Szamurájhamburger

2007.06.13. 07:54

Adatlap Acura Tl Tl - 2004

  • 3210 cm3-es,V 6 hengeres benzines
  • 273 LE @ 6200 rpm
  • 323 Nm @ 5000 rpm
  • 5 seb.
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    6.5 másodperc
  • Végsebesség:
    209 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    10.2 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    12.3 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    8.1 l/100km
Európában nem sokat látni belőle, néhány szót azonban így is megérdemel. Például mert Amerika második legkeresettebb luxusszedánja. A tesztelt darab azonban nem (csak) ettől volt különleges.

Van egy nagyon nehezen megválaszolható kérdés, amivel időről időre szembe kerülök. Így hangzik: Lexust IS-t vagy Honda Accordot? Első hallásra nem tűnik bonyolultnak. Mindkét autó tökéletes, viszont az egyik drágább. Nem is kevéssel. És az ember mégis elgondolkozik, hezitál egy sort, majd azt mondja meggyőződéssel, de érvek nélkül: ha van rá pénzed, inkább vedd az IS-t.

Semmi értelme, egy jól felszerelt Accord - a hátsókerék-hajtást leszámítva - ugyanazt tudja; és mégis. A Lexus képvisel valamit, ami miatt az emberek szívesen adnak pénzt. Presztízst, egyediséget, exkluzivitást, ilyesmit. Használati értéke ugyanannyi, de nekünk a racionalitáson túl is vannak gondolataink, sőt érzéseink is vannak. Hát ezért jó a Lexus. No de ha valaki azt kérdezné tőlem, Lexus IS-t, vagy Acura TL-t vegyen, válasz helyett inkább csöndben főbe lőném magam.

Amerikai luxus japán módra - Acura, Lexus és Ifiniti

Mivel a japánok tömegcikkeket gyártottak, az amerikaiak akkor sem vásárolták meg a mindenféle Honda- meg Toyota-billogot viselő luxusautót, ha a japók összeszarták magukat. A nyolcvanas évek elején, sőt egyes pletykák szerint már a hetvenes évek végén erősen elkezdtek gondolkodni a probléma megoldásán. A Honda lépett először, a három nagy japán prémiummárka közül legkorábban az Acura született meg. Japánban meghozták a döntést: jobb minőségű, de legalábbis kicicomázott autókat fognak gyártani más néven. Két legyet ütöttek egy csapásra.

Egyrészt végre el tudták adni a kocsikat Amerikában is, másrészt jól felverhették az árakat, hiszen a születő luxusbrand már valami egészen új dolgot képviselt. Nem volt többé köze tömegtermékekhez, holmi Hondákhoz, Nissanokhoz, miegyébhez, közvetlenül a BMW és a Mercedes mellé pozicionálta magát. Született sok újfajta autó, de volt olyan is, amiben az eredeti modellnek még a neve is megmaradt, lényegi változtatásként csupán a márkajelzést cserélték ki, mielőtt Amerikában piacra dobták.

Első lépésben a Honda 18 kereskedést nyitott Amerikában, vagyis borzasztó óvatosan kezdett terjeszkedni. Annál agresszívebb lett, amikor kiderült, hogy a forradalmi elképzelésben óriási üzlet van. Az Acura sikerein felbuzdulva hamarosan a Toyota is lépett, és megteremtette a Lexust, hogy meghódítsa Amerikát. A Nissan lánya, az Infiniti volt az utolsó.

Azóta több mint húsz év telt el. A tökéletesség, a precizitás és a megbízhatóság meghozta gyümölcsét. A japán luxusautók Amerikában szorongatják, sőt sokszor verik a németeket - hogy az amerikaiakról ne is beszéljünk -, és világszerte egyre nagyobb teret hódítanak. Európában hivatalos márkakereskedőtől egyelőre csak Lexust vásárolhatunk. Az Infinitit elvileg jövőre kezdik bevezetni, az Acura európai forgalmazásáról nincs hír.

A TL Európában ritka jószág, kevesen ismerik, pedig 1996 óta létezik, és Amerikában a második legkeresettebb luxusszedánná nőtte ki magát, a jenkik csak a hármas BMW-t szeretik jobban. Ennek egyenes következménye, hogy ezt az Accord padlólemezre, Honda-alkatrészekből épült középkategóriás luxusautót úton-útfélen megbámulják. Bámul a kutyasétáltató papesz a téren, bámul a kiscsaj a buszmegállóban, de még a hengerfejjel fekvő-kelő hondabuzi tuning-CRX-es kiscsávónak is leesik az álla.

Olyan érzés meglátni a TL-t, mint amikor egy jó csaj jön szembe valami szórakozóhelyen, akit mintha már láttunk volna valamikor régebben. Persze az is lehet, hogy először találkozunk, nem számít; a lényeg, hogy biztosan meg fogjuk szólítani. Ha még nem említettem volna, az Acura TL embertelen jól néz ki, pláne azzal a spoilercsomaggal, amit a tesztautó is kapott. Egyértelműen látszik rajta, hogy Accord-klón, és az is, hogy nem Accord. Szemből nagyon hasonlítanak, de az Acurának kisebb a hűtőmaszkja, és szűkebb a szeme; vagányabb, elegánsabb és sportosabb.

A farrészről már ordít a különbség. Az Accord visszafogottságából a TL fenekén semmit sem látni, van helyette két mokány lámpatest meg két méretes, négyszögletű kipufogóvég. A tesztautón tündöklő ETA BETA könnyűfém felnik nem gyáriak, ahogy a négydugattyús Brembo fékrendszer is utólagos szerzemény, nem sokkal a kompresszor beszerelése után lett rá szükség, de erről majd később.

A TL belseje tökéletes luxust kínál. A hátsó sorban is bőséges a lábtér, és - az IS-sel ellentétben - fejtérben sem szűkölködik. A puha bőr és a fabetét ebben a kategóriában alapvető, csakúgy, mint a kormányról vezérelhető tempomat, telefon és hifi, vagy az automata kétzónás klíma. Mivel a TL amerikai, a klímát érdemes 70 fok környékére állítani.

Mindenféle fokok

A hőmérséklet mértékét fokokkal jellemezzük, de több mértékegysége létezik, melyek kifejlesztőik nevével azonosak.

Kelvin-skála
Bevezetője: William Thomson Kelvin
A hőmérsékletnek létezik minimumértéke, ami a kinetikus energiával való arányosság folyománya. Ezt nevezzük abszolút nulla foknak, ez az SI mértékegységrendszerben elfogadott Kelvin-skála nulla pontja. Egységének ugyanakkorát választottak, mint a Celsius-skála egy foka. Mértékegysége: K (kelvin).

Celsius-skála
Bevezetője: Anders Celsius.
A legelterjedtebb hőmérsékleti skála a közéletben, az európai kontinensen. Jele: T. Ezen a skálán légköri nyomás mellett az olvadó jég hőmérséklete jelenti a 0° értéket, a forrásban levő víz hőmérséklete pedig a 100°. Egysége tehát ennek az intervallumnak az 1/100-ad része. Mértékegysége: °C (Celsius-fok).

Fahrenheit-skála
Bevezetője: Gabriel Daniel Fahrenheit.
Az 1700-as évek óta széles körben használják, napjainkban főképp az amerikai kontinensen. A Fahrenheit-skála nullpontja az általa kísérleti úton előállított legjobban lehűlő sós oldat fagyáspontja, a másik alappontja az emberi test hőmérsékelte volt, mely hőtartományt az oszthatóság kedvéért 96 egységre bontotta (így a víz fagyáspontja épp 32 fok). Mértékegysége: °F (Fahrenheit-fok)

0 Celsius = 32 Fahrenheit = 273,15 Kelvin
0 Fahrenheit = 255,4 Kelvin = -17,8 Celsius
0 Kelvin = -273,15 Celsius = -459,67 Fahrenheit

Átváltás:

Miről Mire Képlet
Kelvin Celsius °C = K - 273,15
Celsius Kelvin K = °C + 273,15
Kelvin Fahrenheit °F = K × 1,8 − 459,67
Fahrenheit Kelvin K = (°F + 459,67) / 1,8
Celsius Fahrenheit °C = (°F - 32) ˇ 5/9
Fahrenheit Celsius °F = °C ˇ 9/5 + 32