Még nem egészen világos, hogy kiknek szánja a VW cseh leányvállalata
ötödik modelljét.
A négyéves fejlesztési idő kissé hosszúnak tűnhet, de a Skodának jó
oka volt a késlekedésre. A Yetihez ugyanis nem voltak meg a megfelelő
műszaki alapok. A
Fabia bázisára nem
akartak még egy szabadidő-autót építeni - arra ott van a
Roomster, amelyből
hamarosan elkészül a magasított, terepjáró-fazonú változat is -, a
VW Tiguan és az
Audi Q5-ös
padlólemezét viszont nem használhatták, mivel túl drága lett volna.
Végül az
Octavia
lerövidített platformjára esett a választás: erre eléggé tágas autót
lehet építeni, kellőképpen olcsón.
A formaterven keveset változtattak: megmaradt a szögletes, magas
utascella, a B-oszlop kivételével feketével burkolt ajtóoszlopok és a
jellegzetes orrkialakítás is, a fényszórók sarkában elhelyezett kisebb
kerek lámpákkal. Az összkép az arányok eltolódása miatt mégis más: míg
a tanulmány fürge, mokány kisautónak tűnt, addig a szériagyártásra
szánt Yeti jóval nagyobb darab, nehézkesebb autó benyomását kelti. Ez
azonban csak a látszat: 4,2 méteres hosszával a hobbiterepjáró
rövidebb, mint az Octavia, így a kompakt szabadidő-autók mezőnyében
kifejezetten kicsinek számít. Ennek ellenére eléggé tágas belső teret
ígér: a csomagtartóba lehajtott ülésekkel 1,76 köbméternyi tárgy fér,
több, mint akár a
Golf Plusba.
A Yeti összesen ötféle motorral lesz elérhető. A benzines
alapváltozatba, amely csak elsőkerék-hajtású lehet, az új, 1,2 literes,
105 lóerős TSI turbómotor kerül, amelyet az új Polóban is most mutatnak
be. Az Auditól származó 1,8 literes, 160 lóerős turbómotor a másik
választási lehetőség, ha valaki a benzines modellekhez ragaszkodik -
ehhez már összkerékhajtás is jár. A dízelmotor-választékot háromféle
kétliteres TDI motor alkotja: egy 110, egy 140 és egy 170 lóerős. A
leggyengébb két- és négykerék-hajtással is elérhető lesz, a többihez
mindenképp jár az összkerékhajtás. Agyonkomplikált
terepjáró-hajtásláncról persze szó sincs, a Yetibe is ugyanazt a
Haldex-kuplungos rendszert építik, amely a többi összkerékhajtású
Skodában is szolgál, azaz csak akkor kezdenek hajtani a hátsó kerekek,
ha az elsők már csúszni kezdtek.
A Yetit igazából nehéz hová tenni: nagy kerekű, magas, de viszonylag
rövid kombiféleség, némi terepjáró képességgel. Rossz kelet-európai
utakra vagy telekre járni tökéletes lehetne, de a motorválaszték láttán
az az érzésünk, hogy nem lesz igazán olcsó. Ugyanakkor nem egy
felvágásra alkalmas jármű - annál sokkal józanabb a külseje, és
jaszkarizni amúgy is jobban lehet egy Tiguannal. Mindenesetre az idén a
kereskedésekbe kerül, így rövidesen kiderül, hogy a Skoda valóban
megtalált-e egy kiaknázatlan piaci rést, vagy újabb válasz született
egy fel nem tett kérdésre.
További cikkeink
