Mérges gombóc

2005.05.20. 08:41
Ha az ár-érték arányhoz hasonlóan a kinézet függvényében vizsgálnánk az autók teljesítményét, a Fiesta ST egész biztosan az első háromban végezne. Megkapta mindazokat a kötelező kiegészítőket, amik egy sportváltozatnak alanyi jogon járnak: van szép köténykéje, kipufogója, ködlámpája, sőt még szárnya is, ennek ellenére úgy megbújik a körülötte hömpölygő autótengerben, hogy csak a szakavatott szemek veszik észre. Menni meg úgy megy, mintha kergetnék.

Nem igazán látszik rajta, pedig a Fiesta ST üt, rúg, csíp, sőt harap is, ha kell. Mindezt kevesebb mint négy és félmillióért.

Az ST – ahogy minden Fiesta – jól néz ki, mégis megmaradt egyszerű kisautónak. A Focus ST170 és a Mondeo ST 220 stíluselemeit vittük tovább, csak a Fiesta ST esetében még nyilvánvalóbbá tettük a teljesítményt, nyilatkozta a sportosítást végző TeamRS vezető formatervezője, Chris Clements. Lehet, hogy velem van a baj, de szerintem az ST dizájnja nem annyira erőteljes, mint azt a tervezők gondolják. Inkább az látszik valószínűnek, hogy a kedvező ár érdekében szegénykéim nem ereszthették igazán szabadon a fantáziájukat.


A Renault Clio középmotoros változatát hoznám fel ellenpéldának, ami szinte már nem is Clio többé. Igaz, hogy nagyon drága, és nem is adtak el túl sokat belőle, de legalább szerelem első látásra. A követendő út nyilván a két modell között húzódik valahol, annyi mindenesetre bizonyos, hogy 16 hüvelykes kerekek ide, sportkipufogó oda, az ST-t édesanyám csak a színe alapján tudná megkülönböztetni saját egyhármas, nyolcszelepes Fiestájától.

Belül már sokkal jobb a helyzet. Az ülések kék színe szépen harmonizál a fejtámla alatt kiabáló vörös ST felirattal. Sem az oldaltartásra, sem a kényelemre nem lehet panasz. Leírom még egyszer, csak a nyomaték kedvéért, meg azért, mert az ST sportülése tényleg nagyon kényelmes! A kormány jó fogású, bőr. Alumíniumbetét és - mi sem természetesebb - vörös ST felirat díszíti. Az alumíniumpedálok fokozzák a fiatalos életérzést, a spártai egyszerűséggel megálmodott műszerfal kicsit elvesz belőle, de mindent összevetve az ST belseje sportos, szép, funkcionális és tágas - még hátul is.


Mielőtt kipróbálnánk, megemlíteném a fontosabb változtatásokat, amiket egy alap-Fiestában hiába is keresnénk. Az ST-ben a Mondeóból ismert, az új Focusban is megrendelhető kétliteres Duratec motor dolgozik, teljesítményét 145-ről 150 LE-re, nyomatékát 185-ről 190 Nm-re minituningolták. Ez egyrészt az új, kis ellenállású szívórendszernek, másrészt a külön ehhez az autóhoz tervezett sportkipufogónak köszönhető. A teljesítménymaximum hatezres fordulaton van, a nyomaték java 1350-től egészen 6150 1/min-ig a rendelkezésünkre áll.


A váltót is kifejezetten az ST-hez tervezték, a fokozatok rövidebbek, és az első három fokozat fogaskerekeit a nagyobb igénybevételnek megfelelően megerősítették. Elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futómű, a rugókat keményebbre cserélték, a lengéscsillapítókat pedig feszesebbre hangolták a TeamRS mérnökei, a torziós híd is merevebb lett. Az ST kormányáttétele direktebb, mint a többi Fiestának, faltól falig alig több mint két fordulatot kell tekernünk a kormánykeréken. A 258x22 mm-es hűtött első féktárcsákat a Focus ST170 féknyergei és betétjei szorongatják. Természetesen hátul is tárcsafékek vannak.