Otthonosnak persze nem mondanám, ahhoz túl egyszerű, de az összhatás semmiképpen sem kellemetlen - olyan, mint az IKEA étterme, és azt például a gyerekeim nagyon szeretik, márpedig a gyerek értékítélete objektív és romlatlan. A Kiában minden célszerű, jól adagolt, jó helyen van, épp a kellő erővel működik. Használat közben derül ki, valójában mennyire korrekt autó is ez.

Óriási a hely elöl és hátul, de széltében és magastában is. Megkockáztatom, ebben a kocsiban a második sorban is elüldögél rövid távon három felnőtt, ami a kategóriában nagy dolog. Tetemes méretű a csomagtartó - 534 literes, az azért elég jó -, tele van mindenféle csukható, rejtett rekeszekkel, amelyek között bőven akad használható, meg néhány hasznavehetetlen méretű is. A kalaptartó csupán egy puha roló, tehát pakolni nem lehet rá, de az ülések legalább a fejtámlák kivétele nélkül ledönthetők síkba, igaz, a vízszintes és a függőleges részeket külön-külön kell helyzetbe hozni. És van 12 voltos stekker a hűtőládának.

Az ülések egyébként olyanok, mint az autó maga - a lenyűgözés elsőre elmarad -, sőt a kemény, a hátat nem tökéletesen követő szivacsok kicsit kényelmetlennek is tűnnek. Aztán ücsörög bennük az ember néhány órát, összemorzsázza egy rúd keksszel, kicsit lelottyintja palackos zöldteával, szóval belakja - ezt persze csak mondom, az autó tiszta maradt a teszten -, és rájön, hogy még mindig semmi baja a hátának, nem fárad, nem gémberedik.

Nekem az autótervezés egyik sarkalati pontja, mennyire találják el a kormány állíthatósági tartományát. Hosszú a lábam, de viszonylag rövid a karom, simán elmegyek szabványon kívüli próbabábunak. Általában minden autóban legalulra teszem a kormányt és koppig kihúzom, hát ebben nem így történt. Némi kavarás után középállást lőttem be magasságban és közelségben egyaránt, ez adta ki a jó pozitúrát. Figyeltem másokat is, hogyan ülnek a Cee'den, senkinek sem kellettek a szélső helyzetek. Ez ritka jól sikerült.

Annyira egyértelmű helyen, kristálytiszta logikával működik minden, hogy az emberben fel sem merül, hogy bármi rossz lehet. Gáz le, váltó kattint, kuplung föl, a Cee'd megy. Semmi rángatás, kuplungpedál-próbálgatás, lefulladás, a motor kellemes tartományait sem kell kikeresni a telefonkönyvben. Ördögien egyértelmű az egész. Lehet száguldozni, araszolni, kanyarogni, kicsit szívni a szűk helyre beparkolással: a Cee'd SW mindenféle körülmények között kiforrott.

Az volt ilyen felüdülés, amikor megjelent az első Ford Focus, akkor szinte el sem hittük, hogy valami lehet ennyire pontos, kezes, mégis jól használható. A második Focus aztán puhább, emiatt kicsit komfortosabb lett, de kicsit kiment az éle. Ha valamihez, a Cee'd inkább az első Focushoz hasonlít: a rugózása keményebb az igazán kellemesnél, de azért sohasem zavar az ütéseivel, vezetni pedig teljesen nem családi autósan nagyon jó. A kormány kivételesen precíz, a fék nyomáspontja kiszámítható, mint a BKV-sztrájkok kimenetele, a motor pedig mindenféle fordulaton töretlen konoksággal húz. És még csak nem is zajos.

Egyáltalán, a jól összecsavarozottság érzete egészen fantasztikus. A kaszni mintha egy darab öntvényből készült volna, a futómű nem támolyog, és annak ellenére is abszolút kiszámítható, hogy a tervezők a hangolással nem mentek el a buta, "biztos, ami biztos, mindig az orrával kezdjen csúszni" irányba. Olyan komplikált, térlengőkaros rendszerrel, mint ami a Cee'd hátuljában van, nagyon talán nem is lehet mellényúlni. De azért hatásos, ahogy csúnyán hullámos útfelületen, az illendő sebesség kétszeresével úgy befordul a nagyseggű kombi, mintha az a kanyar ott se lenne.

Azért előjöttek hibák is, mert (feltartott mutatóujj), mint tudjuk: tökéletes autó nincs. Ezek egyáltalán nem voltak súlyosak, annyit böktek, mint mikor Naomi Campbellnek kicsit elkenődik a sminkje. Jól néz ki, hogyne, de végre kicsit emberi is. Egyik ilyen zavar a halk nyiszorgás a csomagtérajtó felől. Pontosabban nem egy nyiszorgás, hanem kettő: az egyik percegésszerű, talán magától az ajtó gumijától, a másik egy csikorgósabb fajta, de ritkábban adott jelet, ez meg egyértelműen kárpit-kárpit közelharcra utalt. Más autóban az általános gépzajtól talán meg se hallottuk volna.

Aztán az is furcsa, hogy a motor olyan 1000-1200-as fordulat között elkezdett rángatózni, és abba se akarta hagyni. Ki kellett nyomni a kuplungot, hogy a bakkecskézés megszűnjön. Hallottam az ilyen lassú rángatózásra egy jó szót egy autó-nördtől: hömbölgés. Tegyék el, jó lesz az még valamire. Ez a hömbölgés lehetett akár egyedi beállítási hiba is. De egy tipikus turbódízel azért elviseli az ezres fordulatot, maximum semmi sem történik, ha mélyebbre nyomjuk a gázt. A Kiánál viszont talán éppen az a baj, hogy annyira lent kezd húzni a motor, hogy ott igenis akar már valami történni alapjárat környékén is.

Meg az egyébként pontosan kapcsolható váltó sem az az esztergakulisszát-kattintok fíling. Inkább olyan, mintha valami bazi nagy, kivételesen jó minőségű elektromos kapcsoló lenne a bot alsó végén. És akad egy réven nyerős-vámon vesztős tétel is. A bemutatón a Kia embere büszkén hívta fel a figyelmet arra, milyen ügyes a csomagtér nyitása. Az ajtó ugyanis mélyen beleharap a tetőbe, L alakban tárul fel, emiatt kaszálás közben alig lóg ki az autó hátsó síkjából. Hasznos ez szűk parkolóhelyeken, ahol Cee'dünk mögött közel a következő jármű vagy a fal. Kellemetlen viszont a Magyarországon gyakori, alacsony mennyezetű garázsokban, mert a félig felhajtott csomagtérajtó jócskán megnöveli az autó magasságát, vagy csak negyedig hajtható fel a púp miatt.

Ha megnyúznak, sem tudok hirtelen több rosszat mondani a Cee'dre. Erre mondta gimiben egy hallgatagra sikerült feleltetés közben valamelyik eminens osztálytársnőmnek a magyar tanár: "hát mondjál még valamit Icuka, mert már beírtam a jó jegyet". Akkor most én megbuktam.

A fogyasztás 6,2 liter körül alakult a teszt alatt, pedig párszor azért jól megnéztem, mit csinál a jobb pedál. Meg volt bőven dugó is. Hidegben gyorsan befűtött, már-már fullasztó volt az a sok levegő, ami az utasterébe ömlött a nyolc (!) szellőzőrostélyán át. Tényleg, még a zene is egész jól szólt benne. Kötözzenek meg, hajtsanak rám egy frissen kiöntött, vörösen izzó úthengerrel, de akkor sem tudok jobb alternatívát a Kia Cee'd Sporty Wagonnál. Talán majd a Hyundai i30 kombiját.