Egy hajdani raliversenyző, aki napjainkban csak szabadidős szinten, alkalomszerűen vesz részt gépjárműsportban, alkotmányjogi panasszal támadta meg azt a kormányrendeletet, amely a gépjárműsport-rendezvényen részt vevő járművekre kötött felelősségbiztosítást szabályozza.
Mint ismeretes, tavaly márciusban az Esztergom–Nyergesújfalu futamon egy raliautó a nézők közé csapódott. A balesetben öten meghaltak, és sokan megsérültek. Az áldozatok között volt egy 49 éves anya két gyermekével, valamint egy édesapa és a fia is.
A tragikus baleset nyomán a kormány rendeletben szigorított a szabályozáson.
Tavaly júniustól kötelező a gépjárműsport-rendezvényekre, valamint az azokon részt vevő versenyautókra is felelősségbiztosítást kötni.
A jogszabály kimondja, hogy a szerződésnek a motorsport szakágak körébe tartozó események körében káreseményenként legalább 14 millió forint, az autósport szakágaknál pedig legalább húszmillió forint összeghatárig fedezetet kell biztosítania a harmadik félnek (például nézőknek vagy a személyzetnek) okozott károkra.
Egy korábbi, még a 80-as években aktív raliversenyző, aki alkotmányjogi panaszában nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozásához, az Alkotmánybíróságon támadta meg a kormányrendeletet. Azért kérte a testülettől a jogszabály megsemmisítését, mert szerinte nem különbözteti meg jogszabályi szinten a szabadidősportot a versenysporttól, és ezzel a szabadidős, nem szövetségi keretek között szervezett eseményeket gyakorlatilag meghiúsítja. Továbbá szóvá tette azt is, hogy biztosítást kizárólag a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség közvetítésével lehet kötni, így közvetett módon a szövetség dönthet egy adott esemény megrendezéséről.
A sokakat érdeklő ügyben a héten hoztak döntést az alkotmánybírák.
Nos, visszautasították az alkotmányjogi panaszt, mondván, az nem vet fel érdemi alkotmányjogi vizsgálatra alkalmas kérdést.
A Patyi András vezette öttagú tanács azért néhány mondatban mégis megindokolta az indítvány elkaszálását. Először is leszögezték: a biztosítási kötelezettség előírása olyan mechanizmust hoz létre, amely elősegíti a közbiztonság, a testi épség és a rendezvényszervezés felelősségteljes kereteinek fenntartását. Másrészt a rendelet célja nem az indítványozó jogainak csorbítása, hanem a rendezvények biztonságos és felelősségteljes lebonyolításának elősegítése. Az alkotmánybírák szerint ugyanis a gépjárműsport a természeténél fogva fokozott kockázattal járó, veszélyes sporttevékenység, amely fokozott állami szabályozást és ellenőrzést igényel.
Márpedig a biztosítási kötelezettség előírása, a szervezői kör korlátozása, valamint a sportági szövetségek előzetes hozzájárulásának követelménye olyan alkotmányos célokat szolgál, amelyek a közbiztonság és a közegészségügy védelméhez kapcsolódnak – állapították meg az alkotmánybírák.
