Neked mennyit ér, hogy ne autózajban élj?

2020.05.26. 11:00 Módosítva: 2020.05.26. 16:16

Az úthálózat korszerűsítése, illetve bővítése közérdek. A munkálatokat minden esetben részletes hatástanulmányok készítik elő, ahogy ez Az M0-s autóút 2007-ben indult bővítésénél is. Csakhogy a tanulmány semmi olyasmit nem vetített előre, ami a valóságban Ferencre és családjára várt a munkálatok befejeztével. Mit tettek? Pereltek és nyertek.

Az M0-s autóút déli szakaszának bővítése miatt drasztikusan megnőtt a zajterhelés Nagytétény térségében is, ahol Ferencék háza áll. A család 1994-ben költözött ide, ekkor még 2x2 sávon haladt a forgalom, korábban 2,5 méter magas zajvédő falat építettek, ami elegendőnek is bizonyult a zaj elviselhető mértékre csökkentésére.

2007 nyarától elindult az elkerülőút bővítése, a zajvédő falat ideiglenesen eltávolították, ezért 2008 áprilisa és októbere között Ferenc háza előtt óriási folytonossági hiány tátongott a fal helyén. A bővítés befejeztével a korábbinál kétszer magasabb, mintegy 5,5 méteres zajvédő falat építették, ennek ellenére a forgalom dübörgése - különösen éjjel - túllépte a megengedett értéket.

Nappal ezen a területen 65 dB, éjjel 55 dB az átlagos zajszint, ami kifejezetten fárasztó a helyieknek. Ferenc szükségmegoldásként kicseréltette a ház ablakait és ajtóit, de ezzel is csak enyhíteni tudta a folyamatos zajszennyezés hatását. Évekig reménykedtek a helyzet javulásában, a zajvédő fal hatékonyságának javításában, illetve bármiben, amitől javul majd az életminőségük.

A várakozás teljesen hiábavaló volt. 2011 júliusában pert indítottak, amely végül a 2019. év elején zárult le jogerősen. Az eredeti alperesek, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt, illetve az Állami Autópálya Kezelő Zrt. egyikével szemben a bíróság az eljárást megszüntette és egy éven belül el is utasította a keresetet. Ferenc jogi képviselője útján újból nekivágott a nehéznek ígérkező eljárásnak, ám az alperesek menet közben jogutódlással megszűntek, így végül a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-vel, illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel szemben folyt tovább az eljárás hosszú éveken át.

Ferenc és felesége összesen ötmillió forint vagyoni- és nemvagyoni kártérítést szeretett volna kapni a zajterhelés miatt, ám háromévnyi pereskedés után az elsőfokú bíróság ismét elutasította a keresetet. Mivel a család ügyvédje, dr. Szabó Enikő szerint az elsőfokú eljárás során hibásan foglalt állást a bíróság, a család a fellebbezést követően tovább harcolt az igazáért. A másodfokon eljáró törvényszék hatályon kívül helyezte az elutasító ítéletet, így az ügy harmadszorra is az elsőfokú bíróság asztalán landolt. Ekkor sem az ügy érdemével, vagyis a zajártalom okozta kárral kellett foglalkozni, hanem a követelés elévülésével kapcsolatos előkérdést kellett tisztázni. Csak ezt követően folytatódhatott a per érdemben.

Harmadjára Ferencéknek sikerült leküzdeniük az elévüléssel kapcsolatos jogi buktatót, a bíróság elfogadta a követelés határidőben történő érvényesítését, és megítélt ötmillió forint kártérítést azzal, hogy az egyik alperes cég elmarasztalását mellőzte.

A bíróság szerint önmagában az engedély alapján történő építkezés nem jelenti azt, hogy a szükségtelen zavarás és károkozó magatartás ne valósulhatna meg. A perben kirendelt szakértő - precíziós integráló zajszintmérésen alapuló - véleménye szerint Ferencék házát az M0-n kívül a közeli vasút és egy párhuzamos út hatásának összegzéseként éjszaka nagy valószínűséggel a határértéket meghaladó zaj éri. Az is kiderült, hogy Ferencék saját otthonának parkosított kertje „emberi tartózkodásra nem alkalmas és nem is tehető azzá”.

Helyben élő tanúk elmondása szerint a kertjeikben beszélgetni sem lehet az út bővítése óta, illetve a ház ablakait és az ajtókat folyamatosan zárva kell tartani a zaj miatt. A körülmények jól érzékelhető romlása, 2008-as árszínvonalon 3,6 millió forint értékcsökkenést okozott az ingatlanban és ez az állapot véglegesnek tekinthető.

A bíróság meglátása szerint az útbővítés ugyan közérdek, de annak megvalósítása nem eredményezheti a magánérdek ilyen mértékű sérelmét. Az alperesek úgy nyilatkoztak, hogy folytatódni fog a zajvédő fal építése, ami csökkenteni fogja a zajterhelést. Ezt a bíróság éppen a kártérítési felelősség megerősítéseként értékelte, mivel ezek szerint a zaj csökkentése már korábban is lehetséges lett volna.

Az útbővítést megelőző elméleti számításon alapuló hatástanulmány a bíróság szerint nem konkurálhat a mérésen alapuló szakértői véleménnyel. Előbbi még csak szakvéleménynek sem tekinthető, az utóbbi pedig egyértelműen a felperesi állításokat támasztotta alá. A ház lakóinak életminősége a zajterhelés miatt jelentősen romlott és ezt az elsőfokú bíróság 800 000,- Ft nem vagyoni kártérítési összegben ismerte el.

A perben elmarasztalt alperes cég fellebbezett a döntéssel szemben, és azt minden ízében vitatta. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy Ferencnek és családjának miért nem jár a kártérítés, vagy legalábbis azt miért nem neki kell megfizetnie. Azt is megkérdőjelezte, hogy egy ilyen ügyben az értékcsökkenésen kívül nemvagyoni kártérítésre is igényt lehetne tartani. A marasztalt alperes nagyon beleállt tehát az ügybe, rendkívül részletes fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú döntés megváltoztatása érdekében.

Természetesen Ferenc ügyvédje is hasonló súlyú beadvánnyal válaszolt. Ebben többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a marasztalt alperes több fontos irattal maradt a bíróság adósa, mert azokat nem csatolta az eljárásban. A NÚSZ Zrt. nem mentette ki magát a felelősség alól, mert nem az általában elvárható módon járt el a szükségtelen mértéket elérő zavarás elkerülése érdekében. Kifejtette azt is, hogy a zajterhelés növekedése a testi-lelki egészséghez való jogot, a magánlakáshoz, a pihenéshez fűződő jogot sérti és rontja az életminőséget.

A másodfokon eljáró bíróság az alperesi fellebbezés indokait – egy kivétellel – nem fogadta el. Megerősítette, hogy nem önmagában a zavarásért, hanem a szükségtelen zavarásért kártérítés illeti meg Ferencet és családját. A zavarás szükségtelen mértékének meghatározása a törvényszék álláspontja szerint minden ügyben egyedileg vizsgálandó környezetvédelmi szakértői kérdés.

A nemvagyoni kártérítés kapcsán ugyanakkor elfogadta az alperes fellebbezését a bíróság, noha nem teljesen abból az okból, amire az út kezelője hivatkozott. A törvényszék álláspontja szerint megfér egymás mellett az ingatlan értékcsökkenése és a nem vagyoni kártérítési igény, a kettő nem zárja ki egymást, nem jelent kétszeres értékelést. Úgy látta azonban, hogy ezt részletesebben, egyénre szabottan kellett volna előadni, és bizonyítani a perben, ezért az nem látta kellően megalapozottnak.

Ferenc ezzel együtt is 80%-ot meghaladó mértékben pernyertes lett, így több millió forint kártérítést kapott egy 80 hónapig tartó jogi procedúra végén. Az ügyben született ítéletek sok fontos megállapítást tartalmaznak ugyan, mégsem lehet általános érvényű kijelentést tenni azzal kapcsolatban, hogy akinek a háza előtt megnőtt a zajterhelés, biztosan számíthat kártérítésre és sérelemdíjra. Annyi bizonyos, és ezt az itt tárgyalt eset megerősíti, hogy nem lehetetlen pert nyerni ilyen ügyben, ha a zavarás mértéke túllépi a szükségszerű mértéket, és az elévülési határidőn belül megindul a kártérítési per a károsultak részéről.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.