Épp most jönnek vissza a kamionok, lassan véget ér a verseny. Alapvetően két meghatározó élményről tudok beszámolni. Az egyik, hogy akárcsak a raliban iszonyatos különbség van az élmenők és az utánuk jövők között. A jobbak tényleg elképesztő tempóban döngetnek át az ember látómezőjén, a gyengébbek meg öblögetik a gázt, elfinomkodják a kanyarokat. Bocsánat, de minek az ilyen alá soktízmilliós vas?
<o:p>
</o:p>
A másik, hogy ez hatványozottan igaz a teherautókra. Amikor egy ilyen soktonnás monstrumot úgy elengednek, hogy hadd menjen, az monumentális látvány, leírni nehéz. Számomra egyébként megdöbbentően kevés néző van, raliversenyen ennél sokkal többen szoktak lenni.
<o:p>
</o:p>
Beszélgettem a célban a pályabírókkal, személyi sérüléssel járó baleset tudomásuk szerint nem történt. Az egyik kamionos a rajt után majdnem lesodródott a nézők közé, de aztán összeszedte a gépet. Palik László felborult, de nem sérült meg senki. „Itt majd lehet látni, ahogyan kihúzzák Palikot?” –kérdezi egy hölgy. „Igen, de csak a végén.” „Kár.” A pályabírók elmondták, hogy igencsak megtizedelődött a mezőny, az autók jó része nem bírta műszakilag a pályát.
<o:p>
</o:p>
Most indulok Romániába. Este a szállodából felteszem a ma készült képeket, meg ha sikerül videót is.
<o:p>
</o:p>
Lapzárta után húzták el mellettem Palik László Nissanját. Hát kicsit körbe van törve az tény, ki lehetne kalapálni, csak hát holnap Romániában kéne lenni….




