetnek érte, de leírom: 16,1 liter/100 km jött ki, pedig kétszer is ellenőriztem, titokban nem kötött-e valaki utána egy lakókocsit .

 
   
 

Felháborodásomban úgy döntöttem, kiviszem a telekre, és az árnyas fák között egyszerűen felgyújtom. Surány felé haladtomban viszont érdekes dolog történt, az átlagfogyasztás-mérő megháborodott, és visszaszámlálásba kezdett. A tiszta lap kedvéért kinulláztam, és mentem 100 kilométert igazolandó a hihetetlent: konzervatív országúti tempónál 5,9 literes átlagot hozott. Vitának helye nincs, az FSI a TotalCar történetének legszeszélyesebb motorja; a vezetési stílusra ennyire szélsőségesen érzékeny lelket még sose találtunk. Amilyen kiegyensúlyozott, nyugodt karakter haladás közben, olyan makrancos benzinügyben. A végére 11,5 liter lett az átlag.

 
   
   

A többi vasdarab nem tartogat efféle érdekességet, az A3 vérbeli Audi, nagyon jó futóművel, hatsebességes váltóval, remek fékekkel. Vezetési élményben jelentős fejlődést hozott a generációváltás, felnőttesebb, komolyabb autót kapunk a temérdek pénzünkért. Van menetstabilizáló elektronika, de tényleg csak a bespeedezett kölkök diszkóbalesetei ellen, egyébként az A3 jólelkű és kezes, ügyesen megy még egészen gyorsan is. Vagy a gumik voltak különösen félénkek, vagy az Audi túlságosan inspiráló, mindenesetre jó sokat csikorogtak, miközben a finom pontos kormánnyal az optimális ívekre vadásztunk a szűk kanyarokban.

 
   
 

Minél szorosabbra szövi a konszern a rokoni szálakat, annál jobb, ilyen alapokra építkezve remek kis Golfok, Seatok és Skodák várhatók a közeljövőben. Amit viszont se VW, se Seat, se Skoda nem fog kínálni soha, az a legendás Audi belső. Ugyanolyan egyszerű, visszafogott, ízléses vonalak vannak mindenütt, mint bármelyik nagyobb számjegyű Audiban, épp csak a szellőzőnyílások lettek kerek formájúak, amit meg a TT-ben szerettünk. Ugyaninnen származik a középkonzol szélén a háromszögletű álmerevítés, ami a TT-ben bőrözött alumínium volt, gyönyörű, és nyomta a térdet - itt pedig műanyagból készült, de ugyanazt csinálja, az átkozott. Az anyagválasztás egyébként tökéletes, az ergonómia szintúgy.

 
   
   

Hátra bemászni nem nagy kihívás a szépen előresikló első ülések mögött, és érezhetően több a hely, mint az ezokból agyonszidott elődben és platformtársaiban. A 6,5 centiből (ennyit nőtt a tengelytáv) 5,5 centi gyarapodás jut a belső tér hosszára, ebből is 2,9 centi a hátsó utasok lábának. Vizuális típusú olvasóink nyilván sejtik, hogy a hátsó térkínálat nem feszegeti a kategóriahatárokat, de határozottan javult a helyzet, négy embernek az A3 kényelmes.

 
   
 

Elöl főleg. Az ülések pompásak és jól tartanak. Rokonszenves ritkaság, hogy a trenddel szembe menetelve az üléspozíció kicsit alacsonyabbra került. Így ugyan nem lehet lenézni az egyterűs családapákat, de jobban érezzük az autót, amikor külső íven előzzük őket a szerpentinen. A középkonzol sportautósan széles és magas (copyright sajtóanyag), ez jól is fest, ráadásul a mókás, Z formájú kézifékkar miatt csomó pohártartó, dobozka meg mindenféle fért még el benne.

 
   
   

A nagyobb pakolnivalók mennek leghátra, a 350 literes csomagtartóba, aminek a becsukására egy teljes szélességében végigfutó perem szolgál, így bármelyik kézzel, bárhol lehúzhatjuk. Ez annyira kézenfekvő és jó megoldás, hogy az összes többi autó ergonómusa üstöllést mehet kukoricára térdepelni. Továbbá minden szeretetünk az Audi anyagválogatóié. Egyrészt bőr helyett alcantarával borították az üléseket, ami szebb és lényegesen kellemesebb anyag, különösen a marhák (az állatok) szerint. Másrészt díszbetét gyanánt zongoralakk felszínű fekete műanyaglapkákat használtak, ami művészettörténeti korszakokkal haladja meg a japán presztízsautók örök mételyét, a szörnyű műfát.

 
   
 

És hál' istennek végre megérkeztünk ide, a presztízsautóság tárgyköréhez. Rondán sarkítva a kérdést egy autó attól lesz presztízs vagy prémium, hogy lényegesen többe kerül annál, amennyit ér. Ez a különbözet pont az, amiért a presztízsvásárló presztízsautót vesz, hogy tudniillik más ember ennyiért ilyet nem venne soha - vagy netán nem is tudna venni soha. És ezt mindkét érintett fél tudja is, így nem kell egymást prolizni meg burzsujozni az utcán, elég összehasonlítani a slusszkulcsokat.

Az új A3 nagyon szép, nagyon jó és nagyon kényelmes.

Ötmillió forint tájáról indul az 1,6-os modellel, azaz nagyjából onnan, ahonnan a családi autók szoktak, prémium nélkül. Ezzel a motorral és a (feláras) digitális klímával, (feláras) CD-táras hifivel, (feláras) alcantara kárpittal, (feláras) függönylégzsákkal és (feláras) ESP-vel 8 842 000 forint az ára. Minden tiszteletem a prémiumvásárlóké, de ha valaki az eljövendő évtizedek során azon kap, hogy ennyi pénzt adok egy ilyen autóért, kérem kötözzenek meg, zárjanak be, és javaimat árverezzék el a tisztességben meghülyült agg autósújságírók szeretetotthona javára.

A fenti extrák nélkül az A3 FSI Ambition ára 6 976 000 forint, azaz még hétmillió sincs. Ám ekkor hirtelen rádöbbenünk, hogy akarunk bele rádiót is.

*: idézet a hivatalos sajtóanyagból

 
 

Címkék:

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Gonoszabb lett a 7-es BMW

Gonoszabb lett a 7-es BMW
Csaknem a teljes motorválasztékot lecserélték, most már van háromturbós kivitel is.

Törésben verhetetlen

Úttalan utakon kószáltunk vele, és az összkerék­hajtást csak kíváncsiságból kapcsoltuk be. Volt még benne tartalék, csak a raklap hiányzott a platóról.

A futóműállítás nem misztikum

Rosszul van beállítva a futómű, de korrigálni otthon sem lehetetlen. Elmondjuk merre induljon.

Négyes BMW jön, már jövőre?

Nem pont olyan, ahogy korábban gondoltuk, de sportos lesz, és nem is nagy.

Meghalt a vétlen motoros

Előzött, pedig jött a motoros: a miskolci
férfi belehalt sérüléseibe.

Megjött a Peugeot dácsiája