Olvasónkat szívatja a biztosítója, pedig a kormányablak hibázott

hirdetés

Gabriella ügyét a kormányablak vitte vakvágányra, mégis a biztosítójára haragszik, nem ok nélkül. Valóban nem túl ügyfélbarát, hogy őt zaklatják, amikor egymás között is lerendezhették volna, amit sikerült eltolniuk. Ilyen eseteknek valóban nem szabadna előfordulniuk. De ha mégis, akkor nem az lenne az elvárható, hogy az autós vegzálása helyett egymás közt egyeztessenek az érintettek?

Az állami nyilvántartás jó dolog. Ha hibás adatokat tartalmaz, akkor viszont komoly galibát tud okozni.

A kisebb ellenállás elvét mindenki ismeri, a baj ott kezdődik, ha olyankor is alkalmazzák, amikor egyáltalán nem kéne. Olvasónk nevére vett egy autót idén június 27-én, kötött hozzá még aznap biztosítást is. A papírmunkát szabályosan lejelentette a kormányablakban és a biztosítónál, elégedetten dőlt hátra. Egészen addig élvezhette ezt a nyugalmat, amíg a biztosítója felszólító levelet nem küldött. 

Fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Ha nem teszi, a biztosítását megszüntetik

Ilyenkor sok minden eszébe jut az embernek, a tudatot viszont egyetlen kérdőjel homályosítja el: "de miért?" Gabriellában viszont nem szokványos kérdésként merült fel a gondolat, sokkal inkább úgy, hogy de miért léteznek ezek a szervek egyáltalán, ha ennyire képtelenek végezni a dolgukat? A felháborodása egyáltalán nem volt túlzó, a nyilvántartásai szerint nincs fedezetlen napja, időben kötötte a biztosítást és le is jelentette mindenhol. Ő egyáltalán nem hibázott, az ezt alátámasztó dokumentumokat pedig el is küldte a biztosítónak.

A biztosító szerint viszont az állami és a biztosítós nyilvántartások összevetése során az derült ki, hogy fedezetlenül maradt egy nap, amire fedezetlenségi díjat ír elő a törvény. Vagy befizeti, vagy búcsút inthet a biztosításának.   

Olvasónk szerint annyi történt, hogy a biztosítónak egyszerűbb volt őt vegzálnia ahelyett, hogy jelezték volna a kormányhivatal felé a diszkrepanciát. Az inkriminált autó előzménybiztosítása ugyanis éppen annál a biztosítónál volt korábban is, az egyik családtagja nevén. Emiatt nem az olvasónk által elküldött alátámasztó dokumentumokból értesültek először kormányablak téves adatrögzítéséről. Az üzembentartó-váltásról szóló szerződés másolatát már júniusban elküldték a biztosító részére, az kötelező eleme volt a biztosítás felmondásának, ez igazolta ugyanis a június 27-ei dátummal bekövetkezett érdekmúlást. Az egész fedezetlenségi díj procedúrát olvasók szerint ezek ismeretében indította el a biztosító.

A biztosító viszont hajthatatlan volt. Szerintük ők mindenben az előírások szerint jártak el, a KKNYR-ből dolgoztak (Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer), az pedig szentírás. Ha ott az szerepel, hogy kimaradt egy nap, akkor kimaradt egy nap. Márpedig ott az szerepelt. Az, hogy az autós kezében lévő dokumentumok mást mondanak? Azt a hatóságnál tessék megreklamálni.

Gabriella értetlenül pingvinezett pár szemvillanásnyit, hiszen az üzembentartó-váltás napján kötötte a biztosítást, nem lehet lauf a rendszerben. Aztán hirtelen felcsillant a szeme: Hát meg kell kérdezni azt, aki a KKNYR-be felvitte az adatokat! Ha valami félrement, akkor biztosan ott ment félre. A biztosító csak mérsékelten osztotta olvasónk lelkesedését. Kérdezze meg bátran az autós akit akar, nekik nem írja elő a jogszabály a "körbekérdezést." Majd szóljon, hogy mire jutott. 

Még az a szerencse, hogy a doksik megvoltak.

Olvasónk felkereste a helyi járási hivatalt. Vázolta a helyzetet, csatolta a rendelkezésére álló - teljes bizonyító erejű - okiratokat. A hivatal hamar kiderítette, mi a hiba oka: a szerződés aláírásának és hatálybalépésének napja nem esett egybe. Ilyen van, ez jogszerű, nem az autós hibázott. Az átíráskor egy nappal korábbi dátumot rögzített az ügyintéző, június 27-e helyett június 26-ára datálta a jogügylet hatályba lépését, pedig az csak a szerződés aláírásának napja volt. Így a KKNYR szerint június 26-tól kellett volna KGFB-t kötnie olvasónknak, az övé pedig - egyébként az objektív tényekkel egyezően - június 27-től érvényes. 

A járási hivatal teljes mértékben egyetértett olvasónkkal, a biztosító ilyen esetben megkereshetné hivatalukat és kezdeményezhetné az adatok egyeztetését, a hiba kijavítását. A jog azonban nem az életszerűségéről és az ügyfélbarátságáról híres. "Túl szép, és egyszerű lenne. (...). Sajnos a biztosító társaságok nem kommunikálnak velünk, nem kérdeznek, nem kérnek adatszolgáltatást, a nyilvántartásra hivatkoznak, ami jelen esetben hibás volt. Vannak ügyek, amelyekben elfogadják az okiratokat, nyilatkozatokat bizonyítékul, ez sajnos nem olyan, hiszen ők a mi döntésünk, rögzítésünk alapján végzik az ellenőrzésüket"- írta a hivatalnok olvasónknak küldött válaszában.

A biztosító a hivatalos KKNYR nyilvántartásokból dolgozik. Ha az autós azt jelzi, hogy az hibás, ki kell javítani

Az viszont már nem tartozik a biztosító hatáskörébe. De azért a hiba jelzése még beleférhetne, nem? A helyzet tehát az, hogy a kormányhivatal adatrögzítője hibázott, a lavina onnan indult. Gabriellát nem is ez zavarta, hanem a biztosító kelletlen, elutasító hozzáállása. Az egyetlen pozitív szereplő a kormányhivatal volt a törtnetben szerinte. Már azt leszámítva, hogy elírták a dátumokat, ugye. 

Üzletben nincs barátság! Akkor sem, ha az ügyfélbarátság?

A biztosítóval és a kormányhivatallal folytatott olvasói levelezést követően sem jutott közelebb az ügy a biztosító honlapján szereplő ügyfélbarátság szlogenjéhez.

Pedig ott büszkén írják: Társaságunk rendkívül fontosnak tartja ügyfelei elégedettségét és szolgáltatásai minőségének folyamatos javítását. Helyette csak ennyi jutott: "Sajnáljuk, hogy önhibánkon kívül az okmányiroda téves bejegyzése miatt 1 nap fedezetlenségi díjat számláztunk ki Önnek. Bejelentésének azon részével sem értünk egyet, hogy Ön társaságunkat hibáztatja annak ellenére, hogy a tévedést nem mi követtük el, mi csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártunk el. Természetesen a Belügyminisztérium Járműnyilvántartásában történt javítás alapján a fedezetlenségi díjat töröljük szerződéséről."

Olvasónk szerint semeddig nem tartott volna a becsatolt szerződés és a KKNYR összevetése után a biztosítónak sem, hogy felkeresse e-mailben a kormányhivatalt és tisztázza az ügyet. Szolgáltatásért fizető autósként szerinte elvárhat ilyen úri huncutságokat, ügyfélbarátság jeligére.