Reszkessetek betörők! | Totalcar

Reszkessetek betörők!

Az autó utasterébe a tolvajszakma Kiváló Mestereinek is csak az ajtón vagy az ablakon keresztül vezet az út. A leggyakoribb bejutási módszerek az üvegtörés illetve a zárkihúzás. Szerencsére van védelem.

hifi-tuning

Közzétéve: 2001. 04. 25. 12:04

Közzétéve: 2001. 04. 25. 12:04

 
 
 
   

Tarnai Vilmos úgy ül le a héten a
lottósorsolást hallgatni, hogy eleve negyedmillió mínuszból indul.
Nem, nem ennyiért vett lottószelvényt, csak amíg beugrott a kis
lakótelepi lottózóba,
valaki feltörte cascótlan Mazdáját és kitépte belőle a
magnót. A szétbarmolt ajtózár pótlása, a bal első ajtó egyengetése
és újrafényezése, meg persze egy új magnó ára majdhogynem egy
négytalálatos nyereménnyel vetekszik.


Miközben Magyarországon az autólopások száma
riasztó, az autófeltöréseké úgyszólván tragikus. Aki az utastérben
hagyja milliókat rejtő aktatáskát, az ilyenre vonatkozik az
aki hülye, haljon meg- népi igazság. Autóhifinket,
légzsákunkat és egyéb, a rosszlelkűek számára kívánatos, ugyanakkor
az autó szerves részét képző cuccunkat mégsem cipelhetjük mindig
magunkkal.

 
 
 
 

Ha fejet is hajtunk az autótolvaj szakma Kiváló
Mestereinek kreativitása előtt, látnunk kell, hogy az autó
utasterébe csakis
az ajtón vagy az ablakon keresztül vezet az út. A
leggyakoribb bejutási módszerek az üvegtörés illetve a zárkihúzás.
Szerencsére van védelem.


A zárkihúzás ellen például az a legjobb
gyógyír, ha nincs is zár. A szaknyelv a zárak
ledugózásának hívja azt a műveletet, amikor az ajtókból
kiszerelik a zárszerkezetet és a kulcslyukat egy alkalmas tárggyal
fedik le. Esztétika és praktikum randevúja.

 
 
 
   

A műveletnek csak előnyei vannak. Először is, a
legtöbb biztonsági berendezéshez képest hallatlanul olcsó. Két ajtó
dugótlanítása a
Buzna Kft-nél 6 és 10 ezer
forint között van. Másodszor, könnyen visszacsinálható, mondjuk
autóeladás előtt, ha a reménybeli vevő bizarrnak találná
a zár nélküli kocsi ötletét (egyébként nem szokták).
Harmadrészt az autólopások egy elterjedt módszere ellen is védelmet
nyújt: a kihúzott zárszerkezet alapján a slusszkulcs elkészítése a
tolvajiskola alsó tagozatán kötelező házi feladat.


A ledugózás a megmaradó zárak vizsgálatával és
karbantartásával kezdődik. A távirányítós központi zárnak
százszázalékosan megbízhatóan kell működnie, és vészhelyzet esetén
a csomagtartó zárjának is gond nélkül kell funkcionálnia: ha
hátulról kell is
bekúszni az autóba, még mindig jobb, mintha a távirányító
elemének kimerülésekor ott ácsorognánk tanácstalanul az autó
mellett. Ha valakinek 10 év alatti gyermeke van, még örülni is fog,
hogy ilyen kalandos módon segíthet a mamának/papának.

 
 
 
 

Megjegyzendő, hogy ha a csomagtartó zárjának
egy lamelláját eltávolít(tat)juk, a gyári kulccsal továbbra is
nyitható marad, de az esetlegesen arról másolt kulcs már nem fogja
indítani az autót.


A zárak kiszereléséhez lebontják az
ajtókárpitot, majd hátulról kihúzzák a zárszerkezetet. A
kulcslyukra többféle dugó közül lehet választani; nagy
valószínűséggel találunk olyan cuccot, ami
méretében, színében és formájában esztétikusan helyettesíti
a zárat. A lefényképezett autóhoz például pontosan passzolt az
egyik design, még a gyári, fényezett kulcskarikát is fel lehetett
rá pattintani.

 
 
 
   

Az üvegek fóliázása attól kímél meg, hogy egy
esetleges ablakbetörés után hónapokig takaríthassuk az
üvegcserepeket. Akinek volt már ilyen örömben része, az tudja miről
beszélek. A speciális
betörésvédő fóliák nem engedik széthullani az összetört
ablakot, az továbbra is a helyén marad, így ha az utastérbe jutás
nem is lehetetlen, de meglehetősen macerás. Egy személyautó
körbefóliázása 20-40 ezer forint körüli összeg, és ennyi pénzért
már olyan fóliát is kaphatunk, ami egyszerre betörés- és hővédő,
ráadásul szabványos, tehát
vizsga előtt sem kell lekapirgálni.


A rablók idegeire megy az utastéri sziréna.
Tegyük a szívünkre a kezünket (vagy valaki máséra), ha meghallunk
egy vijjogó riasztót, odamegyünk-e az ablakhoz legalább? Bizony nem
jellemző, és ezzel ősellenségeink is tisztában vannak. Riasztó ide
vagy oda, meglehetős lelki nyugalommal matatnak tovább a kocsiban.
Az utastérben elrejtett 120 dB-es sziréna azonban bazi
kellemetlenül tud visítani a kis méretű utastérben, ráadásul
lokalizálni sem könnyű: az akusztikának köszönhetően olyan mintha a
hang
egyszerre mindenhonnan érkezne. Ha meg is találná a
tolvajfajta a szirénát, saját belsőakkumulátoros típust
feltételezve elhallgattatnia akkor sem lenne könnyű--az összes
kábel átvágása sem némítja el az ilyet.

 
 
 
 

A képeken látható autóba megbízható, minőségi
riasztó volt már beépítve, aminek
vezérlőegysége képes több szirénát is meghajtani. A központi
egységtől kellett egy vezérlő kábelt húzni a szirénáig és a
tápellátásról is gondoskodni kellett. A tápot nyugodtan a
biztosítéktáblára lehetett kötni, hiszen a roppant kellemetlen
hangszínű vijjogás a táp megszakadásával sem marad abba.


Külön tortúra volt a megfelelő beépítési helyet
megtalálni. Ahol hangosan szólt volna, oda nem fért el (a műszerfal
alsó peremének belső oldalán), ahol elfért volna, ott nem volt elég
hangos (a vezetőülés alatt). Végül
kompromisszumként a középkonzol mögé lett felszerelve, bár a
megfelelő elhelyezéshez egy pozícionáló sablont is kellett
egyedileg gyártani.

 
 
 
   

A sziréna maga 9 ezer forintot kóstált, a
beszerelésért 3 ezret kellett fizetni. Ha azonban az autóba a
riasztó főegységének beszerelésekor kerül a második sziréna, külön
beszerelési díjjal gyakorlatilag nem kell számolni. Az egyetlen
kényelmetlenséget az jelenti, hogy olyan szervizlátogatás előtt,
amely az akksi csatlakozójának lehúzásával jár,
nagyon hülye pózban kell bemászni a középkonzol mögé és a
mellékelt kulccsal hatástalanítani kell a szirénát, hiszen a
szabotázsvédelem miatt a táp megszűnésekor azonnal kezdené a
borzasztó vijjogást.