Majdnem mindenkinek van jó vagy rossz emléke vele kapcsolatban, és
való igaz, kevés olyan autó típus létezik, amely ennyi gúny és
élcelődés tárgya lett volna. Viszont sokunknak ez volt az egyetlen vagy
első kocsija .Mára szinte teljesen eltűntek az utakról, mivel a
Zaporozsec sohasem volt a minőség megtestesítője, ezért is szeretnénk
ennek az elfeledett típusnak emléket állítani.
Forgassuk vissza az idő kerekét egészen az ötvenes évek elejéig.
Ugyanis ekkor született meg az elhatározás a szovjet vezetőség fejében
egy új típus kifejlesztésére. Ebben az időben csak a Moszkvics gyár
készített kisebb kategóriás autókat, ami meg a háború előttről maradt,
már elavult volt. Ekkor született a döntés, hogy a szovjet ipar
gyártson egy
kis fogyasztású, olcsó, könnyen karbantartható autót. Összeült
az akkori négy nagy gyár tervezőbrigádja, hogy elkészítsék a
prototípust.
A fejlesztő mérnökök a szovjet járműipari intézettől (NAMI), a
Moszkvics gyártól, az izsevszki és szerpuhovi gyárból kerültek ki.A
tervezőcsapat élén a NAMI fejlesztőmérnöke, Jurij Dolmatovszkij
állt.1955-ben jelent meg az első prototípus a
NAMI-013, egy egyterű kisautó léghűtéses farmotorral. Közben
izsevszkben is készült egy autó, egy önhordó karosszériás, léghűtéses
boxermotorral felszerelt, a Moszkvicsoknál rövidebb prototípus. Neve
Bjelka(Mókus) A-50.Teljesítménye 20LE, súlya 550kg.Ebból a típusból
egyébként 57-ben készült egy gázturbinás változat is, de
sorozatgyártásra nem került egyik változat sem. Végül is az első
sikeres darab első példányai a Moszkvics gyárból kerültek ki
MZMA-444-es néven, 1958 végén.
 |
|
| |
|
Aztán nagylendületet vett a Zaporozsec gyártása, ugyanis négy év
fejlesztés után ideje volt egy életképes autót piacra dobni. Így
gondolta ezt az akkori vezetés is, kijelölték az új gyár helyét, és
megkezdődött a sorozatgyártás. Persze a tervezgetés sem maradt abba,
mert több próba típus is napvilágra került. Volt köztük 745ccm-es boxer
motoros, és 650 ccm-es, szintén boxer változat is. Az MZMA 444-es
próbái tovább folytak, a gyár felkészült a gyártásra
Zaporozsjéban.Innen kapta a nevét a Zaporozsec. Ez a gyár egyébként
mezőgazdasági gépek készítésével foglalkozott akkoriban.
1960-ban gördült le az első Zaz 965-ös.
| |
|
|
|
748 ccm-es motorja 23Le teljesített. Végsebessége 95 km/h,
fogyasztása 5.5l/100km. Ez a kocsi már nem boxer motorral készült,
ugyanis ez a motorelrendezés igen megnehezítette a karbantartást. A
kocsik minősége persze jó orosz szokás szerint elég rossz volt, ezen
sokszor csak az otthoni sufni-tuning tudott segíteni. 1961-ben röppent
fel a hír egy újabb típusról. Ez volt a 966-os, ami teljesen
különbözött az elődjétől. Nagyobb, jobb kilátást biztosító karosszéria,
és nagyobb, 887ccm-es motor jellemezte ezt a típust.
| |
|
| |
|
Közben 1965-ben itthon is bemutatták a 965-öst, de nem igazán volt
sikere az új 408-as Moszkvics és 601-es Trabant mellett, mindenki az új
966-ost várta.
A KERMI nem is engedélyezte a 965-ös magyarországi
forgalmazását, minőségi kifogásokra hivatkozva. Ez az oka, hogy
hazánkban nem találni ezt a típust, csak igen elvétve. 1967-ben jelent
meg a BNV-n a 966-os és júliusban meg is indult a sorozatgyártás. A
kocsi 887ccm-es, 30LE,100km/h végsebességre volt képes 6 literes
fogyasztással. Kicsit hasonlított az NSU gyár Prinz típusára de ilyet
már tapasztalhatott az ember, pl. a Moszkvicsoknál is. A kocsik
minősége most sem volt valami nagyszerű,a belgák, pl. Renault motorral
szerelték fel a kocsikat, amiket Yalta néven forgalmaztak.
Nyugaton azonban soha nem lett olyan népszerű a zapi, mint a
Moszkvics vagy a Volga. A 966-osokba épített 887ccm-es motorra is sok
panasz érkezett azok erőtlen volta miatt. Ezért a gyár 69-től
1197ccm-es 40 lovas erőforrásokat alkalmazott a kocsikban. Hazánkban
1970-ben tűntek fel az első 966-osok, de nem igazán sok talált gazdára,
miközben a gyárban
1971-re elkészült az egymilliomodik Zaporozsec is. Közben a
szomszédos Ausztriában is elkezdték forgalmazni a márkát Eliette néven.
A minőségi problémák továbbra is végigkísérték a kocsikat, nálunk is
sok tulajdonos szerelte hétvégenként kedvencét.
A silányul összerakott autókat a gyenge tömítettség, a laza
csavarok, az alvázvédelem hiánya miatt nemigen szerették meg
Magyarországon. 1972 -ig nem sok minden történt, az autók továbbra is
változatlan minőségben kerültek piacra, emiatt a magyarországi
forgalmazás is több hónapig szünetelt. 1972 júliusában jelent meg a
988-as típus.
| |
|
|
|
Sok mindent nem változtattak rajta, a motor ugyanaz maradt, eltűnt a
homlokfal krómozott díszrácsa, helyére krómozott ''bajuszt'' tettek. Az
indexek a fényszórók alá kerültek, modernebb műszereket és váltót
kapott. A minőségen is sokat javítottak,
kevesebb panasz érkezett ezután a forgalmazókhoz. Javítottak a
tömítéseken, a belső zajszintet csökkentették, kevesebb rugó és
féltengelytörés jellemezte ezután az új 968-ast. Az új radiálgumik is
sokat javítottak az amúgy igen szélérzékeny autón. 1973-ban új motort
kapott a típus, neve ezután 968A-lett.
| |
|
| |
|
Ez a motor 45 lőerőt teljesített, és közel 130km/órás végsebességet
biztosított a vezető számára. Hengerűrtartalma ugyanúgy 1196ccm maradt.
A belső műszereket is újakra cserélték, végre olaj hőmérőt is kapott a
kocsi.1976-ban megint változtattak az autón, megjelent a 968M
típus.
Változások:
új lökhárító, 50 lóerős motor, más hátsó lámpák, Lada porlasztó.
A homlokfalról eltűnt a bajusz, és a jellegzetes oldalsó "kopoltyúk"
is. Ez a fejlesztés azonban már nem tudta megmenteni a gyárat a
csődtől. A minőséggel kapcsolatos nemtörődömség, a jelentéktelen
módosítások mind megbosszulták magukat. A gyár hosszú időre eltűnt a
piacról bár az utóbbi évek talán hozhatnak némi reményt. Tavria néven
történnek manapság erőtlen próbálkozások a gyár részéről, azonban a
jövő dönti el, hogy ez a típus talpon tud-e maradni a mai kemény
piacon.
| |
|
|
|
Magyarországon 1970 és 1982 között 22 000 darab Zaporozsec
talált gazdára. Ennek ellenére elég kicsi a máig fennmaradt állomány. A
965-ös típusból egy-két darab lehet még, a 966-osok esetében sem sokkal
jobb a helyzet, kettő működő darabról tudunk: az egyik a szerzőé, a
másik a Zaporozsec klub elnöké. A 968-as típusból van a legtöbb
fennmaradt példány, ezek zöme 1975-80 közöttiek.
