Hol állhat meg szabályosan a futár?

Olvasónk autós ételfutár, így számára egyáltalán nem mindegy, hogy mit enged a KRESZ és mit nem, amikor a kiszállítandó ételadagok felmarkolásáról van szó. Mivel elsősorban Budapest belvárosában "teríti a szajrét" és nem szeretne ügyeskedni és szabályt szegni, inkább kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz. 

A kérdés egyszerűnek tűnik első nekirugaszkodásra, a válasz azonban elég összetett, mivel a KRESZ nem igazán tartalmaz erre vonatkozó értelmező rendelkezéseket. Valahol érthető, hiszen 1975-ben (a jelenleg hatályos törvény papírra vetésekor) a jogalkotó azt sem tudta, mi az az ételfutár, még csak elképzelni sem volt esélye. Emiatt a szabályozás is csak az áruszállításra, mint fogalomra koncentrál.

Bár a készételek megrendelőhöz juttatása lényegében termékek szállítását jelenti, a KRESZ megszövegezője nem egészen erre gondolt, amikor a (tipikusan tehergépjárművekkel végzett, emiatt pedig egyéb követelményeknek is megfelelni kényszerülő) szállítmányozókra vonatkozó passzusokat megalkotta. Vagyis a rövid válasz az, hogy itt ételfutárként is tilos a várakozás. Ha viszont ez a helyzet, érdemes megnézni a pontos szabályokat is.

A jogszabály az alábbiakat rögzíti a "megállni tilos" és a "várakozni tilos - kivéve áruszállítás" táblák jelentését illetően. 

Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás. Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás.

Ha a sofőr elhagyja az autót, az mindig várakozás

Ilyenkor nem számít, hogy mennyi időre hagyta magára a járművet. Tehát megállás, amikor a sofőr a gépjárműnél tartózkodik, ki sem száll, esetleg támasztja az oldalát, vagy egy-két méterrel odébb szívja a blázt, de szükség esetén ott tud lenni. Ebben a kérdésben tovább tördeli a szabályozást a KRESZ, amikor kimondja, hogy

A kiegészítő tábla feltünteti azt az időszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll. Ilyen helyen az áruszállító jármű a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges ideig maradhat; más jármű – akár 5 percnél hosszabb ideig is – akkor tartózkodhat, ha a vezető a járműnél marad és áruszállító jármű érkezésekor annak a rakodóhelyre való beállását haladéktalanul lehetővé teszi. 

A KRESZ egyébiránt külön kiemeli, hogy 

Tehát amíg a busz- vagy taxisofőr lebonyolítja az utascserét, az akkor is megállás, ha fél órán át tart. Úgyszintén, ha ki- bepakolás történik a kocsiból, akkor sem számít az idő.

A jogalkotó azért használta a „folyamatos" kifejezést a rakodást illetően, mert az csak addig lehet időkorlát nélküli, ameddig nem kerül megszakításra. Vagyis ha folyamatosan rakodják az árut-bútorokat. A leírás alapján ez Olvasónk esetében nem valósul meg, mivel be kell ugrania az étterembe a rendelésért, ami nyilván tovább tart pár másodpercnél.

A "ha a vezető a járműnél marad" kifejezést pedig úgy érti a KRESZ, hogy a járműben (vagy annak közvetlen közelében) ott van a sofőr is, aki a járművel együtt várakozik és szükség esetén arrébb tud állni. Amennyiben az intézkedő hatóságaik sem az autóban sem közvetlenül körülötte nem látják a sofőrt, már bírságolnak is. Teljesen jogosan, hiszen a KRESZ szerint egy ilyen – sorsára hagyott – jármű parkol (várakozik). Akkor is, ha az imént még pakoltak a rakterébe, de most éppen nincs ott senki.

Előbbi esetben a sofőrnek az autóban kell ülnie, vagy az autó közvetlen fizikai környezetében kell maradnia. 

A megengedőbb értelmezés szerint elegendő, ha a sofőr nem veszíti el a "szemkontaktust", vagyis rálát az autóra és amennyiben érkezik egy áruszállító jármű, annak haladéktalanul át tudja adni a helyet. Ezzel a megközelítéssel az a probléma, hogy az intézkedő közteresek-rendőrjárőrök számára nem ismert információ, hogy a sofőr egyébként szemmel tartja az autót és pár méterre, az étterem üvegfala mögül figyeli a forgalmi szituációt. Kintről ugyanis csak annyi látható, hogy az autóban(nál) nem tartózkodik senki, ami jogosan enged arra következtetni, hogy ez a jármű parkol (várakozik). Az pedig tilos ezeken az áruszállításra fenntartott helyeken.  

Egyes éttermek előtt külön dedikált futárparkolóhelyek kerültek kialakításra annak érdekében, hogy az ételkiszállítóknak is jusson mindig hely és a forgalmat se zavarja a kiszállítósdi. 

Egyszóval: ha Olvasónk ott tud állni a kirakatban és folyamatosan szemmel tudja tartani az autót, akkor lehet esélye kiszaladni és meggyőzni az intézkedést éppen megkezdő hatósági személyt, hogy állítsa le a bírságolást, mert az autó közelében tartózkodott és már odébb is áll. Ha viszont nem lehetséges a folyamatos "szemmel verés" és a gyorsreagálású kiszaladás, akkor nem javasolnám a mutatványt, mert könnyen vaskos bírság lehet a dolog vége. 

Arra is érdemes figyelni, hogy a központi gépjárműnyilvántartásban szerepeljen az üzembentartó mobiltelefonos elérhetősége. Ezzel megelőzhető a szükségtelen kerékbilincselés a tilosban várakozó ételfutár számára, mivel a jogszabály szerint a hatóságiak kötelesek egy alkalommal megkísérelni az üzembentartó értesítését, mielőtt megkezdik a röghöz kötést. A telefonszám pedig legyen helyes, mert anélkül mit sem ér az egész!  

Akinek pedig teherautó a futáreszköze, az mindenképp olvassa el ezt a cikket!