Csak tölteni kell a klímát? Hát töltsük meg! De legális ez?
Itt a menetrendszerinti kánikula, és ha az elnevezés nem is feltétlenül egyértelműen mutatja a lényeget, segítek: kutyamelegvan. Kell a klíma az autóban (is), ha pedig nem hűt rendesen, van rá házi megoldás.
Közzétéve:
2026. 06. 30. 06:02
Állítsd be, hogy a Totalcar az elsők között legyen a Google-találatokban!
Talán még emlékszik valaki rajtam kívül, hogy 30 évvel ezelőtt nyaranta objektíve jó volt az idő: 28-32 fok közötti hőmérséklet, zavartalan napsütés, felhőtlen strandolás, bőrbarnító napozás és klímamentes élet volt a nyári vakáció kísérőzenéje. Na, ezt is sikerült szépen hazavágnunk, most már nyaranta objektíve rossz idő van hivatalosan is.
Tudjátok miért baj ez? Mert észrevétlenül átcsúszott a kontinentális klímánk trópusiba. Amikor „előző életemben” az indiai szubtrópuson laktam, hálát adtam a sorsnak, hogy nem abba a klímába születtem és nem ott nőttem fel. Mert az a klimatikus viszonyrendszer nem embernek való: 95-100 százalékos páratartalom, 39 fok nappal, 25 fok éjszaka… Az emberi szervezet egyszerűen nem erre van tervezve, mocskosul megterhelő ilyen klímában élni, a végletekig leszűkíti az ember mozgás- és életterét. El is jöttem onnan postafordultával, igaz, ott lassan fordult a posta is. Erre mi vár itthon? Ugyanaz, a postával együtt.
Szerencsémre (vagy szerencsétlenségemre?) a dél-afrikai félsivatagos klímában is volt alkalmam eltölteni egy hosszú évet, hát, nem cizellálnám: az sem embernek való. A nappalok a hőség és a szárazság miatt, az éjjelek a csontszáraz fagyok okán voltak elviselhetetlenek. Délben vályogtéglát, éjfélkor meg poros jégkockákat köpködtünk. Ha nem vagyok ott, el sem hiszem, hogy Afrikában lehet egyszerre izzadni és fázni. Akinek volt már alkalma legalább turistaként belekóstolni ezekbe a miliőkbe, az tudja miről beszélek. Akinek még nem, annak már nem kell csak emiatt utazgatnia, júniusban házhoz jön a szubtrópus, július-augusztusban meg a szavanna.
Nincsenek rossz vagy jó hírek, csak hírek vannak. De a Kárpát-medence klímájának változása, na az rossz hír!
Amikor bő egy évtizede az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatóságán hakniztam, már mindenki tudta a szakemberek közül, hogy ez a hajó nemhogy elment, de be sem állt a kikötőbe. Hogy mit lehet még tenni…? Most már semmit. Mármint a klímázáson és a hűtött helyiségekbe vonuláson kívül.
Ilyen laposztásnál elég szar szitu, amikor van a gépsárkányban légkondicionáló berendezés, de csak langyos levegőt tud magából kicsiholni, vagy még azt sem. Ilyenkor jön a murvaközi nepperszleng, miszerint a klíma működik, csak tölteni kell. De ha ez valójában így van, akkor miért nem tölti meg senki otthon, házilag, legalább az eladás előtt, kapugaranciás jelleggel? Merthogy van ilyen opció! Mármint ugye akkor, ha a zárt és nyomás alatti rendszer amúgy hellyel-közzel tömít és a gáz csak éves szinten szivárog annyit, hogy a kritikus tömeg alá essen a gázkoncentráció.
Tipikus esete ez a magyar autós rögvalóságnak. Tavaly még tolta a hideget a kompresszor, az idei első hőségnapon viszont már csak harmatos vehemenciával lett hajlandó a klimatizálásra. Öreg már, ez ilyen! Értem én, csak hát a fizika, az fizika, az életkor meg csak egy szám. Ami tud hűteni, az fog is hűteni, csak az előfeltételeket kell neki megteremteni. A gépjárműklíma pedig nem ördöglakat: gáz kell neki és nyomás, minden másra ott a MasterCard.
Az életben kévés dolog bír valódi értékkel, de az autonómia tipikusan ilyen
Mivel a flottillám egyre csak bővül, a kezembe kellett vennem ezt a témakört is. 5 (azaz öt) 20+ éves Fiattal a garázsban már nem fér bele fizikailag, hogy a klímaszezon kezdetén egyesével hordjam őket a klímáshoz és minden évben legalább ötször ezzel borzoljam a szerelőm idegpályáit.
Legalább? Bizony, mert hiába a jó szándékú és gondos családfői hozzáállás, a legprofibb klímagép is el tudja baszarintani a töltést. A saját szememmel láttam nemrég, ahogyan az 500 +- 10 gramm gázigényű DENSO kompresszort a professzionális gép adatbázisa nekifutásból megkínálta 550 gramm cuccal. Mert szerinte annyi való bele. Hát a kompresszor szerint meg rohadtul nem, be is dobta a sztrájkot egyből, a hűtőventi sugárhajtómű üzemmódba váltott, az elektronika ki-be kapcsolgatta a kompresszor mágneskuplungját, az utastérbe meg langyosabb levegő érkezett, mint a lefejtés-töltés előtt.
Nah, szóval nem érek én ennyire rá azért a hobbizgatásra. Rendeltem hát egy félprofi gázutánpótló szettet a lengyel barátaink kereskedelmi divíziójától, a CVT automata Puntóm pont arra van, hogy mindent azon próbáljak ki, aminek kétséges a kimenetele. Mi baj lehet? Maximum felrobban és leég, majd veszek másikat. Annak már úgyis mindegy évek óta, neki már csak felfelé visz az út. És, ahogyan az lenni szokott, a fizika itt is csak fizika volt, a kis palack gáz meg a nyomásmérő óra pont ugyanazt csinálta, amit a nagy klímagép egyes részfokozatai (a dolog természete miatt lefejtés, vákuumozás és nyomáspróba nyilván nem része a csomagnak, de azok nem is mindig kellenek). Beletolta a hiányzó gázt és olajat a rendszerbe, amitől a hideg újra állandó vendég lett az utastérben. Longsztorisort: működik. Hogy meddig, az majd kiderül.
Mielőtt belemennénk a technikai részletekbe, először vizsgáljuk meg, hogy amúgy legális-e az, amit én a garázs bugyraiban művelek a klímáimmal.
Hát, hogy is mondjam. Ugye mindent szabad, amit nem tilos. Mert amit a jog expressis verbis (feketén-fehéren) nem tilt, azt mindet szabad. De, ha tárgyilagos akarok maradni, akkor azt írom, hogy amiről a hatóság nem akar tudni, az jogilag szürkezónás lesz. Ami pedig szürke, abban van valamennyi fehér is. Jogászként ennek is szokás örülni.
Tény, hogy a klímaspecifikus gázok többségének a kezelése engedélyhez kötött, a légkörbe való kieregetésük pedig szigorúan tilos. De hát a zárt garázsajtó mögött még soha senki nem kérte el a gázszerelő szakvizsgámat, a légkörbe meg bolond lennék kieregetni a méregdrága gázt, hát én sem fáról szedem a pénzt. És ebben kiváló partnerem a képeken látható kék gyorscsatlakozó, az ugyanis olyan szinten bolondbiztos, hogy még az én kezeim alatt sem szisszent semmi, amikor csatlakoztattam a nyomás alatt álló rendszerre a szoptatócsövet. A fekete csatlakozó már más tészta, azt csak rutinos rókáknak javasolnám, mert azt már érezni kell. De az sem megugorhatatlan feladat.
Érdemes tudni, hogy az autóklímákhoz kapható, úgynevezett „szénhidrogén alapú” (gyakran propán-bután keverékű) helyettesítő gázokat (drop-in gázok) és az ezekhez tartozó töltőszetteket legálisan meg lehet vásárolni.
Ezek a palackok nem tartalmazzák a hagyományos szintetikus F-gázokat, ezért nem vonatkoznak rájuk az F-gáz vizsga szigorú szabályai.
Az F-gázok (fluorozott gázok) mesterségesen előállított, szénből, fluorból és gyakran hidrogénből vagy klórból álló vegyületek. Legfontosabb hagyományos képviselőik a HFC-k (hidrofluor-szénhidrogének), amelyeket széles körben alkalmaztak hűtőközegként, habosítóként és aeroszolok hajtógázaként. Ezek a szerek kiváló hőátadó tulajdonságokkal bírnak, ám a légkörbe jutva extrém módon hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
A leggyakoribb hagyományos szintetikus F-gázok a hűtőiparban:
- R410A: Hosszú ideig a legelterjedtebb hűtőközeg volt a lakossági klímákban és hőszivattyúkban. Két gáz (R32 és R125) 50-50 százalékos keveréke.
- R407C: Hasonlóan népszerű, háromkomponensű keverék, amelyet főként nagyobb légkondicionálókban és kereskedelmi hűtőkben alkalmaztak.
- R134a: Autóklímákban, valamint háztartási hűtőkben és hűtőkamrákban évtizedekig használt egykomponensű gáz.
A szigorú európai F-gáz szabályozások (például az átfogó uniós kvótarendszer) drasztikusan korlátozzák a magas GWP-értékű (Globális Felmelegedési Potenciál) gázok forgalmazását. Az R410A például ≈ 2088-szoros üvegházhatást fejt ki a CO₂-hoz képest. Helyüket fokozatosan a sokkal környezetbarátabb alternatívák, például a tiszta R32, vagy a teljesen természetes közegek (mint a propán/R290, szén-dioxid/R744 és ammónia/R717) veszik át.
A lényeg, hogy ezekben a kiskereskedelmi forgalomban legálisan kapható palackokban valami olyasmi koktél van, amire nem vonatkoznak a jogi tiltások, emiatt pedig magánkézbe is vehetőek azzal, hogy a légkörbe tilos őket eregetni. És most arra nem térek ki, hogy mondjuk egy ártatlan koccanás során mi történik a rendszerben lévő összes (400-1000 gramm) gázzal, ha a puff hatására sérül a rendszer integritása és hiátus lép fel az anyagban például az autó orrában elhelyezkedő kondenzátorban. Meg arra sem, hogy a tavaly 500 grammra – profi géppel – felfújt rendszerből hova tűnt 11 hónap alatt 120 gramm, merthogy az idei lefejtésnél csak 380 gramm jött le belőle. Nyilván nem egy erre a célra szolgáló tartályba vándorolt át, hanem tudjukhova. És ez az átlagos, közel 17 éves magyar autópark legtöbb képviselőjére igaz. Akinek van kedve, az számoljon utána, hogy a 4,4 millió gépsárkányból mennyi a szivárgó klímás és az mennyi gázt ereget havonta a légkörbe csak úgy l’art pour l’art. Na, most ehhez képest egy ilyen palackban tipikusan 185 gramm gáz van, és aki nem nettó almafabéka az autóhergeléshez, az pontosan ennyit is fejt át belőlük a zárt rendszerbe. Szerintem válaszoltam. Aki szerint mégsem, az kérjen időpontot a sarki klímáshoz inkább. Aztán majd mesélje el 3-4 hét múlva, hogy vissza kell-e újra mennie alkatrészcserére is.
Szóval ezek a kis szürkezónás klímapalackok pont azt tudják, amit ígérnek: pótolható velük a téli negligálás ideje alatt elillant gáz, de van olyan verzió is, amivel a gázzal együtt távozott kenőolaj is visszajuttatható. A valódi buktató csak az tud lenni, ha túl mohó a felhasználó és túltölti a rendszert. Olyankor ugyanis már kell egy profi klímagép, ami lefejteni is tud. Ezekbe a kis palackokba (pontosabban az adagolócsövekbe) ugyanis került egy visszacsapó szelep is, vagyis a művelet házilag csak egyirányú tud lenni: palackból a kompresszor alacsony nyomású körébe. Tolatni nem ér, és nem is lehet!
Adja magát a proaktív kezdeményezés, kérdezzünk már meg egy profi klímást, hogy mit szól ehhez az alternatívához. Szerintetek volt ezen a bolygón olyan, klímázásból élő szaki, aki kívánt nyilatkozni azon kívül, hogy ez rossz és tilos, senki se csinálja, és aki nem klímáshoz jár, az ötven év kötélre számíthat? Ennyi erővel az „uzsorakamatos” gyorskölcsönbiznisz képviselőit is megkérdezhetnénk arról, mi az álláspontjuk a 3 százalékos kamattámogatott lakáshitelről, vagy akár a diszkóblöffös-lézeres-nagykijelzős-forgózsámolyos futóműállító műhelyeket is interjúvolhatnám a feszített spárgás-zsinóros, nyomtávmérő rudas (ingyenes és ugyanolyan hatékony) módszerhez fűződő viszonyukról. Na jó, hagyjuk inkább.
A veszélyekről!
Mint mindent, ezt is el lehet kottázni. Az igazi valós veszély a túltöltés. Megijedni persze nem muszáj, egy profi géppel „visszaszívható” minden. Olyankor meg már úgyis ott a célszerszám, akkor már azzal ildomos újratölteni is. A másik probléma az olajhiány lehet, de ezt az olajjal kevert gázos palackok szépen áthidalják.
Aki pedig nem mer nagyot kockáztatni, annak még mindig ott a vetésforgó jogintézménye.
Minden második töltés mehet profi géppel (lefejtéssel, vákuumozással, olajozással), minden „egyedik” pedig a házi kis palackokkal. Problem? Solved. Aki pedig azt téveszméli, hogy a 17+ éves kompresszor amúgy örökké tartott volna és ezek a „sufnituning” megoldások teszik majd tönkre, annak van rossz hírem. Több is. Egyrészt a kompresszorok sem élnek örökké, másrészt a sok megspórolt klímáslátogatás árából általában kijön egy-két felújított kompresszor. Ez persze típus- és évjáratfüggő. Ahogyan a négyévszakos abroncsokkal megspórolt idő és pénz is kitesz 4-5 évente egy új abroncsszettet. Végezetül pedig a bátraké a cseresznye, nagyot nyerni pedig csak nagy kockázat vállalása mellett lehet. A jóllakott kecske mellett heverésző káposzta csak a népmesékben létezik.
De, hogy politikailag korrekt legyek és ne biztassak senkit olyasmire, amiben nem elég magabiztos, leírom a jogi diszklémereket is a cikk végére.
Miért érdemes kerülni az otthoni palackos töltést?
- Környezetvédelmi és jogi kockázat: A nem megfelelő eszközökkel történő gázelengedés vagy szivárgás komoly pénzbírságot vonhat maga után.
- Nem szünteti meg a hibát: A klíma nem „fogyasztja” a gázát. Ha hiányzik a gáz a rendszerből, az azt jelenti, hogy az valahol szivárog. Ennek a hibának (kilyukadt cső, tömítetlenség) a feltárása és javítása szakember feladata.
- Műszaki kockázat: A túltöltött vagy rossz gázzal töltött klíma a kompresszor teljes meghibásodását is okozhatja, ami a gáz árának többszörösébe kerülő javítást eredményezhet.
- Az autóklíma kezelése, javítása és gázzal való feltöltése szigorúan jogszabályhoz kötött tevékenység. Csak olyan szakember végezheti, aki járműklíma szerelői szakképesítéssel, valamint F-gáz (klímagáz) képesítéssel és megfelelő engedéllyel rendelkezik.
- A propán-bután gáz (szemben az említett F-gázokkal) gyúlékony anyag.
- A "házilagos" gázpótlást követően a hűtőközeg-analizátorral ellátott klímagépek - melyek háklisak a szénhidrogénekre - többé nem lesznek a barátaid. Ez a 2017 utáni, R1234yf gázt használó klímáknál okozhat különösen gondot.
Végezetül: A kondenzátor és a kompresszor is lehet rossz… Meg a tömszelencék és sok minden más is. Szóval ez a módszer nem univerzális csodafegyver, sokkal inkább túlélési eszköz. Egy szezont ki lehet vele húzni. Így közelítsetek hozzá. A legtöbbet pedig úgy tehettek a klímáért, hogy télen is járatjátok, havonta legalább egyszer. Mert a rendszer zártságáért a gumigyűrűk felelnek, azok pedig a gázzal együtt keringő olajtól kapják a vitalitást, anélkül kiszáradnak és ereszteni kezd az egész miskulancia.
Szóval csak saját felelősségre, és többet ésszel, mint ész nélkül! Egyebet nem tudok elmondani, kérem kapcsolja ki.
Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted KÉPEKKEL/VIDEÓKKAL együtt a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy történeted feldolgozhatjuk.
