Mire számíthat Berki és a többi büntetőfékező?

Berki Krisztián 2018-ban, Budapesten történt büntetőfékezős ügyének különös jelentősége van. Berki celeb, a médiában híressé vált személy, így komoly érdeklődés övezi, ahogy az ügyeit is. A bíróság részéről ezért minden közlekedő számára üzenetértéke lesz az ügyben született döntésnek. A büntetés célja ezúttal az, hogy se Berki, se más, sem ilyen, se más hasonló bűncselekményt ne kövessen el. A Dr. Herpy rendel című közlekedésbiztonsági és balesetmegelőzési műsorunk különkiadásában alaposan bemutatjuk a történteket, felidézünk néhány korábbi esetet, illetve elmondjuk, mire számíthat, aki ilyen módon áll bosszút autójával egy másik közlekedőn. A video alatt olvasható cikkben szintén összefoglaljuk a témával kapcsolatos tudnivalókat.

A büntetőfékezés nem jogszabályi fogalom, mégis egyre gyakrabban találkozunk vele, ezért ideje részletesen bemutatni a jelenséget, a veszélyességét, illetve lehetséges következményeit.

A büntetőfékezés vélt, vagy valós sérelem megtorlásából, megijesztési vagy feltartási céllal, forgalmi ok nélküli, azaz indokolatlan fékezést jelent. A cél egyértelmű: hogy a hátul jövő megijedjen.

Köznapi értelemben egyfajta önbíráskodásról van szó tehát, és amikor mindez a forgalomban történik és közvetlen sérülésveszélyt okoz, azt a jog közúti veszélyeztetésként értékeli. A Büntető törvénykönyv szerint lényegében, aki a KRESZ szabályainak szándékos megszegésével más testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, elköveti ezt a cselekményt.

Elég tehát a közvetlen veszély kialakulása, nem kell, hogy megtörténjen a baleset, az elkövető így is három évig terjedő börtönbüntetésre, vagy at esetleges baleset eredményétől függően még súlyosabb büntetésre számíthat. 

A közúti veszélyeztetés persze jóval tágabb fogalom, mint pusztán a büntetőfékezés. Ide tartozik például a kormány rárántással létrehozott közvetlen baleseti veszély vagy baleset is, de az is, ha egy előzést valaki direkt gyorsítással nehezít, amiből közvetlen balesetveszély, vagy baleset lesz. A büntetőfékezés akkor minősül közúti veszélyeztetésnek, ha emiatt más testi épsége közvetlen veszélybe kerül, vagy az illető megsérül.

Berki Krisztián 2018. márciusi ügye nem ér véget a közúti veszélyeztetés értékelésével. A hírek szerint megvádolták kétrendbeli rongálással is, mert egyrészt amikor a menetrend szerinti busz előtt megállt autójával és az nekiütközött, a buszban 2,5 millió, míg a Bentley-ben pedig 14 millió forint kárt is okozott. Ez alapján úgy tűnik, hogy a luxusautó valójában nem Berki tulajdona volt. A kár összegét az ügyészségnek kell majd bizonyítania. A Büntető törvénykönyv szerint a 2,5 milliós rongálás három évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a 14 milliós rongálás egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények.

Ha a közúti veszélyeztetés és rongálások miatt jogerősen elítélik Berkit, a buszban keletkezett károkat a Bentley kötelező biztosítása kifizeti ugyan, de a KGFB törvény 34. paragrafusa alapján visszakövetelheti majd a pénzt a balesetet szándékosan okozó autóvezetőtől. Ha volt casco az autóra, akkor azt a biztosító valószínűleg szintén nem köteles megtéríteni, mert az ilyen biztosítási szerződések körében a társaság mentesül a szándékosan okozott károk kifizetése alól.

A Bentley haladásával kapcsolatban vizsgálni fogják, hogy a KRESZ szerint egy jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak akkor szabad, ha ez baleset elkerülése érdekében szükséges. A busz kamerájának felvételén nem látszik ilyen indok.

Azt is vizsgálni lehet majd az eljárásban, hogy a buszsofőr gondatlan volt-e, ugyanis a KRESZ szerint csak olyan távolságban haladhatott az előtte haladó mögött, hogy annak hirtelen fékezése esetén is meg tudjon állni. Persze biztonságos – nem „satu” – lassítással és baleset nélkül. Vajon kapott-e erre elég időt és lehetőséget? Kérdés, hogy a Bentley jobb sávba térése utáni pár másodpercnyi idő elég volt-e a megfelelő követési távolság felvételére. Valószínűleg nem. Az is felmerül bennem, hogy a buszsofőr mikor ismerhette fel a balesetveszélyt, mert a baleseti helyzet egyértelműen nem azonos a Bentley busz elé történő betérésével, az csak későbbi fejlemény.

Fontos még, hogy a buszsofőrnek nem volt szabad satufékeznie, mert azzal az utasait sodorta volna bajba. Neki a Bentley mozgásának felmérésére és a cselekvésre csak nagyon rövid ideje volt, míg a bíróságnak és szakértőnek akár hónapok/évek is rendelkezésére állnak ezen pár másodperc elemzésére.

Olvashattunk olyat, hogy a Bentley le akart kanyarodni egy ottani lakóparkhoz. Ehhez képest a video szerint az ütközés előtt balra, az út közepe felé kormányzott. Tény, hogy nem kanyarodik jobbra a videón, sőt úgy tűnik, hogy az autó balra tartásával, mintha elzárná a busz lehetséges kerülési útját.

Állítólag a Bentley jobbra indexelt. Ez a nyilvánosságra hozott videón nem látszik, pedig az autó féklámpái jól látszanak, így az indexnek is látszódnia kéne szerintem. Az irányjelzésre sokszor szoktak hivatkozni baleseti ügyekben, de az indexelés valójában semmiféle „elsőbbségi” helyzetet nem hoz létre, még akkor sem, ha esetleg tényleg indexelt az autó.

Felmerült az is, hogy nem vészfékezett állítólag a buszsofőr. Csakhogy vészfékezési kötelezettség nem szerepel a KRESZ-ben. Ilyesmire senki nem kötelezhető. Főként nem egy bekötetlen ülő-, illetve álló utasokat szállító autóbusz nem, amelyen azonnal megsérülhetnek néhányan, amint erősen fékez a sofőr.

A saját praxisomban is volt olyan ügy, amelyben egy trolibusz vészfékezése miatt korlátnak eső utas a gerincét törte. Balesetveszély esetén fékezni kötelező, de csak annyira elvárt lassítani, hogy az a járművek ill. utasok biztonságát ne veszélyeztesse. A jármű ne csússzon meg, az utasok, se más ne sérüljön meg.

Összességében ezért olyan erős fékezés a jogilag elvárt, amely még biztonságos. Ez a jármű képességeitől is függ nyilvánvalóan, ahogy az is egyértelmű, hogy ebben a tekintetben teljesen eltérnek a Bentley és az autóbusz műszaki adottságai.

Az a videón látszik, hogy a busz valamennyit lassított, de szakkérdés lesz a mérték meghatározása. A busz lassítási képességei jóval rosszabbak, mint a Bentleyé. Azt is mérlegelni kell majd, hogy a Bentley vezetője ismerte a közlekedési szándékát, a busz vezetője viszont nem. Őt váratlanul érte a Bentley megállása az út közepén, hiszen nem volt előttük olyan közlekedési helyzet.

Gyakran felmerül az a védekezés, hogy ha a másik szabálytalan volt, akkor az kizárná a vádlott felelősségét. Ez téves logika. Ezen ügyben Berki felelősségéről kell majd a bíróságnak döntenie, hogy a vádlott elkövetett-e közúti veszélyeztetést és rongálást, vagy sem. Ebből a szempontból akár a buszvezető is szabálytalan lehetett, az se zárná ki Berki esetleges felelősségét, ha ő veszélyeztetett. Ha kiderülne viszont, hogy a buszvezető is hibás valamennyire, az a büntetés kiszabása és kárrendezési szempontból sem lenne közömbös. Sok millió forint múlhatna rajta, illetve talán egy letöltendő szabadságvesztés felfüggesztése is. Ha kiderülne, hogy a balesetet kizárólag a busz vezetője okozta, illetve a Bentley nem veszélytetett, úgy nyilván a vádlottat kellene felmenteni.

Ennek az ügynek tehát az a lényege, hogy Berki Krisztián szándékosan hozott-e létre egy BKK busz előtt közvetlen veszélyhelyzetet. Erre nem a fedélzeti videó, sem a vádlott, sem a tanúk, sem a balesetelemző szakértő vagy az Ügyészség, hanem a bíróság fogja megadni a jogerős ítéletében a választ.

Akit közúti veszélyeztetéssel gyanúsítanak, illetve vádolnak, annak szünetel az eljárás alatt a vezetési jogosultsága. Ehhez képest számos internetes videóban lehet látni Berki Krisztiánt vezetni, pedig a buszos eset több mint két éve történt. Meglepő. Ilyen ügyekben indokolt lehet az eljárás alatt rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat elrendelése, hogy kiderüljön, a vádlott alkalmas-e a vezetésre. Ezt már a nyomozás során el szokták rendelni, de bírói szakaszban is előfordulhat.

Mi lesz az ügy vége? Egy ilyen cselekményért Kossuth-díjat biztosan nem adnak.

Közúti veszélyeztetés és rongálások bizonyítottsága esetén úgynevezett halmazati büntetést kell majd a bíróságnak kiszabnia, így a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik a végső büntetési tétel. A 14 millió forintos rongálás büntetési tételének teteje 5 évig terjedő börtön, ezt kell a felével emelni, így 7 és fél évből kell kiindulni. Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó, azaz 3 év 9 hónap. Ehhez képest enyhíthet vagy súlyosbíthat a bíróság, amikor büntetést szab ki.

Felmentik-e végül Berki Krisztiánt? Úgy gondolom, most valószínűbb, hogy elítélik, de sok újdonság és bizonyíték felmerülhet még az ügyben. 

Korábbi epizódok:

Nem szedte rendesen a gyógyszert, halálos balesetet okozott
Epilepsziás roham közben halálra gázolt egy szabályosan közlekedő motorost, a bíróság szerint mégsem követett el gondatlanságot.
Mi lesz az Árpád hídi baleset következménye?
Szakértőnk elmondja, miért végzetes hiba elhajtani egy baleset helyszínéről és azt is, hogy mikor járhat pórul a rommá tört Ford vezetője.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.