Ez a szuper-áramvonalas VW az idén negyven éves
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ami régi, az automatikusan rossz, elavult vacak, pedig ez nem mindig van így. Ezt bizonyítja ez a Volkswagen együléses rekordautója, az ARVW is, amely 1980-ban a világ legkisebb légellenállású járműve volt, és valószínűleg most is ott van a legjobbak között.
A szárny nélküli repülőgépforma szenzációs légellenállási együtthatója 0,15, ami 1980-ban azért nagyobb dolognak számított, mint manapság. Akkoriban 0,4 feletti értékek voltak gyakoriak a szériamodelleken, ma már bőven 0,3 alatt járunk, sőt, a legjobb érték, amivel a Mercedes dicsekszik az A osztály kapcsán, 0,22.
Az ARVW esetében persze nem kellett kompromisszumokat kötni a használhatóság érdekében, tükrök, ajtók, ablaktörlők és kilincsek nélkül pedig könnyebb áramvonalas formát készíteni. A minimális hasmagasság is sokat segít, bár az autó orrán a hűtőnyílás nyilván rontott valamelyest az áramlási képen.
A jármű, bár részben nyilván kutatási célokat is szolgált, elsősorban sebességi rekorddöntésre készült: a dízelmotoros rekordot igyekeztek megdönteni vele. Így kerülhetett bele a VW LT 2,4 literes turbódízel motorjának egy növelt teljesítményű változata. A 179 lóerő csúcsteljesítmény a hosszú soros hathengeresből ma már szinte viccesen hangzik, viszont ebben a testben ennyi erő is csodákra volt képes. A Nardo pályán a tesztelés első órájában 355 km/h-s sebességet értek el vele – a volánnál Keke Rosberggel, a későbbi Formula 1-es világbajnokkal – később pedig 362,07 km/h-s csúcssebességig gyorsult az ARVW.
A kísérleti gépből kettő készült, ma mindkettő kiállítási darab: az egyiket a VW saját gyűjteményében találjuk, a másik a Rigai Autómúzeum tulajdonában van.
Ennyire alacsony légellenállású Volkswagen azóta sem készült, de az elmúlt évtizedekben több, hasonló elvek alapján épített autót is bemutatott a cég, amelyeknél a hangsúly a nagy sebességről az alacsony fogyasztásra került át.
Már az ARVW is elég takarékosnak mondható, mivel 250 km/h-s sebesség mellett 6 liter gázolajjal elment 100 km-t, a 2002-ben bemutatott egyliteres tanulmányt viszont, ahogy a neve is mutatja, arra tervezték, hogy mindössze egy litert elégetve tehessen meg 100 km-t. A rövidebb és magasabb autó egy kicsit gyengébb, 0,159-es légellenállási tényezőjű burkolatot kapott, egyhengeres, 300 köbcentis, 8,4 lóerős dízelmotor hajtotta, és üresen csupán 290 kilogrammot nyomott.
A szupertakarékos autó sok éves fejlesztés után korlátozott gyártásba is került: a tágasabb és nehezebb, de még mindig igen kis homlokfelületű és légellenállású XL1-esből 200-at adtak el 2013 és 2016 között, 111 ezer eurós darabonkénti áron. Itt a forma hatékonysága tovább romlott a formatervnek és a számos kiálló részletnek köszönhetően, de a 0,189-es légellenállási együttható még mindig kifejezetten alacsonynak számított, és számít ma is.
