A váltó nem rossz, a hat sebesség között sem téved el az ember, de a kapcsolási érzet lehetne jobb. A kormány igen közvetlen, faltól falig 2,5 fordulat, ami már majdnem Alfa Romeo. A szervó mértéke rendben van, bár kicsit összezavart, amikor benyomtam a CITY gombot, és egyujjas ruletté változott a kormány, hogy akkor ezek szerint mégis túl nehéz? Egy 4336 milliméter hosszú autótól a 10,4 méteres fordulókör igen jó, ezzel a szitigombos kormánnyal jó lesz majd vele parkolni.

A Blue&Me rendszert nagyon büszkén jelentették be. Nyilván sok más, az emberiség hátára szerelt púppal egyetemben ennek szükségességét is kutatások támasztják alá, és a marketingesek is csodálkoztak, hogy erre vágy a nép, de hát legyen. Ha egyszer a bemutatója óta ilyennel kérik a Fiatok 20 százalékát, hát legyen: tovább is fejlesztették, most már a navigáció is része a sorba kötött elektronikai csomagnak. Tehát hangvezérlő rendszer, amiből működőképes ma még nem nagyon létezik. Mármint demózni, brillírozni lehet velük, de a mindennapi életet csak megkeserítik a sok hülye félreértéssel .

A vezetési benyomások érdekesek. Először is gyalázatos csalás /40-es sportgumikkal bemutatni egy autót. Másodszor öngól, mert pokolian ráz, márpedig Róma és Ostia között nem jobb az út, mint a magyar átlag, ugyanakkor egyáltalán nem viselkedik sportosan. Olyan lassan, tehetetlenül és kelletlenül billen balról jobbra, mint egy söréttel oldalba lőtt gumicsónak.

A fékekkel nem volt baj, de különösebben nem próbálgattam, inkább gonoszul csak kanyarban, ahol félelmetes úszkálásba kezdett a USS Bravo anyahajó. Aki ült már /40-es gumijú autóban, gondolom hasonlóan aggasztónak találja a jelenséget. Ha már ilyen bizonytalan a futómű, legalább biztos kényelmes, ha hagyják, és rendes gumit raknak rá. És nagyon csendes a Bravo. Az 1,9-es dízelen természetesen hallani, hogy dízel, de ebben a kategóriban még nem volt ilyen csendes Fiat: 140-nél szerintem nem hangosabb, mint egy Corolla.

A futómű- és szélzajt bravúrosan szigetelték, és nem tudom, szándékos-e, de gyanítom, hogy igen: gyönyörűen szól, ha becsukjuk a ajtót. Azért is gyanakszom hangolásra, mert a hátsó ajtók közel se szólnak olyan szépen. Mindenkinek ajánlom, hogy áprilisban a magyar szalonokban csukogasson Bravo-ajtókat, megéri.

Az új Bravóval a Fiat átvette a futballból a bombabiztos olasz védekezés lényegét: minden poszton, területen és emberen túljutó problámára van B terv. Elég volt a Stilóval elveszteni a vébédöntőt, mi döntőt, kiesni a selejtezőből. A Bravóval minimum a nyolc közé kell jutni. Ezért a Bravo gyakorlatilag világautó lesz: hatvan országban forgalmazzák.

Viszont - és itt jön az autóipari catenaccio-, ha mégse zúzna akkorát, az se nézzen ki rosszul: viszonylag visszafogott darabszámot, évi 120 ezret tűztek ki célul. Aztán majd legfeljebb növelik a gyártókapacitást, az mégis mennyivel jobban hangzik, mint üzemeket bezárni és közvetve a Fiatot anyázó tüntető munkásokat vinni az utcára.

Ezt játssza tehát a Fiat vezérkar a maga reality-Sim Cityjén, és mint a játékban, a valóságban is minden stratégiának megvan a maga hátránya. Amíg nem nagy a volumen és a kockázat, nem lehet gyorsan letarolni a piacot. Míg a francia, svájci és német dílerek már márciusban megtollasodhatnak a Bravókból, Közép-Kelet Európa belefér az áprilisi eresztésbe, az írekhez csak májusra, Portugáliába meg csak jövőre ér.

Az ünnepelhetnek-e a Fiat-fanok kérdésre a lubavicsi csodarabbi hagyományainak szellemében több válasz is adható. A formának mindenképpen jár a dörgő hozsánna. Maga az autó se rossz, főleg ha rendbe rakják a futóművét. Az árára viszont se vásárlók, se viszonteladók nem alapoznak majd sátoros ünnepet.

Magyar ár még nincs, de európai van, és az nem hangzik jól. Az alapváltozat, az 1,4-es benzines Active 14 900 euróról indul, ami napi árfolyamon ennyi forint. Még akkor is sok, ha alapban van benne klíma - és egy szóval se mondtam, hogy van. De persze lehet. De valószínűbb, hogy Luca De Meo úgy értette,, klímával 15 900 az ára, ami megint csak durva , még úgy is, hogy most egész olcsó az euró.

Aztán jönnének az érdekesebb Bravók, a bőrkormányos, oldallégzsákos, ESP-s, kanyarba világító ködlámpás Dinamic 16-os alufelnikkel, 17 400 euró tól. He?! 4,4 millió? És akkor nézzük az igazán érdekes, fickós Bravót, a Sportot, amire minden rendes fiatosnak porcosodni kezd a répa. MP3-at játszó CD, ami persze manapság halál olcsó, de fogjuk fel csúcsextrának. A Fiat Blue&Me fantázianevű bluetoothos hangvezérlős rendszere, póvered by Microsoft ™, aztán egy kis szpoiler, oldallégzsák, és máris bonyonyong!, megérkeztünk a 22 800 eurós rémálomhoz, amiben nem tudom, benne foglaltatik-e a lapzártakor még nem elérhető 1,4-es benzines turbómotor 120 vagy 150 lóval.

Kedves Fiat-fanok! Végülis ünnepelhettek, bulizni mindig jó, carpe diem, pizzázzunk együtt, öblögessünk lambruscóval, tüskének szúrjunk rá egy grappát, és persze hadd szóljon a Jovanotti. A Fiat meg reméljük, a C4 bevezető árát drasztikusan leszállító Citroënhez hasonlóan számot vet majd a realitásokkal, elvégre az évek során kinevelt már egy részvényesgarnitúrát, akik a kicsit is nagyon meg tudják becsülni.