hirdetés

	A Laurin-Klement Rt, amely egy idôben a Fiatot is képviselte közvetlenül a szétválás után ilyen levélpapírt használt.

A Magyar Automobil Klub megalakulása után
néhány hónappal, 1901 májusában indult a Magyar Athlétikai Club
hivatalos lapja, a Sportkedvelô. A
pazar kiállítású folyóirat sajnos csak az év végéig
létezett, de külön rovatban számolt be az automobilizmus
eseményeirôl.

Ezt megelőzően a napilapok elszórt szenzációízű
hírein túl csupán néhány sportújság (Magyar Sportlap, Sport-Világ,
Herkules, Magyar Kerékpáros- és Athlétikai Lap) foglalkozott az új
közlekedési módozattal. Az első autókiállításra viszont mindenki
felfigyelt és tekintélyes műszaki lapok, mint a Technológiai Lapok
is többoldalas riportot szenteltek a show-nak.

Az Automobil című szaklap alapítási okirata.

A Magyar Automobil Klub a Sportkedvelő
megszűnése után ideiglenesen hivatalos közlöny nélkül maradt. Az
1903-ban megindult Nemzeti Sport, amely a Sportkedvelő utódjának
tekinthető a rengeteg sportegyesület közleményei mellett az
autóklub számára is biztosított helyet.
Az autósrovat vezetője Cserépy Arzén volt. E regényes nevű
fiatalember késôbb kanyargós karriert futott be: színész majd
filmrendezô lett Németorszgában az elsô világháború után. Rokonaira
Kanadában sikerült rábukkanni.

Cserépy Arzén és a Nemzeti Sport kiadója,
Sándor Gyula 1905-ben kiváltak a lap kötelékébôl, hogy a Magyar
Automobil Klub számára létrehozzák annak elsô önálló magazinját: a
Magyar Automobil Újságot.
A kísérlet nem járt sikerrel, két év után a klub visszatért
a Nemzeti Sporthoz, amely saját autós rovatát fejlesztette önálló
melléklappá. Az Automobil címet viselô újság e korai autóslapok
legnívósabbja. Munkatársai között az akkori autósélet kiválóságait,
mint Friedrich Nándor, Lindner Ernő, Csonka János, gr. Zichy Béla
Rezső találjuk. Versenyriportjai nemzetközi szintet is
megütöttek.

Az autósok mellett a motorkerékpárosok is igyekeztek összefogni. A
mozgalmat Král Sándor, egy katonatiszt vezette aki 1904-ben az
Aeronauta című légügyi magazinban tette közzé először felhívását. Az
1906-ban megalakult Magyar Motorkerékpáros Szövetség leginkább
kirándulások szervezésével hívta fel magára a figyelmet, de rövid
működés után kiderült, hogy az autóklub jobb érdekérvényesítési
képességével szemben tehetetlenek.

Az egyik legismertebb korai járműkereskedô, Fényi Béla levépapírja a városligeti Kerékpáriskolával és az általa képviselt Peugeot automobilokkal.

Mindkét egyesület a sport révén próbálta
népszerűsíteni az autót illetve a motorkerékpárt. Ez a '10-es
évekig leginkább
kedélyes kirándulásokat és virágkorzókat jelentett. Utóbbin
díszes köntösbe öltöztetett automobilok parádéztak Budapest utcáin.

A kirándulásokon megjelenő automobilok igen
tarka képet mutattak. Ez jórészt annak volt köszönhető, hogy a
legtöbben saját maguk hozták be a nekik tetsző járművet külföldről.
Ennek ellenére
egyre többen vágtak bele az autókereskedelem nehéz
mesterségébe. Az 1890-es évek végén Fényi Béla, a Schember-féle
osztrák mérleggyár hazai képviseletének agilis igazgatója
megszerezte a francia Peugeot képviseletet.

A Városligetben évek óta működtetett egy kerékpáriskolát és itt
kaptak helyet a három- és négykerekű motoros járművek is. Fényi
kapcsolatai révén elég sok mindent el tudott érni, így e városligeti
helyiség adott otthont
az első autós vizsgának 1901-ben, illetve a közületek
iparvédelmi törvény és ütőképes autógyárak híján a Peugeot gyártmányait
részesítették előnyben.

	Autós túra, 1908.

Fényi mellett egy gazdag és lószerető ügyvéd,
Bárdi József is megpróbálkozott automobilokkal. Kezdetben ô is
inkább a kerékpárokat favorizálta, de az apró lépések taktikáját
követve egyre több autóalkatrészt is tartott, majd az első
világháború kitörése előtt pár évvel már
komplett automobilok is megjelentek kirakatában. Az úttörők
között érdemes megemlíteni Herskovits Ignácot, akit leginkább a
Skoda elsô hazai képviselôjeként ismernek, dacára annak, hogy már a
századfordulón megnyílt a József körút és a Rákóczi út sarkán
autókereskedése.

Francia márkák után 1907-ben nyergelt át a
Skoda elődjére, a Laurin-Klementre. Nagyjából 1905-re tehető az
autókereskedelem első "boom"-ja. A második magyar autókiállítás
után ugyanis hirtelen mindenki külföldi autóslapokat kezdett
böngészni. Egy idő után a hírekben
Európa szinte összes neves autógyártója feltűnt, mint amely
hazai képviselettel bír, de az ismeretlenebb cégek sem maradtak
ki.

Az 1904-es virágkorzó végállomása a Lóversenypályán.

A hangzatos
"Angol gépkülönlegességek vállalata" a skót Arrol-Johnstont
mutatta be a magyar publikumnak, Löwinger József varrógépüzlete
pedig a brit Strike-t. Reimann Gyula az Autóklub főtitkára a
francia Renault-t pátyolgatta. A Monarchia hadseregében is használt
Oldsmobile sem maradt sokáig budapesti lerakat nélkül.

1908. végén jelent meg az első komoly magyar
gyártmányú vetélytárs, amikor Aradon megalakult az első
kifejezetten automobilok gyártására szakosodott vállalat, a Magyar
Automobilgyár Rt (Arad).