Fallikus szimbólum

2005.07.20. 09:21

Adatlap Mercedes-Benz Slk 200 Komp - 2004

  • 1795 cm3-es,soros 4 hengeres benzines
  • 163 LE @ 5500 rpm
  • 240 Nm @ 3000 rpm
  • 6 seb. kézi
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    7.9 másodperc
  • Végsebesség:
    228 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    8.7 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    12.6 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    6.5 l/100km
  • 11 105 000 Ft
- Öregem, állat, vidd el egy körre, képzeld, ez teljesen jó! - mondom a Karottának.
- Gondoltam, hogy ez lesz, érdekel is, csak most sajnos nagy erőkkel dolgozom a Nissan tönkretételén - így ő. De miért olyan csodálatos, hogy lelkesedünk egy Mercedesért?

Sportos Mercedesből kaptam már egyszer ízelítőt , a helyszínen valamelyest lelkes is voltam, de az utóíze nem volt valami frenetikus. A CL pontosan azt a koncepciót testesítette meg, amit a legkevésbé tolerálok az autógyártásban; az öncélú számháborút és a vezető elszigetelését az úttól. 600 lóerős, 800 newtonméteres szuperkád, egy Boeing 747-es hajtóművéből átalakított jakuzzival.


SLK, az betűszó, ami a Mercedesnél értelmes dolgokat szokott jelenteni, bár egyik-másik rövidítés értelmezésébe néha még a szakértők is belezavarodnak. S, mint sport vagy sportlich L, mint leicht, vagyis könnyű, K, mint kurz, azaz rövid. 29 centivel rövidítették a C osztály padlólemezét, ami már közelebb van az A Klasse tengelytávjához (2423 mm). Mindez előrevetíti, hogy egyszer elsőkerék-hajtású sportmercedes is lesz. Pénzt keresni a Mercedesnek sincs ellenére, úgyhogy ez talán be is következik, és pl. a CDI Sportkupé ismeretében nem is lesz akkora tragédia.

A merdzsós túlzások kedvelői se ácsorognak majd a szalonokban tanácstalanul, ott lesz nekik az 5,5 literes V8-as AMG a maga tök fölösleges 362 lóerejével, a folyamatos birkózómeccs a 700 Nm nyomaték és az ESP között nyilván még egy olimpiai döntőben is megállná a helyét.

Az előző SLK árát ránézésre elég jól be lehetett lőni. Ez most úgy nézz ki, hogy határozottan hátrahőköltem, amikor megláttam: csak 11 millió?! Retró, amitől ma már senki nem ugrik hátast, de a Mercedes jól csinálta: a saját történelmi formavilágát és a szupersport-jelen elemeit dolgozta össze.

Első generáció

Ritka egy csótány volt, mondanám szívem szerint az SLK első generációjára. Ostoba tekintet, idomtalan alkat, élénksárgában még kinéz valahogy, de az egyes egyedül az élénksárga érdeme.

Másoknak viszont tetszett, és mint a nyitható merev tető-reneszánsz elindítója nem is érdemtelenül adtak el belőle világszerte háromszázezer példányt. Talán a motorháztető kis párhuzamos domborításai enyhítették egy kicsit a sivárságot, ami a középkori koreai autók, vagy jó, egyes korai Lexusok formájára emlékeztet. Nagy az előrelépés.


A Mercedes marketingeseinek Nyugaton is van problémájuk a vevőkörrel. Az egyik imidzsprobléma, hogy a Mercedes hagyományosan az idősebbek autója. Az SLK első generációjával viszont az volt a baj, hogy túl sok nő vette, Amerikában pl. 52%. A gyár egyértelműen kijelölte a célt: az új SLK vevőkörébe 60% férfi kell, a többi lehet nő, transznemű vagy akár bagoly is. Ha ugyanis sok a női fogyasztó, az betehet a terméknek egy olyan piacon, ahol a nők is szívesebben vásárolnak férfias imidzset sugárzó árucikket.


A formatervezők pedig nem hagyták magukat, és az autó meghatározó dizájnelemévé a motorháztetőn végigívelő gigabránert tették. Szinte látom elégedetten kárörvendő mosolyukat: "na, most nőiautózzatok, gyökerek!" Az illető, számomra kétértelmű elem persze az eredeti szándék szerint a McLaren-Mercedes Forma 1-es autójának orrát akarja szimbolizálni, de én nem nézek Forma 1-et.

A piac egyik legjobb formája - egyenesen lélegzetelállító. Az orr ugye, a már tárgyalt két konnotatív vonatkozás mellett leginkább mégis szupersportautós, klasszikus roadsteres, késhegynyi retróval utalva a régi szép SL-ekre. Az orrával egyszerűen nem tudok betelni, és a járókelők se - a hímtagon kívül a hűtőrács és a motorháztető két oldalának domborítása sikerült a legjobban; ménkü sok ék egy rakáson.


Oldalról is ék, kicsit talán Alfa GTV-sen, ami egyáltalán nem baj, és egyedül a hátulja osztja meg az embereket. Sokak szerint cicás, amiben lehet valami igazság, de nem csinálhattak ennek is olyan agresszor fart, mint az SL-nek, mert akkor végképp ki venne 50 millióért Mercedes roadstert?

Agresszív, de nem tahó, vidám, de nem cicás, és több megatonnányi színpadi jelenléttel bír: hiába megy az ember normális tempóban a belső sávban, úgy húzódnak félre az autók, mintha egy Ferrari közelítene 300-zal. És ez az első Mercedes, amiből nem bocsánatkérő arckifejezéssel szállok ki, "nem az enyém, tesztautó" feliratú pólóban, hanem valahogy el tudnám képzelni magam egy ilyenben. Elképesztő.


A torziós merevséget az elődmodellhez képest 46 százalékkal növelték, mégse lesz tőle guruló banki széfre emlékeztető a vezetési élmény, ami miatt annak idején úgy viszolyogtam a CL-től. Jól fest ezekkel az alacsony profilú gumikkal, de a Virsligumi Felszabadítási Front ügyvivőjeként le kell szögeznem, hogy a sportos futómű simán elbírna valami testesebb abroncsot. És amilyen retró az SLK orra, a dizájnnak se ártana.

Szeretem én a Mercedes belsőket, és egy-egy tesztautó-hétre a Mercedes-hangulatot is, az elefántcsonttornyot, ahol semmi bajunk nem eshet, a világ keservei nem hatolnak el hozzánk, és már a koldus se zaklat, mert tudja, hogy a merdzsós nem az a kimondott Bob Geldof. Mercedesben az ember elkerülhetetlenül német iparmágnásnak érzi magát, aki nem feltétlenül a háborún szedte meg magát, de azért az is benne volt. Viszont azt már megúsztuk, akkor bajunk már nem eshet.

A Baader-Meinhof csoport


A kapitalizmusellenes bandák úgy támadták a bankrendszert, hogy bankokat raboltak ki, és közben embereket öltek. Ezért többen már 1972-ben börtönbe kerültek. A Vörös Hadsereg Frakció (RAF - Rote Armee Fraktion) egyre brutálisabb akciókkal próbálta elérni börtönben ülő vezetőinek szabadon bocsátását. 1972.06.02-án az NSZK-ban letartóztatják a Baader-Meinhof csoport több tagját.

Több szempontból is szimbolikus volt a Német Gyáriparosok Szövetsége elnökének elrablása és meggyilkolása. A zavaros kommunista eszmék jegyében egyrészt az "állammonopolista kapitalizmus rendszerére" akartak csapást mérni, másrészt bizonyítani, hogy a nyugatnémet szociális piacgazdaság védtelen a terrorizmussal szemben. Az is fontos szempont volt, Hans-Martin Schleyer annak idején tagja volt az SS-nek, és azon iparmágnások közé tartozott, akiknek sokak szerint nem lett volna szabad megúsznia.

1977-ben egy Lufthansa gépet térítettek Mogadishuba, furcsa módon palesztin terroristák, akik azonban az RAF-vezetők szabadon bocsátását követelték. A német különleges alakulatok azonban bravúros akcióban szabadították ki a túszokat, úgy, hogy csak a három terrorista halt meg. Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Jan-Carl Raspe pedig öngyilkosságot követett el a börtönben. Ulrike Meinhof depressziója már az előző évben annyira elhatalmasodott, hogy 1976 májusában, anyák napján egy szétcincált törülköző szálaiból font kötéllel felakasztotta magát.

A Baader-Meinhof csoport Frankenstein-jellegű utóélete, hogy Ulrike Meinhof agyát a temetéskor visszatartották. Az egykori újságírónőn ugyanis a 60-as években agydaganat-műtétet hajtottak végre, és a terrorista egyik lánya azt állította, hogy Bernard Bogerts professzor azt akarja megvizsgálni, láthatók-e az agyon olyan elváltozások, melyek arra utalnának, hogy a műtét miatt lett terrorista.

Az agy később sem került elő, egyes források szerint helyhiány miatt "leselejtezték", mások szerint még megvan valahol, mert a megsemmisítésről hivatalos irat nem született.

A Baader-Meinhof csoport autós vonatkozása, hogy a német monopoltőkére mért mellékcsapásként a bankrablások utáni menekülésre is nagyszerű Alfákkal jártak.