hirdetés

Az időmérő

Nem volt kifejezetten izgalmas az isztambuli időmérő. A pilóták
körözgettek egy ideig,
aztán elkezdett esni az eső, és onnantól kezdve már egyértelmű volt,
nem lehet többé javítani a köridőkön. Egy közepesen eseménytelen
edzés végén azonban mégis meglehetősen érdekes eredmény alakult ki.
Rickard Rydell nyert, ebben nincs semmi különleges, a svéd pilóta idén
már harmadszorra szerezte meg a pólpozíciót.
Alessandro Zanardi úgy lett második, hogy az edzés után szinte
panaszkodott, úgy érezte, ő lesz a leggyorsabb. A harmadik és a
negyedik helyen egy-egy Leon végzett, Tarquini most már minden mindegy
alapon megy, egyetlen célja, hogy szerezzen egy futamgyőzelmet az idei
évben, Yvan Muller viszont egyértelműen a végső győzelemért hajt, még
van esélye.

Duncan Huisman ötödik helye meglepetés, mert bár a holland pilóta
már futamot is nyert a WTCC-ben, idén nem szerepelt valami fényesen.
Larini hatodik helye is érdekes, bár tulajdonképpen nem meglepő.
A Chevrolet az utóbbi időben rengeteget fejlődött, és bár eddig csak
Menu és Huff vitézkedett, Larini nagyon tapasztalt pilóta, bármikor
képes lehet rá, hogy nagyot alakítson. Farfus hatvan kilós hendikepje
ellenére újra a leggyorsabb volt az alfások közül, a hetedik rajtkockát
szerezte meg. Dirk Müller lett a nyolcadik, a maximális, nyolcvan kilós
pluszsúllyal küszködő világbajnok,
Andy Priaulx csak a tizenötödik leggyorsabb kört futotta. A
függetlenek között Luca Rangoni volt a leggyorsabb, igaz, mindössze két
tizeddel előzte meg a bajnokságban vezető Coronelt.

Az első futam

Iszonyatos lendülettel kezdték a versenyt a pilóták, és ez a tűz a
verseny első kétharmadában folyamatosan égett. Az isztambuli pálya jó
széles, ezt az adottságát ki is használták rendesen.
Nem volt ideális ív, mindenki ment, amerre látott, rendre hárman
fordultak el egy-egy kanyarban, de nem Zanardi. Ő kilőtt a rajtnál,
elhúzott, és senki sem ért a nyomába többé. Az olasz pilóta a második
helyről indulva könnyedén nyerte meg a futamot. Szegény Rydell immár
harmadszorra maradt győzelem nélkül, miután megszerezte a pólpozíciót,
panaszra mégsem lehet oka, legalább kimaradt a darálóból,
csakúgy, mint csapattársa, Tarquini, aki harmadikként ért célba. Andy
Priaulx nem volt ilyen szerencsés, a második körben összekoccant Luca
Rangonival, és a fal adta a másikat. Priaulx vissza tudott állni, a BMW
320si-nek csak a hátsó lökhárítója szakadt le, a 80 kilós hendikeppel
versenyző világbajnok azonban minden reményét elveszítette, hogy pontot
szerezzen Törökországban.

James Thompsont is eltalálták, ő végül 17. lett. Yvan Muller
mindeközben elképesztő csatában volt, Duncan Huismannal szemben
próbálta védeni negyedik helyét.
A holland pilóta kanyarról kanyarra támadott, de csak
lelassítani tudta Mullert. Három körön keresztül őrjöngtek, de a
SEAT-ot nem lehetett megelőzni. Aztán odaért mögéjük a két Müller, és
Dirk sebtiben megelőzte a két viaskodót. Jörg úgy gondolta, ez neki is
sikerülhet. Huismant könnyen elkapta, Mullerrel azonban
sportszerűtlenül bánt el. Oldalról úgy megtaszította, hogy a SEAT Leon
leesett a pályáról.
Yvan Muller autója megsérülhetett, mert a dicsőséges harc után
végül csak a 13. helyen ért célba, de a csúnya előzés Jörg Müller
BMW-jére sem volt jó hatással, a német pilóta feladta a versenyt. Dirk
negyedik lett Huisman előtt. A középmezőnyben is gyilkos küzdelem dúlt,
három SEAT és két Alfa között.
A méhkasból végül az ifjú Terting verekedte ki magának a vezető
pozíciót, így lett hatodik. Tavano és Gené kiestek, Nicola Larini
hetedik lett, két pontot szerzett, a pólpozíciót érő nyolcadik helyet
pedig a leggyorsabb független versenyző, Tom Coronel szerezte meg.

A második futam

Ömlött az eső Isztambulban, a pályán állt a víz, nem lehetett
elindítani a második futamot, csak órákkal az eredeti időpont után.
Szürkületben, vizes pályán rajtoltak el az autók. Coronel nem
tudott élni a pólpozíció adta lehetőséggel: Larini és Terting is
lerajtolta, aztán az első kanyarban kicsúszott, és további két hellyel
hátrébb szorult. Gabriele Tarquini startja sem sikerült valami jól, a
kilencedik helyre esett vissza. A második körben Priaulx kiállt,
Terting viszont megelőzte Larinit, és ezzel átvette a vezetést.
A SEAT-osok valahogy könnyebben kontrollálták a Leonokat, mint a
BMW-sek a 320si-ket. Duncan Huismant az ötödik körben három SEAT is
megelőzte, Tarquini, Rydell Gené sorrendben. Később jött még egy
elsőkerék-hajtású versenyautó, egy Chevrolet Lacetti Robert Huffal a
volánnál, és ő is elment a holland mellett, sőt, később Dirk Müllert is
megelőzte, így végül hatodik lett, pedig a 16. rajtkockából indult.

Jörg Müller is nagyot ment, a bokszutcából indult, és nyolcadikként
pontszerző helyen zárta a futamot Dirk mögött. Tarquini pedig
megállíthatatlan volt.
Larini körökön keresztül hősiesen védelmezte a pozícióját a
BMW-vel szemben, de Tarquini könnyedén átugrotta. Larini végül
zseniális versenyzéssel harmadikként ért célba Rydell és Gené előtt. A
verseny vége sajnos nem volt tökéletes. Amíg az operatőrök
belefeledkeztek Larini küzdelmeibe, az élen a két SEAT helyet cserélt.
Sajnos nem láthattuk pontosan, mi is történt, de a célba érés utáni
pillanatokból
úgy tűnt, Terting átengedte elsőségét Tarquininek, hiszen így az
olasz a második helyre ugrott a tabellán, és mindössze egyetlen ponttal
marad el Andy Priaulx-tól. A nyilatkozatok persze említést sem tesznek
erről a momentumról,
Tarquini hallgat, és Terting is csak annyit mondott, mindent meg
fog tenni a jövőben is, hogy a csapat érdekeit szolgálja. Ennyi.
Folytatás október 8-án.