hirdetés

Megkérdezték Andy Priaulx-t az edzés után, mit szól a
váratlan fordulatokhoz , mire ő azt felelte, hogy
egyáltalán nem volt itt semmiféle váratlan fordulat, sőt, nagyon
is várható volt, hogy balesetek szakítják majd félbe az időmérő edzést,
ezért is akart mindjárt az elején jó kört menni, és a jó taktika ki is
fizetődött. Miután a brit pilótáé lett a pólpozíció, nem volt többé
kérdés, aki bajnok akar lenni, annak őt kell megvernie.

Az első futam

Priaulx úgy rajtolt és úgy versenyzett, mint egy gép. Látszott
rajta, semmi szín alatt nem szeretné kiengedni kezéből a világbajnoki
címet, ezért hát gyorsan
rajt-cél győzelmet aratott. Duncan Huisman ott ment szorosan
mögötte, de nem tudta és vélhetően nem is akarta megelőzni. A harmadik
helyen az év közben hullámzó teljesítményt mutató Yvan Muller futott
be, a SEAT Leon sem maradt le nagyon a BMW-ktől. De a verseny korántsem
volt ilyen egyszerű.

Már az első körben nagy volt a dulakodás, egy szűk jobbosba, a
Lisboa-kanyarba ezúttal Farfus és Dirk Müller nem fért be egyszerre. A
brazilnak szerencséje volt, a belső ívről tovább tudott menni, Dirk
azonban nekicsúszott a falnak,
a BMW 320si keresztbe állt és eltorlaszolta az utat. Aztán a
többiek valahogy csak átcsusszanntak a fal és a versenyautó romjai
között, de a mezőny eleje addigra már messze járt.

Nem kellett a biztonsági autó, a BMW 320si-t szerencsére hamar
kiemelték, így folytatódhatott a verseny. Közben Stefano D’Aste és Jan
Magnussen is megzúzta a kocsiját,
előbbi a pit felé vánszorogván jó ideig fel is tartotta az élen
autózókat, mivel a pálya azon részén tilos előzni; Coronel fel
tudott zárkózni, de a sorrend nem változott. A negyedik körben
Giovanardi elvette Farfustól a negyedik helyet. A brazil Alfáját ezután
a verseny végéig ostromolta Jörg Müller, de nem tudta megelőzni.

Coronel feljött a hetedik helyre, Terting lett a nyolcadik, így ez a
páros szerezte meg a jogot, hogy a második futamon az első sorból
indulhasson. A Chevrolet-k pechsorozata folytatódott,
előbb Nicola Larini, később Alain Menu törte össze a
versenyautóját, és esett ki ideje korán a versenyből. A
pontversenyben az első futam után Priaulx vezetett 69 ponttal, Farfus
64 ponttal ott loholt mögötte, Jörg Müller volt a harmadik 62
ponttal.

A második futam

Jörg Müller remekül rajtolt, gond nélkül állt az élre. Hasonlóan jól
indult a versenye Augusto Farfusnak is, de
a bajnoki trófea néhány másodperccel később végtelen messzeségbe
került, amikor a brazil pilóta falhoz csapta az Alfa Romeót egy
kanyar kimeneti ívén. Nem sokkal később Huisman és Gené ütközött a
Lisboa-kanyarnál, rögtön ezután a pálya egy másik szakaszán Huff és
Tarquini is falnak ment, be kellett hívni a biztonsági autót.

A safety car mögött három, végtelennek tűnő kört tett meg a mezőny.
Az újraindításnál Jörg nagyon meglépett, mivel a második helyen
autózó Tertingnek problémái adódtak, a mögötte autózók pedig nem
előzhettek, hiszen a biztonsági autó távozásakor a rajt-célvonalig
tilos. Aztán Yvan Muller mégis megelőzte kínlódó csapattársát, és ezért
majdnem meg is büntették, de aztán mégsem.

Jörg végül könnyedén nyert, ám ezzel csak a második helyet szerezte
meg a bajnokságban, Priaulx ugyanis egész verseny alatt sikeresen
tartotta maga mögött Fabrizio Giovanardit, így ötödik lett, és
73 ponttal újra megnyerte a World Touring Car Chempionshipet. A
csapatversenyben is a BMW lett a legjobb, de vélhetően az
N.Technologynál is nagy volt az öröm, hiszen régi fejlesztésű
versenyautóval, gyári támogatás nélkül megverték a Chevrolet-t, és
Farfus kiváló versenyzéssel harmadik lett a bajnokságban.