Gyermekpofozás verőfényben

2007.02.15. 08:17
Remélem, mindenki olvasta az új hétszemélyes C4 Picasso bemutatóját. Ha igen, most könnyű dolgom lesz. Képzeljék el azt az autót, elméletben csapják le a seggét, és veszejtsék el az utolsó üléssort. Sikerült? Máris látják az új ötszemélyes Picassót. Köszönöm. Viszontlátásra.

Jó, a dolog egy kicsit azért bonyolultabb. Az új Picasso elviekben a régit felváltani született, de a váltás nem megy egyik pillanatról a másikra. Az előd annyira sikeres, hogy 2010-ig irányozták elő az értékesítését, így klasszik Astra, illetve Picasso lesz belőle. Vegyük hát át a Citroën jelenlegi egyterűkínálatát: Picasso Classic (rendes, régi, ronda, jól bevált, a családosok kedvence), C4 Picasso (amiről most kéne írnom), Grand C4 Picasso (hétszemélyes, de azonos tengelytávval), C8 (a legnagyobb busz). Bátor sorozat.

Az ötszemélyes Picasso - a továbbiakban C4 Picasso - méretében nagyobb, de arányaiban a Classic vonalaira emlékeztet. Míg a hétszemélyes változatban kínvallatás hatására sem láttam a rokonságot, a kicsiben tagadhatatlanul ott a vér. 20 centivel hosszabb (4,47 m), és 3 centivel (1,66 m) nagyobb, mint elődje.

Az autó legfeltűnőbb sajátossága az ablakok alatt hullámszerűen megtört dizájnvonal - mondjuk ki nyíltan -, a dájnamiklájn. (Isten fizesse meg a Seatnak, hogy ezt az univerzális jelzőt minden hasonló megoldásra alkalmazni tudom.) Ne kerteljünk, dájnamiklájn a javából ez is, ráadásul igen rafinált. Mert ha oldalról jobban megnézzük, látjuk, hogy az ajtó vonala belül egyenes marad, csak kívül viszi a hullámot. De az a legszebb, hogy a gyönyörű Citroën XM-et juttatja eszembe. Igaz, ott pont fordítva volt a hullám.

A fő csapásirány most is az óriási üvegfelületek hangsúlyozása, amit nagyon jó néven veszek. Úgy hívják, fényterű. Jól jegyezzék meg, mert én most írtam le utoljára ezt a kínos meghatározást. Tény, hogy üvegetető nélkül is 5 négyzetméter (tetővel 6,2) az átlátszó felület. Úgy, hogy nem fontos megbolondulni a napsütésben, mert okos árnyékolásrendszert is alkalmaznak, hasonlóan a nagyobb változathoz.

Az első üvegháromszöget szegélyező A- és B-oszlopok megoldása zseniális, ugyanis szélességüket és ezáltal merevségüket megtartva a vezető felé a legkeskenyebb arcukat mutatják, vagyis kissé befelé fordulnak, így a kilátás nincs korlátozva. A dolog szépséghibája, hogy a huszonahányéves Saab 900 -asunkon is ilyen megoldást alkalmaztak. Amíg a tesztúton voltam, itthon egy kolléga házi használatú Honda Jazzét majdnem megsemmisítette, mert nem vett észre az oszlopok holtterében jobbról érkező járművet. A C4 Picasso a holtteret a minimálisra csökkentette, úgy, hogy közben a merevség se bánja.

Ha egymás mellé állítjuk a nagyot és a kicsit, látjuk ám, hogy az új Picasso orra igencsak más. Ráadásul nem mondom, hogy sokkal szebb. Akár lehetne szebb is, ha nem azt a rácsot alkalmaznák. Ma reggel lementem a garázsba, és előkerestem a falfestésre hasznát teddyhenger lecsurgató lemezét. Na, ha esetleg valaki a jövőben összetörné ezt a műanyagot, ezzel a festőipari eszközzel könnyedén kipótolhatja.

Míg a nagy Picassóé kombisra, addig a C4 Picasso hátulja kicsit kupésra sikeredett. Ez talán a szárnyacskának és a döntött hátsó üvegnek köszönhető. Újdonság még az osztott hátsó lámpa, aminek az egyik fele a hátsó ajtóval nyílik. Érdekes, hogy oldalról kissé ferdén áll, mintha nem is erre a típusra készült volna, de ez egyáltalán nem baj. Nekem pont ez tetszik, és az ilyen részletek adják az autó egyéniségét.