A környezet védelme divatos. Az emberiség érzi, bajban van. A
bolygó, amelyről egyelőre nem tud elköltözni, egyre kevésbé alkalmas
otthonának. Erről persze maga az emberiség tehet: ész nélkül
szaporodik, elhiteti magával, hogy nem élhet teljes életet folyamatos
stresszel járó állandó nyüzsgés nélkül, és képtelen megszervezni,
hosszú távú céloknak alárendelni létét.
Kilátástalan, hogy hat és fél milliárd ember a Föld erőforrásaira
támaszkodva amerikai középosztály-szinten éljen, mégis valahogy mintha
mindenki ezt akarná elérni. Ahelyett, hogy azon erőlködnénk, hogyan
tudnánk megállítani a képtelen túlnépesedést; hogy legyen
forgatókönyvünk arra az esetre, ha egy bazi nagy meteor megint erre
téved; hogy ne fűtsük túl a világunkat; hogy, ha már ennyire szeretünk
szaporodni, terjeszkedjünk kifelé, más bolygók irányába, inkább lassan
kiesszük, kiháborúzzuk, kiautózzuk,
kifogyasztjuk magunk alól mindenünket, amink van. És közben
azzal hitegetjük magunkat, hogy okosan tesszük.
bálna is
Sokkal jobban alszunk, ha elmondjuk magunkban párszor lefekvés után,
hogy máma is megint milyen környezettudatosan főztünk, világítottunk,
fűtöttünk, autóztunk. Biztos így van, hisz' a minél nagyobb
fogyasztásban érdekelt szolgáltató, a gyártó maga biztosított
erről.
Olajcégek, autógyárak, légitársaságok, közüzemi energiaszolgáltatók
zöld levelecskéket, két eget, vizet építenek be logóikba, hogy a
fogyasztók azt higgyék, ha ők nem lennének, kihalna az utolsó bálna is.
Zöld fenyőfa matricát ragasztanak a busz kipufogója fölé. Pedig e
hatalmas világvállalatok, lássuk be, épp azért léteznek, hogy a Föld
erőforrásait, legyen az akár az utolsó bálna is, átalakítsák nekünk,
hogy mi elfogyaszthassuk. És az államoknak, akik mindezt kordában
tarthatnák, mintha egyre kevesebb befolyása lenne rájuk.
Nem tudom, hogy lehetne mindennek katasztrófák nélkül ténylegesen
véget vetni, de biztosan nem úgy, ahogy a nagy autógyárak teszik. Hogy
ráírják a termékükre: zöld. Vagy kék. Lássunk csak két példát!
Mercedes-Benz 300 BLUETEC
Tessék, még a legpatinásabb luxusautó-gyártó is beszáll a játékba.
Itt ez a remek gépezet, mérnöki csoda, szép, harmonikus, áramvonalas
tárgy, egy csendes, biztonságos hely a világon, háromfokozatú
seggszellőztetéssel. Egy E osztályos limuzin, egy autó, amit száztíz
éve kitalált hőerőgép hajt. Tíz liter gázolajat fogyasztott alattam
száz kilométerre, ugyanannyit, mint szinte mindegyik háromliteres dízel
személyautó, amit valaha vezetem, köztük az 1980-ban legyártott
300D-mmel.
Ez nem forradalom, nem reform, vagy ha az, hát ugyancsak bársonyos.
hát ugyancsak bársonyos.
De mitől is fogyaszt többet, ha annyira korszerű? Attól, hogy bár
kicsit jobb hatásfokú, de sokkal nehezebb, biztonságosabb, kényelmesebb
és gyorsabb ez a V6-os dízel limuzin, mint az egykori sor ötös volt
harminc éve. Ha nem nyomom neki annyira, nem használom ki a
gyorsulását, nem használom a klímát, tényleg lemehet a fogyasztás akár
nyolc liter alá. De senki nem használja így.
Tizenhárommillió-kilencszázezer forint. 211 lóerő, 244 km/h
végsebesség, automata váltó, négyzónás klíma. Most őszintén, aki ilyet
vesz, tényleg odafigyel, mennyire nyomja neki, hogy mennyi a
fogyasztás?
De milyen jó az emisszió, mondja a Mercedes: az E300 BLUETEC már
most tudja az Euro V-öt, ami csak jövőre lesz kötelező! Hát az lehet,
de akármennyi kormot is szed ki a spéci szűrőrendszer a kipufogógázból,
a gyakorlati fogyasztás, tehát az ördögi CO
<sub>2</sub>-emisszió akkor se kevesebb, ezt tanúsíthatom.
Opel Corsa ecoFLEX
Ez sem spanyolviasz, csupán arról van szó, hogy a méretéből fakadóan
eleve kis fogyasztású 1,3 literes Fiat-dízelt az Opel beépítette egy
kisautóba, ami ettől nem sokat fogyaszt. Ezt, és a többi keveset evő
modellt (1,3-as dízel Astra, Meriva, 1,6-os benzin-gázos Zafira)
elnevezték ecoFLEX-nek.
Az Opel programja jobban szolgálja a globális károsanyag-emisszió
csökkentését, mint a Mercedesé. Ugyanis kulturálisan löki kicsit a
népet afelé, hogy ne feltétlenül autójuk teljesítményére legyenek
büszkék, hanem akár a környezetbarátságára is. Ha a szalonban egymás
mellett álló OPC és ecoFLEX Corsa közül a német egyetemista vevő a
zöldet veszi, mert ettől kicsit nyugodtabb a lelkiismerete, többet
nyertünk, mintha a két V6-os dízel közül az alig takarékosabb
BLUETEC-et emeli le a polcról az előbbi egyetemista apukája.
És hogy milyen az életben a Corsa? Elhanyagolható
menetteljesítmények mellett - nehéz elhinni, hogy megvan benne mind a
hetvenöt katalógus-lóerő - tényleg nem eszik, négy és fél literből
kényelmesen eljártam vele. Klíma nélkül, persze. Furcsa volt a pihepuha
Merciből átülni a kemény kisautóba, és a kétszer hajlított, deréktámasz
nélküli üléstámlát sosem bírnám megszokni, de a tempomatos, hallgatható
rádiós, kicsi, de két felnőtt-két gyerekülés felállásban használható
autó egész a szívemhez nőtt.
És még sokan mások
mindenkinek meglesz a maga Honda FCX szériaautója
A Renault fúziós motor helyett feltalálta az ECO2 védjegyet, ez
alatt árulja újabban 140 gramm/km szén-dioxid-kibocsátás alatti autóit.
Amiket eddig is gyártott, eddig is tudtuk, hogy az
1,5 dCi Clio nem
eszik sokat. Fejlesztés, csodatevés helyett egy logo, nagyszerű. A
Volkswagen, miután utód nélkül elpusztította a környezettudatos német
fiatalok körében mára kultikussá vált Lupo 3L-t (ami tényleg keveset
evett, mert nem volt benne se szervó, se klíma), és sosem dolgozta ki
az egyliteres fogyasztású prototípust, most Blue Motion jelzővel illeti
kisfogyasztású kisautóit. A Saab, a Ford az etanollal kampányol, a Fiat
Európa boldogabbik felében sok típust ad földgázüzemre felkészítve, ami
mind olajkímélő, de egyik sem az a vízzel hajtott világmegmentő
csoda.
Még a Toyota büszke lehet magára valamennyire a fékezés energiát
újra felhasználó
Priusszal és a hibrid
Lexusokkal, de az európai piacon ez is csak egy kamu. Bármelyik modern,
hasonló teljesítményű turbódízel kevesebbet eszik nála azonos
körülmények között. Amerikában, ott igen, ha a GMC pickupból ül át a
dolgozó, akkor látványos a spórolás, de nálunk, ha egy 1,4-es dízel
Aurisból? Ami
kétharmadannyiba kerül?
Kedves autógyártók: akkor tessék ágacska-levelecskézni, ha
mindenkinek meglesz a maga
Honda FCX
szériaautója, hozzáadott otthoni napelemes-szélkerekes
hidrogéngenerátorral. Addig csak a száztíz éves technikát reszelgeti
mindenki, olajból csinál szén-dioxidot, és ez nem nagy dicsőség.
Na, ha olyan okos vagyok, mondjam meg, mi a megoldás! Na? Na?
Három dolog: egyrészt most egy darabig ne szaporodjunk. Úgy
két-három generációig családonként elég max. egy gyerek, szerte a
világon. Ez alapvető, szükségszerű, csodálom is, hogy a média, a
politika alig-alig foglalkozik a témával. Pedig, ha nem korlátozzuk
magunk a létszámunkat, majd korlátozza a természet, csak ő nem lesz
finom és belátó.
Másrészt ne fuvarozzunk és ne rohangásszunk annyit. Oké, egy kis
ananászt hozhatunk Elefántcsontpartról, ne együnk folyton almát, de
hogy nap mint nap Mátratej logós tej érkezik Szombathelyre, mizós
Debrecenbe? Nekem ne mondja senki, hogy van az a logisztikai ok, ami
ilyesmit indokol. Fogyasszuk helyben, ami helyben terem. És én is,
minek járok be minden nap hatvan kilométerre, meg vissza? Itt ez a jó
kis internet, egy csomó jövés-menést meg lehet spórolni vele.
közlekedéshez, hanem egyáltalán nem kéne
Harmadrészt ne pocsékoljuk már ilyen durván az energiát. Nagyobb
méretekben is nyomasztó a dolog, például a csupaüveg, nyáron hűtött,
télen fűtött plázák, a téli utcai vásárokra kirakott palackos gázégők,
de néha a mikrovilágomban is égnek áll a hajam. A szerkesztőségünknek
helyt adó irodaház első szintjén négy hűtőautomata található, kóla,
csoki, ropi, tea, minden. Van vagy harminc fok a szinten, annyira
fűtenek a hűtők. Pedig egész nap megy a házban a klíma, hogy elvigye az
árammal termelt hőt.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak
is?
Tegye meg a publikáció
blogposztján !
Mindehhez az kéne, hogy mindenki belássa: a régi világnak vége. Az
extenzív növekedés, az évről évre több és több olaj elégetése nem megy
tovább, se hely, se üzemanyag, más irányba kellene fejlődni. És ehhez
teljesen máshogy kéne gondolkodnunk; nem kevesebb olajat kéne égetni a
közlekedéshez, hanem egyáltalán nem kéne, sőt, végig kéne gondolni,
hogy minek is közlekedünk annyit egyáltalán. Akár bummal, akár
nyüszítéssel, de mindenképp nagy szívással lesz vége az
olajkorszaknak.
További cikkeink
