Lehet álmélkodni kígyófejben végződő gumigömbös kürtökön. El lehet
merengeni azon,
milyen érzés hetvennel száguldani a 14 lóerős, madzagfékes Tatra
Unitasszal, ezzel a cseh-magyar koprodukcióban készült furcsasággal
1929-ből. Azon is el lehet tűnődni, hova lett a 150-es szériából az a
147, ami végleg elsüllyedt a történelemben, és meg lehet borzongani,
hogy ez itt az utolsó működő példány a világon.
Lehet elemezgetni a fantasztikus és rég kihalt műszaki megoldásokat
a többszörös áttételű, két porlasztóra is ható
motorkerékpár-gázrudazattól az
egymásra épített tripla félelliptikus rugózásig. És lehet
beszélgetni a tulajdonosokkal, akik örömmel mesélnek kedvenceikről.
Vigyenek bátran feleséget, gyereket, ők is garantáltan le lesznek
nyűgözve.
Egy névtáblás hölgyről kiderült, hogy férjével több autót is
kihoztak a kiállításra. A gyönyörű 1911-es Opel Torpedót és az
1937-es Mercedes kabriót hosszú évek alatt, a világ számos
alkatrészbörzéjét végigjárva, restaurátormesterekkel egyezkedve
sikerült eredeti állapotúra hozni.
40-45 ezer eurót simán elnyeltek, egyenként, a stagnáló
piac mostanában nemigen adná meg értük ezt a pénzt. De nem is
azért csinálják. Hanem az emberek mosolyáért, ahogy
megfordulnak a gép után, ha hétvégén kikocsiznak velük. És az
érzésért, hogy áll otthon a garázsban néhány darab
történelem.
Van továbbá 109 éves Panhard&Levassor,
egy tökéletes állapotú igazi magyar Magosix (kettő maradt fenn
összesen a kiállított modellből), öreg Méray, Indian, Harley motorok,
hatalmas Mercedes, Rolls-Royce, Fiat luxusautók 1928-ból, '29-ből és
'11-ből, meg még legalább harminc kézzelfogható (ha a teremőrök nem
néznek oda), testközelből érezhető, szagolható csoda.
A hangulatosan, de fényképészeti szempontból gyatrán bevilágított
teremben minden tőlem telhetőt megtettem kis kompakt Canonommal; a
képek minőségén azonban így is bőven akad kifogásolnivaló. Sok azért
rossz, mert vaku nélkül készült, ezek túl pirosak.
Sok azért, mert vakuval, ezek meg zöldek. Kitöröltem a képek
több mint felét. És még így is... Na mindegy, azért kattintgassanak
bátran, ha már így kedvet csináltam hozzá. De ha tehetik, azt ajánlom,
menjenek a PeCsába! Élőben sokkal szebbek!
