Városi kiskirály, országúti istencsászár

Teszt: Fiat Panda 100HP - 2006

2006. december 8., péntek 09:29
Pontosan ez az, amit egy olasz autótól vár az ember. Nagyvárosi kisfarkas, van stílusa, a motor eszelősen pörög, négy ember páviántesttartásban, mégis valahogy elegánsan gubbaszt odabent.

Kész csoda, hogy az olasz mamut, ami a vállalatirányításban egyesíti a feudalizmus és a kommunizmus összes rossz tulajdonságát, időnként elő bír állítani egy jó autót. A főnökök általában a születési arisztokrácia tagjai, se szeri, se száma a sötét államigazgatási összefonódásoknak. Ugyanakkor az olasz ízlést és gépészeti kreativitást még ezek a körülmények sem tudják kiirtani. Gyorsan kopogjuk le, de mintha lassan körvonalazódna egy ütőképes modellpaletta. Az alap a sikeres Panda, a következő lépés a szupersport-dizájnszínvonalú Punto Grande. Előkészületben az új Bravo, már csak valami civilizált, dögös egyterű, meg egy jó SUV hiányzik.

Szeretem a Puntót, de kedvenc Fiatom továbbra is a Panda. Igazi munkaköri szerencsém, hogy annak idején én vittem a 4x4 bemutatóját , és emlékezeteset offroadoztunk a vadmalaccal. Tegnap is megörültem, amikor láttam egy budai mellékutcában egy tökig sáros Panda 4x4-et: jó helyre került, rendeltetésszerűen használják. Dizájnban hibátlan az alap Panda is: stílusos városi kretén. A legszebb a 4x4 Climb verzió, de az Magyarországra túl drága, én még egyet sem láttam.

Remélem 100HP-ből több jön.

Szűkösnek szűkös. Tulajdonképpen ez volna az igazi, genitális alapon tervezett női autó, mert a betüremkedő középkonzoltól pont nem tudunk akkora terpeszben ülni, hogy rendesen elférjen a zsák. Esetleg Batman-stílusban ráveszünk a nadrágra egy piros, ultraszoros alsót. A nőket értelemszerűen ez nem zavarja. Ugyanakkor a Panda 100HP annyira csodálatos, vezetésre termett autó, hogy ugyanazt az emberátalakító trükköt tudja, mint az Alfa Romeo GTV , a második nap már az is kényelmes, vagy legalábbis pont jó volt.

A váltó jó, bár a hondások biztos megoldották volna, hogy tíz centivel feljebb legyen. A szerkezet tökéletes, bármelyik fokozatból bármelyikbe beletalál. Egyetlen apró fogyatékossága van: kiforgatott egyesből kettesbe húzáskor reccsen, egyébként tökéletes, precíz, a váltási érzet is kellemes.

A futóművet nehéz megítélni. Kéne mellé egy hagyományos Panda ugyanilyen gumikkal, de még akkor sem lenne egyszerű, mert a 100HP-t két centivel leültették és a rugók is keményebbek. Kanyarodni nagyon tud, de én áldoznék néhány g-nyi oldalgyorsulást és sportos imidzset egy kis plusz kényelemért. Per 45-ös gumi felesleges rá, túlságosan ráz, persze a 45 minden utcai autóra felesleges. Én biztos, hogy minimum /55-ös gumikkal kérném.

A rugók nagyon kemények, ezért még a sztrádán is billegés nélkül rángathatjuk a kormányt, nagyon elszántan tartja a függőlegest. Furcsa tulajdonsága, hogy túlterhelés esetén, ha például beül négy megtermett férfi, búgó gördülési zaj keletkezik, pedig ezt még épp nyári gumikkal kaptuk, egy-két személlyel pedig nincs búgás.

A motorja nem egyszerűen jó: váratlanul jó. Odáig érthető, hogy egy nagyobb autó, illetve kettő, a Punto Grande és a Stilo alapmotorját átrakjuk egy kicsibe (jó, Puntóban van 1,2-es is, de attól érdemes eltekinteni). Ez az 1,4-es természetesen idegesítően tohonya volt a Puntóban, a Stilóban hál' isten nem is volt hozzá szerencsém. Az olaszországi bemutatóról azt írtuk, állítólag átdolgozták, de pár perc után egyértelmű, hogy a sajtóanyag nem hazudik.

Nagy része lehet az élményben, hogy a Panda csak 975 kiló, de biztos, hogy minimum az elektronikát állították át a plusz öt lóhoz, és valószínűleg többet reszeltek rajta. Több utassal már elvész a fürgeség, de a sportos karakter megmarad: mint egy motivált birkózó, akit tévedésből hat súlycsoporttal feljebb indítottak, de azért küzd mindhalálig.

Ez most így egy nagyon komoly kis motor lett, esküszöm, a 80-as évek legjobb kicsi hot hatch-ei, az Uno Turbo, meg a Peugeot 205 GTI jutottak róla eszembe. Colin Chapman tézise a harmadik évezredben is rendre beigazolódik: egy élvezetesen vezethető autó először is könnyű. Azt hittük, a környezetvédelem megölte az érzést, de ezek szerint meg lehet menteni, csak dolgozni kell rajta.

Annyira jól éreztem magam benne, hogy el is fogott az egészséges telhetetlenség, és körülnéztem, mitől lehetne még jobb. A helyszűke már rég nem zavart, a kapaszkodók hiánya is megszokható. Viszont egy hátracsapható ponyvatető illene az autóhoz. A szabadságélményt növelné, néhány kilót is megtakaríthatnának, pont ahol a legtöbbet számít.

A városi forgalomban erősnek tűnő kis gyöszökkel gyakran gyűlik meg a bajunk ha kimegyünk az autópályára. A fürge 1,3-as Swift is elerőtlenedik 130 táján. A Panda 100HP viszont nem. 140-ig igen lazán felgyorsul, de akkor kicsit elkedvetlenedtem: jó, de 5-ösben ilyenkor 5000-et forog. És hát eléggé üvölt, szép az orgánuma, de ennek a hangnemnek kicsit más tempónál a helye. Milyen jó is volna egy hatodik fokozat, de azt inkább nagyobb autókba, meg dízelekbe raknak. Borongva pillantottam a váltóra, és akkor végre észrevettem, hogy hatsebességes. 140-nél 4000 mégiscsak más. Aztán visszarakjuk 5-ösbe, gáz, és_ elindul! Nagyon kívánná a sportkipufogót is. Illetve a Fiat szerint az van neki, el is hiszem, de elsősorban a hangosításra gondoltam.

Elfogadható motorzaj, és még alfogadhatóbb szélzaj; múlt héten mentem ugyanennyivel egy Subaru Forester S Turbóval , abba jobban behallatszott az orkán. Nem fogja úgy vissza a menetszél, mint a Swiftet, hiszen a Panda igazából nem magas autó, csak úgy néz ki. Az ültetett 100HP-ből például végképp nem látunk át egy átlagos szedán fölött, pedig magasan ülünk. A külső tükrök elég kicsik, de legalább hátrafordulunk egy kicsit sávváltáskor, és elégedetten tapasztaljuk, hogy nagyon kicsi a holt tér, a körpanorámából alig takarnak ki valamit a tetőoszlopok.

Mindig jó beülni, de kiszállni is, mert akkor még vethetünk rá egy meghatottan elégedett búcsúpillantást.

Szeretem a pszichés lóerőket és a placebó-sportosságot, egy direktszűrő tudata vagy hangosabb kipufogó adott esetben sokat javíthat az önbecsülésünkön. A Panda 100HP-be egy Sport feliratú gombot raknak, amit hosszasan próbálgattam. Állítólag gyorsít a gázreakción, ami az elektronikus gázpedál mellett abszolút elképzelhető.

Mivel a váltó jó, az ember szívesen kapcsolgat vissza, és nagyon jó tempóban pörög fel gázfröccsre még sportgomb nélkül is. Lehet, hogy tényleg működik, a Karotta például 3000-es fordulat alatt határozottan érezni vélte. Sport módban a kormány is kicsit keményebb, de a legbiztosabb, hogy ilyenkor lelövi a kipörgésgátlót, itt a füttyös gavallérstartok ideje.

Országúton minimum az istencsászár minősítés jár neki. Nem is tudom, országúton mikor előzgettem utoljára kamionokat kettesével. A 80-120 hármasban valami lenyűgözően rövid idő alatt zajlik le, márpedig ez a biztonságos előzés záloga. A jó autó magabiztossá teszi a vezetőt, ez olyan. Városban pedig tényleg közbotrány, amit egy Panda 100HP-vel előadhatunk: király motor, jó váltó, feszes futómű, közvetlen kormány, erős fék. Hamar oldódnak a gátlások, és hiába tartja az ember veszedelmes taplóságnak a sávok közti cikázást, a 100HP játszi könnyedséggel visz a bűnbe.

Elpörög 7000-ig, ott szabályoz le, de úgy 4-től 7-ig egyenletesen, csak persze emelkedő hangmagasságon húz, és a vége se olyan, hogy jaj istenem elpusztulok, inkább csak afféle oké barátom, értem én, hogy élvezed, de máskor nyugodtan válts csak el 5500-6000-nél.

A féke elsőre ijesztően harapós, amolyan kicsit rálépünk és már le is stukkoltuk a kormányt stílusban. Gyanakodtam is, hogy csak olyan lesz ez is, mint a egyébként igen kellemes Lancia Libráé: amikor nem kéne, pitbull, amikor meg 120-ról lassítanánk egy nagyot, semmi hatás. A Panda 100 féke szerencsére sztrádatempónál is megbízható, és a négy tárcsa miatt nem is fárad, ha több nagyot satuzunk egymás után. Egyébként sajnos meg kell szokni a simogatást, és bármennyire kívánná a boy racer-vér, nem tudunk kikuplungolva beesni a kanyarba, jobb talpcsonttal fékezni és spiccel finoman gázfröccsöt adni, mert abból - mármint a fékezésből - nem jöhet ki más, mint hogy lefejeljük a kormányt.

Még apró okosságok is jutottak bele. A szélvédőre ablaktörlő nélkül is nyomhatjuk a vizet, hogy egy húzás se legyen száraz. A hifi nem hallgat el, ha levettük a gyújtást, de beállítástól függően 10-20-30 perc után automatikusan kikapcsol. A biztonsági övre nem figyelmeztet, de ha valaki megszokta, úgyis beköti, ha meg akkora agya van, mint Győzikének, úgyis levágja késsel a csatot, hogy a fémet a csatlakozóba dugva elhallgattassa a bimbammolást.

Fiat Panda 100HP - 2006

Az ára pedig jó: hárommillió. Még az is lehet, hogy jobb az ár-érték aránya, mint tegnapi csoporttesztünk fél kategóriával nagyobb versenyzőinek. A felszereltség ezen az áron igen méltányos. Klíma, villanyablak elöl, bőrkörmány és váltógomb, CD-s rádió, alufelni, spoilerecskék, meg persze vidámság, stílus, lélek.


Fiat Panda 2006 100 Hp Fiat Panda 2006 100 Hp

A Totalcar értékelése:

Ha a jelenlegi, bevezetõ akciós árból indulunk ki, még jó vétel is. Az említett apró hibák miatt fél csillag levonás mindenképpen jár, de négynél kevesebbet nem adhatok. Rég éreztem ilyet hárommilliós autónál: kéne!

Népítélet:

  • Kényelem
  • Teljesítmény
  • Megbízhatóság
  • Szerviztapasztalat
  • Fenntartási költség
  • Ennyire szerette

Címkék:

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Megszületett a legszebb BMW?

Megszületett a legszebb BMW?
Nem akármilyen világpremier ez. Ilyen az, ha
a németek visszafogottsága találkozik az olasz formatervezők temperamentumával.

Itt az új holland sportautó

Az új csúcs sportautó-márka megérkezett. Hosszú fejlesztés után megmutatták végre a Sarthét.

Teszt MZ-vel csak király lehetsz

A banántankos tárcsafékes, Istenem, hány motoros álma volt! Használható az MZ a mai forgalomban?

Technika Ha béna vagy, sokba lesz. Nagyon

Jéggolyók is okozhatnak turbóhalált, de általában
a kenés hiánya öli meg az érzékeny szerkezetet.
Mit tegyünk, hogy ez velünk ne történjen meg?

Robogóval is lehet tetű napod

Ez nagyon szarul kezdődik: Kőbajker elindult
a Mopedrallyra a Fossal.

Formula–1-es kiadás a Twingóhoz